Júliusban 99,2 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya az előző havi 392,0 milliárd forint után. Ezzel az idei első hét hónapban 1803,7 milliárd forint hiány alakult ki, ami az egész évre tervezett 2287,7 milliárd forint 78,8 százaléka.
A Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatójából kiderül: a központi költségvetés 1620,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 221,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 39,1 milliárd forintos többletet értek el.
Tavaly júliusban 328,0 milliárd forint, az első hét hónapban pedig 2168 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya, amely az év végére kialakult 5548,6 milliárd forintos deficit 39,0 százaléka volt.
Ebben az évben július végéig a bevételek 1372,0 milliárd forinttal, 11,0 százalékkal magasabbak voltak, a kiadások 1010,7 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.
Társasági adóból 370,7 milliárd forint folyt be az év első hét hónapjában, 178,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, mivel 2020-ban a bevallási határidő a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése miatt szeptemberre tolódott, az idén viszont ismét májusban járt le a határidő.
Július végéig az általános forgalmi adóból 3064,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 571,7 milliárd forinttal, 22,9 százalékkal több a múlt évinél. A jövedéki adóból származó bevétel az év első hét hónapjában 674,9 milliárd forintot tett ki, 3,8 százalékkal, 24,8 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok után befolyt bevételek 8,1 százalékos növekedésének hátterében a magasabb üzemanyagforgalom és az első negyedévi magasabb adómértékek állnak.
A dohánytermékek utáni jövedéki adóbevételek 9,2 milliárd forintos (4,0 százalékos) csökkenését elsősorban az adóemelés miatti készletfelhalmozásból fakadó forgalomcsökkenéssel magyarázta a PM.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel 203,1 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában és 1640,2 milliárd forintot tett ki a magasabb bérkiáramlásnak köszönhetően.
Az uniós programok bevételei július végéig 362,7 milliárd forintot értek el, a 2033,5 milliárd forint éves előirányzat 17,8 százalékát.
Az uniós programok kiadásai mérlegsoron július végéig 1145,1 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely a 2515,4 milliárd forintos előirányzat 45,5 százalékos teljesítését jelenti. A felmerült kiadások túlnyomó részét a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták, összesen 959,2 milliárd forint értékben – olvasható a PM tájékoztatójában.
2021 első hét hónapjában a társadalombiztosítás pénzügyi alapja 3901,5 milliárd forint bevételre tettek szert, ami 431 milliárd forinttal több a tavalyinál. Ebben benne van a nyugdíjalap 292,4 milliárd forintos költségvetési támogatása, ami 265 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, míg az egészségbiztosítás alap költségvetési támogatása 84,3 milliárd forinttal 426,4 forintra nőtt.
A nyugdíjkiadások 2306,6 milliárd forintot tettek ki az első hét hónapban 208,2 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál. A növekedésből 78,5 milliárd forint a 13. havi nyugellátások februári kifizetéséből és 13,3 milliárd forint származott a júniusi 0,6 százalékos kiegészítő emelésből, amelyet az emelkedő infláció indokolt.
Az egészségbiztosítási alap 1813,0 milliárd forint héthavi kiadásából 1057,8 milliárd forint ment a gyógyító megelőző ellátásokra, amely 67,5 százalékig kimerítette éves keretét és 84,4 milliárddal több az egy évvel korábbinál.
A nyugdíjalapban 41,5, az egészségalapban 180,4 milliárd forint hiány támadt az év első hét hónapjában.
A költségvetési szervek kiadásai 4067,6 milliárd forintot értek el, ami 2,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2214,8 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadói járulékokra kifizetett összeg, azonban 150,3 milliárd forinttal nőtt. A jelentősebb kiadási tételek között sorolja fel a PM jelentése a főképp a koronavírus-járványhoz kapcsolódó, de egyéb egészségügyi eszközbeszerzéseket is tartalmazó 83,9 milliárd forintot, a szintén döntően a járványhoz kapcsolódó 78,9 milliárd forint oltóanyag-beszerzést és tesztek vásárlását 26,8 milliárd forint értékben. A Honvédelmi Minisztérium helikopter vásárlásához és a harcjármű család fejlesztéséhez 163,4 milliárd forint kiadás köthető. Közúti fejlesztésekre 172,9 milliárd forintot, egyéb közlekedési ágazati programokra 123,1 milliárd forintot számolt el a költségvetés.
A családi és szociális támogatásokra 395,2 milliárd forintra volt szükség 8,1 milliárd forinttal – 2,1 százalékkal – többre a múlt évinél. Lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege július végéig 153,1 milliárd forint volt, 7,9 milliárd forinttal több, mint a tavaly január-júliusi időszakban.
A költségvetés kamatkiadásai mindössze 5,6 milliárd forinttal emelkedtek 581,8 milliárd forintra, a bevételek viszont 47,3 milliárd forinttal csökkent.
A központi költségvetés adóssága július végéig 1152,2 milliárd forinttal növekedett. A költségvetési hiány finanszírozását szolgáló nettó forintkibocsátás 1708,2 milliárd forint, a nettó devizatörlesztés 442,8 milliárd forint volt, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 140,0 milliárd forinttal csökkentette devizában fennálló adósság forintban számított nyilvántartási értékét.
