Erősíteni kell az emberek pénzügyi tudatosságát, hogy a hitelfelvételekkel ne növeljék pénzügyi sérülékenységüket – erre a következtetésre jutott elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
Az ÁSZ elemzői megállapították, hogy a lakossági hitelezés 2017-től megkezdődött dinamikus növekedése nem járt együtt a lakosság pénzügyi sérülékenységének olyan mértékű növekedésével, mint ami a 2008-ban kirobbant válságot megelőző évek lakossági eladósodását jellemezte, ugyanakkor továbbra is vannak kockázatok.
Mint írják, napjainkban az új hiteleken belül egyre nagyobb arányt képviselnek a személyi hitelek, amelyeknél nagy a visszafizetés kockázata, különösen az alacsony jövedelemmel rendelkezők esetében.
A koronavírus-járvány következtében kialakult krízis rendkívül élesen rámutatott, hogy a hitelfelvétel mindig növeli egy háztartás pénzügyi sérülékenységét, hiszen ismét kormányzati intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy sok ezer háztartás fizetésképtelenné válását el lehessen kerülni
– hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.
A most nyilvánosságra hozott elemzésében az ÁSZ szakemberei azt vizsgálták, miként alakult a háztartások pénzügyi sérülékenysége a 2007 és 2019 közötti időszakban. A 2008-ban kirobbant pénzügyi válságot megelőző években a magyar lakosság egyre inkább devizaalapú kölcsönökben adósodott el, ami számos kockázatot rejtett magában. A 2008-2009-es válság felszínre is hozta a lakosság eladósodása miatti sérülékenységet.
A 2010-től hozott gazdaságpolitikai, adópolitikai és megtakarítást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően a lakosság megtakarításai 2012-től 2015 végéig nominálisan évente átlagosan 13,1 százalékkal nőttek és ezzel egyidejűleg csökkent a hitelfelvételek száma is. 2016-tól, a hitelezés újbóli fellendülésével visszafogottabb lett a megtakarítási hajlandóság, de 2016-2018 között a nettó pénzügyi vagyon éves növekedése még így is 10 százalék felett volt. A háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 2007-2019 között több mint kétszeresére emelkedett – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.
A 2017 óta ismét dinamikusan növekvő lakossági hitelállomány hátterében elsősorban a hitelfelvételt ösztönző kormányzati intézkedések (többek közt a babaváró hitel bevezetése), valamint a fogyasztási hitelek iránti kereslet áll. A hitelezés bővülésének kockázatai azonban jóval alacsonyabbak voltak, mint a 2005-2008 között felfutó lakossági hitelezésé.
Ennek hátterében az áll, hogy a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kockázatokat és sérülékenységet mérséklő több intézkedést léptetett életbe. Egyebek közt kötelezővé vált a hitelképesség-vizsgálat, a devizahiteleket gyakorlatilag kivezették, illetve meghatározták a körültekintő lakossági hitelezés feltételeinek a szabályait. 2015-től pedig – a lakossági ügyfelek túlzott eladósodottságának megakadályozása érdekében – sor került a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató bevezetésére is.
A lakosság pénzügyi tudatosságának növelése érdekében az MNB már 2007 végén önálló pénzügyikultúra-projekt létrehozásáról döntött, illetve az Állami Számvevőszék is aktív szerepet vállalt a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésében.
Részben ezen intézkedések hatására, részben a javuló makrogazdasági környezetnek köszönhetően a hitelezésben jelentős változások következtek be – emelték ki az ÁSZ elemzői. A bővülő hitelállomány szinte teljes egészében forintban denominált, így az árfolyamkockázat gyakorlatilag megszűnt. A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok kötelező meghatározásának köszönhetően nemcsak a hitelek visszafizetési kockázata csökkent, hanem ténylegesen is mérséklődött az összes hitelen belül a nem teljesítő hitelek aránya, ami 2019-ben az elemzett időszak legalacsonyabb értékére süllyedt.
Ezzel együtt az ÁSZ elemzői több kockázatot is azonosítottak:
Egyrészt az új hiteleken belül egyre nagyobb arányúak a személyi hitelek, amelyeknek visszafizetési kockázata nagy. Másrészt magas a fogyasztási hiteleken belül a változó kamatozású hitelek aránya, ezeknél a hiteltermékeknél pedig jelentős a kamatkockázat.
Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a lakosság túlzott eladósodottságának elkerülése végett bevezetett intézkedések alkalmasak voltak annak elérésére, hogy a lakosság pénzügyi sérülékenysége a bővülő hitelezés ellenére se növekedjen lényegesen. Ugyanakkor a koronavírus-járvány következményei rámutattak arra, hogy a hitelfelvétel mindig együtt jár a sérülékenység növekedésével.
Idén márciusban a kormánynak a hiteladósokat támogató intézkedéscsomagot kellett bevezetnie. Egy világméretű járvány kockázatát az egyes emberek pénzügyi döntéseibe nem lehet beépíteni, a nagymértékű eladósodás kockázatait azonban mindig szem előtt kell tartani. Ennek érdekében pedig elsősorban a lakosság pénzügyi tudatosságát kell erősíteni, fejleszteni – világítanak rá az ÁSZ elemzői.
