A 2022-re vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 32 százalékban teljesült az első negyedévben. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6 év, ezen belül a forintadósságé 5 év, a devizaadósságé 9,6 év – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Felidézték: a tavaly decemberben bemutatott terv szerint a központi költségvetés 2022. évi nettó finanszírozási igénye 3153 milliárd forint, amelyet 2663 milliárd forint nettó kibocsátás, illetve a 2021-ben képzett likviditási tartalékok 489 milliárd forintos csökkenése finanszíroz.
Az idei célkitűzések között szerepel a korábbi évekhez képest alacsonyabb bruttó államadósság-kibocsátás, ezermilliárd forint államkötvény csereaukciós program az államadósság hátralévő átlagos futamidejének növelésére, a lakossági tulajdonú állampapír-állomány növelése ezermilliárd forinttal, valamint egy új, 10 éves zöld forint államkötvény aukciós kibocsátása 2022-ben havi egyszeri kibocsátással – írták.
Az elemzés szerint a forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terve 38 százalékban teljesült, azonban a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya március végén 9796 milliárd forint, ez 117 milliárd forinttal alacsonyabb, mint 2021. év végén. A bruttó kibocsátás növekedése elsősorban a január végén megújult 5 éves inflációkövető Prémium Magyar Állampapír több mint 500 milliárd forintos értékesítésének köszönhető.
A becsült lakossági kézben lévő állomány 143 milliárd forinttal, azaz a tervnek megfelelően nőtt január-februárban. Majd az ukrajnai háború, a globális és magyar tőkepiaci turbulencia, valamint a bankközi kamatok emelkedése hatására márciusban 260 milliárd forinttal csökkent, elsősorban a MÁP Plusz visszaváltásoknak köszönhetően. Jelezték, hogy hasonló tendencia volt megfigyelhető 2020-ban a koronavírus járvány első hónapjában.
A teljes lakossági állampapír-állomány, a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománycsökkenése és a forgalmazóknál lévő saját számlás állomány visszaváltások miatti növekedése következtében 10 369 milliárd forintos értékre nőtt a 2021. év végi 10 260 milliárd forintos értékről.
A MÁP Plusz kamatfordulós, névérték plusz felhalmozott kamaton történő visszaváltási aránya a kint lévő állomány 10 százaléka az első negyedévben, szemben a megelőző 33 hónap 3,9 százalékos értékével.
A forint intézményi piaci aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási terv 31 százalékban teljesült az első három hónapban. A csereaukciós terv 18 százalékban teljesült.
Az ÁKK Zrt. a 2022. évi finanszírozási tervet úgy alakította ki, hogy az első negyedévben az időarányosnál több az elsődleges forintkötvény és alacsonyabb a csereaukciós kibocsátás, amit tükröz a megvalósult szerkezet.
Az intézményi forint állampapírok állománya 21 848 milliárd forint, (amely tartalmazza az Önkormányzati Magyar Államkötvények 125 milliárd forintos állományát is) ezen belül a devizakülföldiek aránya 20,7 százalék, szemben a 2021. év végi 20,0 százalékos értékkel. Az új, 10 éves zöld államkötvényből 3 aukción az ÁKK Zrt. mindösszesen 73,18 milliárd forintot bocsátott ki az első negyedévben.
Közölték: az ÁKK stratégiai célja az adósságportfolió hátralévő átlagos futamidejének további fokozatos, a piaci folyamatokkal összhangban végrehajtott növelése és a lejárati szerkezet simítása, fokozott figyelmet fordítva a hozamgörbe alakjára és az egyes állampapírsorozatok relatív likviditására. A csereaukciók keretében főleg 2023-as és 2024-es papírokat vásárol vissza az ÁKK Zrt. A csereaukciókat továbbra is a piaci igények figyelembe vétele és a rugalmasság jellemzi.
Deviza intézményi piacról kiadott értékelésük szerint az ÁKK Zrt. február 18-án az orosz-ukrán háború kitörése előtt összesen 75,3 milliárd jen összegben vont be forrást négy különböző futamidejű sorozat piacra vitelével. A négy sorozatból a 3 hosszabb futamidejű zöld kötvény, összesen 59,3 milliárd jen összegben. Március 29-én 147 millió euró összegben SURE hitel lehívása valósult meg – közölték.
A devizafinanszírozással kapcsolatos kibocsátási terv 21 százaléka valósult meg március 31-ig.
Kiemelik: az adósság devizaarányára vonatkozó benchmark mutató jelenleg 20,4 százalékon áll, a 25 százalékos devizaarány felső korláttal összehasonlítva jelentős mozgástér van nettó devizafinanszírozás bevonására.
A közlemny szerint az év hátralévő részében sor kerülhet további devizapiaci műveletekre a finanszírozási tervvel összhangban a megfelelő a piaci körülmények fennállása esetén. Az ÁKK továbbra is fenntartja a lehetőséget a devizaadósság aktív kezelését célzó műveletek lebonyolítására a korábbi időszak gyakorlatának megfelelően, a devizaadósságra vonatkozó stratégiával összhangban, azaz a devizaadósság-részarány a teljes adósság 10-25 százalék közötti referenciatartományon belüli tartásával.
