Májusban 101,4 milliárd forint hiánnyal zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere, ami mindössze 37,7 százaléka az egy évvel korábbi 269,0 milliárd forintnak. Ezzel az öthavi deficit 2737,0 milliárd forintra nőtt, és a 3152,7 milliárdra tervezett egész évi összeg 86,8 százalékát érte el – közölte a Pénzügyminisztérium.
Május végéig a központi költségvetés 2879,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 8,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 150,6 milliárd forintos többletet értek el.
A központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 2470,3 milliárd forinttal, 25,4 százalékkal, kiadásai 3894,7 milliárd forinttal, 35,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesítését.
Az általános forgalmi adóból befolyt bevételek 586,6 milliárd forinttal, 29,3 százalékkal 2587 milliárd forintra nőttek, a jövedéki adóbevételek 476,3 milliárd forintos összege 12,7 milliárd forinttal 2,7 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakáét, míg a személyi jövedelemadó 760,7 milliárd forintos öthavi összege a gyermeket nevelő szülők részére történt 685 milliárd forint egyszeri adóvisszatérítéssel együtt 405,5 milliárd forinttal maradt el a tavalyitól.
Társasági adóból májusi elszámolásokhoz köthetően az év első öt hónapjában 460,1 milliárd forint realizálódott, 110,2 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának egyenlegét. Ebből 265,9 milliárd forint folyt be májusban, 41,8 százalékkal több az egy évvel korábbi 191,4 milliárd forintnál.
Az uniós programok bevételei mérlegsoron május végéig 356,8 milliárd forint bevétel keletkezett a tavalyi 152,8 milliárd forinttal szemben. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forint törvényi előirányzat 15,1 százalékát teszi ki. Az 1700,3 milliárd forint összegű kifizetés viszont a 3001,2 milliárd forint előirányzat 56,7 százalékos teljesítését jelenti. A felmerült kiadások túlnyomó részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), valamint a Széchenyi 2020 programjai adták – közölte a Pénzügyminisztérium.
A nyugellátásokra 2021,5 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra 892,0 milliárd forintot fordított a kormány május végéig az egy évvel korábbi 1660,2 milliárd és 722,2 milliárd forinttal szemben.
A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron május végéig 2881,7 milliárd forint kiadás teljesült, 4,0 százalékkal több előző év azonos időszakához képest. A kiadásból 1775,7 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, ami közel 15 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjaihoz képest, amit a fegyveres szerveknél kifizetett egyszeri szolgálati juttatással magyaráz a PM részletes tájékoztatója.
A bevételek és kiadások egyenlegeként 438,3 milliárd forint nettó kamatkiadás 177,1 milliárd forinttal lett több az előző évinél, amit egyebek mellett az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel indokolt a minisztérium.
A központi költségvetés adóssága május végéig 2888,5 milliárd forinttal növekedett és 43 585,5 milliárd forinton állt. A költségvetés hiányát finanszírozó nettó forintkibocsátás 1852,9 milliárd forinttal növelte az adósságot. A nettó devizakibocsátás 271,0 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 599,0 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.
Az adósságot 165,6 milliárd forinttal növelte a mark-to-market betétállományok növekedése, ami a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt következett be.
