Az exportkereslet élénkülésének köszönhetően a német GDP-növekedési ütem erősödését várja az elkövetkező években a német szövetségi jegybank, megjegyezve, hogy a kormány klímavédelmi intézkedései következtében emelkedő energiaárak miatt az inflációs nyomás is erősödni fog.
A Bundesbank havi jelentésébe foglalt előrejelzés szerint a német bruttó hazai termék (GDP) jövőre is az ideivel nagyjából megegyező lesz, a növekedés fél százalék körül marad, 2021-re, 2022-re viszont másfél százalék közelébe emelkedik.
A Bundesbank 0,6 százalékos éves GDP-növekedést vár 2020-ra az idei 0,5 százalék után, az elkövetkező két évben pedig egyaránt 1,4 százalékosat.
A javuló gazdasági növekedési kilátásokat Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a kormány növekedésösztönző költségvetési politikája és a jegybank laza monetáris politikája mellett elsősorban az exportkereslet várható emelkedésének tulajdonítja.
A Bundesbank prognózisa szerint jövőre már fellendül az utóbbi időkben meglehetősen lanyhának bizonyult exportkereslet a német termékek iránt. “Az ipari termelés ennek köszönhetően ismét lendületbe jöhet és így részben felszámolhatja a német gazdaság kétsebességes jellegét” – fogalmazott Jens Weidmann. A német gazdaságot ugyanis az utóbbi években főként a belföldi felhasználás tartotta lendületben, miközben az exportkereslet jelentősen visszaesett.
A Bundesbank prognózisa szerint a belföldi kereslet az elkövetkező években már nem fog az elmúlt években tapasztalható erőteljes ütemben növekedni, mivel a foglalkoztatás lassuló növekedése miatt a háztartások elkölthető jövedelme sem fog a korábbi ütemben emelkedni.
A feldolgozóipar kapacitáskihasználtsága azonban az exportkereslet növekedése ellenére is alacsonyabb marad a korábbi évek magas szintjénél a Bundesbank várakozásai szerint.
Jens Weidmann a dokumentumban hangsúlyozza, hogy mivel túlsúlyban maradnak a német gazdasági teljesítményre negatívan ható kockázati tényezők, ezért tudatában kell lenni annak, hogy “a tartósan fennálló külső kockázati tényezők súlyosbíthatják és el is nyújthatják a feldolgozóipari teljesítmény visszaesését“.
A Budnesbank szerint a lakosság átmenetileg csökkenő inflációra számíthat az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően.
A kormány klímavédelmi intézkedései következtében emelkedésnek induló energiaárak azonban az inflációt is felfűtik majd az elkövetkező években.
Az idei 1,4 százalékos infláció után jövőre így 1,3 százalék lehet a fogyasztói árak emelkedésének a mértéke, majd 2021-ben és 2022-ben 1,6 százalékra és 1,9 százalékra emelkedhet. Az energia és élelmiszerárak nélkül kalkulált fogyasztói árindex, a maginfláció azonban mindvégig másfél százalék közelében marad.
