Aláírták az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló megállapodást a tagországok vezetői Brüsszelben. Ezt követően a brit törvényhozás, majd az Európai Parlament szavaz róla.
A jogilag kötelező érvényű egyezmény mellett elfogadták a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, módosított politikai nyilatkozatot is, miután az utolsó pillanatban egyetértésre jutottak a felek tárgyalódelegációi.
A bennmaradó tagállamok vezetői egyhangúlag jóváhagyott zárónyilatkozatukban felszólították a főbb EU-intézményeket minden szükséges intézkedés megtételére annak érdekében, hogy november 1-jén hatályba léphessen a megállapodás. A dokumentumban nincs szó az október 31-re tervezett kilépési határidő meghosszabbításáról.
A huszonhetek megerősítették emellett, hogy a közösség a jövőben a lehető legszorosabb partnerségi kapcsolatra törekszik az Egyesült Királysággal.
A kiválási megállapodás ezután a londoni törvényhozás, illetve az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Előbbiben a szavazás kimenetele közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek.
Több névtelenséget kérő illetékes is úgy fogalmazott, hogy az alsóházi voksolás “Damoklész kardjaként lebeg” a folyamat felett.
Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg. Korábbi közlések szerint a képviselőtestület csak akkor bocsátja szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás. Az EP-szavazásra jövő hét csütörtökön kerülhet sor ez esetben.
Az ülés első szakaszát lezáró sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a megállapodás lehetővé teszi “a káosz és a konfliktusok elkerülését“.
Aláhúzta, úgy néz ki, hogy közel már a folyamat vége, s hozzátette, a megegyezést az tette lehetővé, hogy az Európai Bizottság és Írország is pozitívan értékelte a tervezetet, Boris Johnson brit kormányfő pedig elfogadta, hogy vámellenőrzések lesznek bizonyos észak-írországi áruforgalmi beléptető pontokon.
“Őszintén szólva szomorúságot érzek, a szívem mélyén mindig is bennmaradáspárti leszek, és remélem, hogy brit barátaink egy napon a visszatérés mellett döntenek, az ajtónk mindig nyitva fog állni” – fogalmazott.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy a ratifikáció jogbiztonságot teremtene a várható zavarok terén. Emellett arról számolt be, hogy a politikai nyilatkozat ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőre nézve, zéró vámokkal és kvótákkal, egyenlő versenyfeltételekkel.
“Amiről megegyeztünk, több mint puszta megállapodás. Ez a jogi szöveg az Ír-sziget békéjének és stabilitásának megőrzését, és nagyjából 4,5 millió ember jogainak védelmét célozza” – fogalmazott.
Újságírói kérdésre válaszolva pedig tréfásan megjegyezte, hogy a 2016-os brit népszavazáson a bennmaradás mellett szavazóknak igazuk volt.
Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója azt közölte, felkérést kapott Ursula von der Leyentől, a brüsszeli testület megválasztott elnökétől, hogy maradjon a posztján egy újabb évig, és vezesse a jövőbeli viszonyrendszerről szóló egyeztetéseket.
Kiemelte, hogy az egyezség biztosítja a belső piac integritását és megelőzi a kemény határok visszaállítását az Ír-szigeten.
Hozzátette, a tárgyalások során soha nem akart a döntésük miatt “bosszút állni” a briteken, mindig is tisztelni fogja az Egyesült Királyságot, illetve hálás lesz a szigetországnak, amely a jövőben is fontos gazdasági partnere, barátja és szövetségese lesz az Európai Uniónak.
Boris Johnson brit kormányfő magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy a londoni alsóház szombaton zöld utat ad a ratifikációnak.
“Egészen biztos vagyok abban, hogy ha parlamenti kollégáim megvizsgálják a megállapodást, meg akarják majd szavazni azt. Nem hiszem, hogy bármi is hátráltathatja a kilépést” – mondta.
Ír kollégája, Leo Varadkar úgy vélekedett, hogy országa célkitűzései teljesültek, és elképzelhetőnek nevezte az eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak kiterjesztését 2022-ig.
Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a britek távoznak az EU-ból, s kijelentette, mindig meglesz a lehetőség a visszatérésre, ha egyszer úgy határoznak.
Angela Merkel német kancellár leszögezte, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalást Londonnal egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mint mondta, a mostani ülésen nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy mi következik akkor, ha a brit törvényhozók elutasítják a jóváhagyást.
