Áprilisban a központi alrendszer 100,5 milliárd forintos többlettel zárt. Az első négy hónapban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1043,6 milliárd forintot tett ki – erősítette meg az előzetesen kiadott adatokat a Pénzügyminisztérium.
A központi alrendszer bevételei április végére 7873,8 milliárd forintot tettek ki, ami az előző év azonos időszakához képest 393,6 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal magasabb. Magasabban teljesültek – többek között – a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek, továbbá a Központi Maradványelszámolási Alapba történő befizetések is.
A járványügyi védekezéshez biztosított források április végére meghaladták a 398,8 milliárd forintot – olvasható a tájékoztatóban.
A kiadások közül kiemelhetők még a versenyképesség-növelő támogatásra fordított 86,1 milliárd forint és a vasúti fejlesztésekre költött 60,2 milliárd forint. Jelentősek még a közlekedési ágazati programokra, a közúti fejlesztésekre, valamint a Modern városok program céljaira és a turisztikai fejlesztési célelőirányzatból kifizetett összegek.
A kiadásoknál maradva az előző évi első négyhavi kifizetéshez képest alacsonyabban teljesültek például az egyedi és normatív támogatások, a költségvetési szervek kiadásai, az uniós kiadások, valamint a kamatkiadások is.
A központi alrendszer kiadásai április végére összességében elérték a 8917,4 milliárd forintot, ami 8,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítését.
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó nettó kamatkiadás január-áprilisban 191,9 milliárd forinton alakult, ami 19,1 milliárd forinttal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Ennek hátterében a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása és az előző évitől különböző finanszírozási szerkezet áll.
A központi költségvetés adóssága április végére 37 032 milliárd forintra növekedett, ami 347,8 milliárd forintos emelkedés a december végi adathoz képest. Az adósságot növelte a költségvetés hiányát finanszírozó 903,4 milliárd forint összegű nettó forintkibocsátás. Csökkentő hatást gyakorolt ezzel szemben az adósságra a nettó devizakibocsátás, a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése és a deviza-keresztárfolyamok változása is.
A PM összefoglalójából kiderül, hogy a 2021-es költségvetés módosítását még a tavaszi ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés. A költségvetés módosítása biztosítja a járványügyi és gazdaság-újraindítási intézkedések forrásait, miközben az adósságszint is csökkenő pályára állhat – írták.
