Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Áder: a klímaváltozás hatásai itthon súlyosabbak - jelentés készül
No menu items!

Áder: a klímaváltozás hatásai itthon súlyosabbak – jelentés készül

Államfő: ma távolabb vagyunk a párizsi megállapodás céljaitól, mint az elfogadás pillanatában. Fotó: MTI/Soós Lajos

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Az államfő – a rendezvény fővédnöke – a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Annak válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre – fejtette ki.

Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre “időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó“. Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után “ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában” – hangsúlyozta.

Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt.

Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat – mutatott rá.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz “ma kedvező a politikai széljárás“. Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz – fejtette ki.

Most – amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik – még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben – emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve:

pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba“.

Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, “mindannyiunk életét befolyásolják“, legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne “klímadepresszióhoz” vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. “Mindez – kár lenne tagadni – érdekek sérelmével jár” – fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: “megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?“.

Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? – kérdezte.

Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. “Nekem ezek az ötletek nem tetszenek” – fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: “hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?“.

Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése

– összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: “az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie”. “Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel” – mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.

Hirdetés
Nemzetközi ESG konferencia közhelyek nélkül, csak a lényegről.
A legjobb magyar és nemzetközi előadókkal a bevezetés és a sikeres napi gyakorlat jó példái. Mert: a fenntarthatóság, az ESG, ma már mérettől függetlenül minden vállalkozás számára megkerülhetetlen! Mert az ESG messze több, mint a fenntarthatóság! Mert folyamatosan nő az érintettek köre! Mert a beszállítóktól is elvárják az ESG megfelelést! Mert a német beszállítói törvény új korszakot hoz a magyar KKV-knak is. Mert folyamatosan születtek, születnek az új jogszabályok. Ezért segíti a cégeket AzÜzlet november 26.-i ESG konferenciája, ahol Ön is mindent megtudhat az ESG keretrendszerről, kapcsolatokat építhet és személyesen is kérdezhet a téma legjobb előadóitól.
https://azuzletkonferenciakozpont.hu/esg-a-bevezetes-buktatoi-es-sikeres-napi-gyakorlat-konferencia/
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nyugi, lesz elég hal karácsonyra

A MOHOSZ és a MA-HAL stratégiai együttműködésének köszönhetően évről évre nő a horgászati célú haltelepítések volumene.

Újrázás a fenntartható pénzügyekben: ismét a Raiffeisen Bank nyerte az MNB Zöld Bank díját

A Raiffeisen Bank 2022 után immár második alkalommal nyerte...

Hazánk legnagyobb energiatárolója épül Szolnokon

Azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra legalább 1 gigawattnyi tárolókapacitás álljon rendelkezésre Magyarországon.

Mit tehetünk, hogy biztosan visszavegye a palackokat az automata?

A szervezet három kontinensen és 21 országban van jelen, Magyarországon a Minden Doboz Visszajár program révén.
Hirdetés

Hírek

A bitcoin történelmi csúcson, 94 ezer dollár fölött

A bitcoin jegyzése az év eleje óta több mint a kétszeresére emelkedett.

Vegyesen alakult szerda reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint gyengült mindhárom devizával szemben, 6,5 százalékkal az euró, 11,0 százalékkal a dollár és 5,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Az Operában a “IV. Murat” operaelőadást adják elő a 2024-es Török-Magyar Kulturális Év részeként

Az opera török nyelven, magyar és angol felirattal kerül bemutatásra, így a szélesebb közönség is hozzáférhet ehhez a kulturális mesterműhöz.

Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,0810 dollárról 1,0814 dollárra változott.

Gazdaság

A hitel nem ajándék – kampány a karácsonyi időszakra kvízjátékokkal

Az év végi időszakban sokan igényelnek rövid lejáratú, kisebb összegű hiteleket is a karácsonyi kiadások fedezésére.

Már több mint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak külföldi bankbetétekben a magyarok 

A pénzügyi vagyon kétharmada ugyanis a legvagyonosabb 10 százalék kezében van az MNB korábbi felmérései szerint.

Az MFB kiemelt jelentőségű pénzügyi művelete

A klubhitelek lényege, hogy a hitelfelvevő nem egyetlen pénzintézettől, hanem több banktól, azaz az általuk alkotott csoporttól jut forráshoz, amelyet a részt vevő bankok azonos feltételekkel és futamidőre biztosítanak.

Megszületett a döntés: így változik majd az ÁFA az Európai Unióban

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital...