Brüsszel engedett az autóiparnak a kibocsátási célokkal kapcsolatos engedményekhez kapcsolódó, és ezzel lehetőséget adott a lobbistáknak és a politikusoknak, hogy még többet követeljenek.
Ahogy a Politico írja, tűz alá került az EU azon elképzelése, hogy 2035-ig megszünteti az üvegházhatású gázokat kibocsátó autók értékesítését. Az elképzelés az előző Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritása volt, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek szentelte magát. De a háború, a populista visszahatás, a gazdasági stagnálás és az autóipar kivéreztetésétől való félelem arra kényszeríti Brüsszelt, hogy visszalépjen.
Az európai autógyártók hatalmas politikai győzelmet arattak a közelmúltban, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök engedett az idén hatályba lépő kibocsátási célértékek enyhítésére és a 2035-ös jogszabály korábbi felülvizsgálatára irányuló kéréseiknek, amelyek a bajba jutott autóipar megmentésére irányuló terv részét képezik.
A sikeren felbuzdulva azonban az autógyártók és politikai támogatóik többet akarnak.
„Adj az autóiparnak egy centit, és egy mérföldet is elfogadnak. Mielőtt még megszáradt volna a tinta az autóipari terven, már a technológiai nyitottságot követelték” – mondta Julia Poliscanova, a Transport & Environment zöld civil szervezet járművekkel foglalkozó vezető igazgatója. „A Green Deal ezer vágás általi halált fog szenvedni, ha a törvényhozók nem állnak ki mellette.”
Bár az eredeti intézkedést 2023-ban minden tagállam jóváhagyta (Németország utolsó pillanatban tanúsított ellenállása ellenére), az intézkedés mára politikai bokszzsákká vált. Az elmúlt évben a választások során az egész EU-ban a nemzeti kormányok, a lobbisták és az autógyártók is felkarolták a szigorú szabályozás gyengítésére vagy visszafordítására irányuló felhívást.
Az Európai Néppárt – amely von der Leyen politikai családjának tagja és az Európai Parlament legnagyobb frakciója – a törvény visszavonását ígérte. A téma súlyát jelzi, hogy Németországban az autóipar hanyatlása miatti aggodalom segítette a kereszténydemokrata Friedrich Merz győztes kampányát, akinek pártja szintén a jogszabály visszavonását tűzte ki célul.
Németország szívesen kivételt tenne az e-üzemanyagokkal – a benzin szintetikus alternatívájával, amely azonban sokkal drágább, mint a fosszilis üzemanyagok, és nem készül nagy mennyiségben.
Olaszország azt szeretné, ha a törvényt úgy módosítanák, hogy kivételt tegyenek a bioüzemanyagok számára, annak ellenére, hogy aggódnak az erdőirtás, a biológiai sokféleség csökkenése és a talajerózió miatt. Lengyelország szintén támogatja ezt az elképzelést.
A francia politikusok – köztük Stéphane Séjourné, a Bizottság alelnöke – szerdán győzelmi kört tettek egy Renault gyárban, amikor a douai-i Renault gyárban mutatta be az autóipar megmentésére irányuló uniós tervet.
Azzal ünnepelték a Bizottság bejelentését, hogy felhígítja az idei kibocsátási célértékeket, miután az autógyártók panaszkodtak, hogy milliárdos bírságokat fizethetnek a célértékek elmulasztása miatt. Mostantól a célértéket nem az idei eladások, hanem egy hároméves átlag alapján határozzák meg, ami megkönnyíti a célérték elérését azon vállalatok számára, amelyek kevesebbet tettek flottájuk megtisztítása érdekében.
„Valószínűleg én voltam az első, aki felemelte a kezét ezzel kapcsolatban” – mondta Luca De Meo, a Renault vezérigazgatója a POLITICO-nak a Renault észak-franciaországi Douai-ban található gyárában. De Meo az ACEA uniós autólobbi korábbi elnökeként az emissziós célokkal kapcsolatos engedékenységért dobolt.
De Meo üdvözölte azt is, hogy a Bizottság támogatja a technológiai semlegességet – ami azt jelenti, hogy nem csak az akkumulátoros autók teljesíthetik a zöld célokat -, bár hangsúlyozta, hogy nem akarja eltörölni a 2035-ös intézkedést.
„Ez ablakot nyit egy olyan logikára, amelyet mindig is támogattunk. Mondjátok meg, hogy hova akarjátok, hogy menjünk, de ne mondjátok meg, hogy hogyan” – mondta, megjegyezve, hogy »az ellenség nem az egyik technológia a másik helyett – az ellenség a CO2«.
Mégsem volt minden autógyártó ünnepi hangulatban. A svéd Volvo márka, amelyet 2010-ben a kínai Geely cég vásárolt meg, azt akarta, hogy a célok maradjanak a régiben.
„Azok, akik elvégezték a házi feladatukat, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a hatályos jogszabályok utolsó pillanatban történő módosítása miatt, nem utolsósorban abban az évben, amikor azok hatályba lépnek” – áll a vállalat közleményében.
Párizs továbbra is védelmezi a belső égésű motorok betiltását, de kitart amellett, hogy az idei kibocsátási célok enyhítése segíteni fogja az autógyártókat a 2035-ös határidő betartásában. „Paradox volt, hogy a gyártóktól bírságokat követeltünk, ugyanakkor támogattuk is őket” – mondta Séjourné Douai-ban.
A Bizottság beleegyezett abba is, hogy a 2035-ös törvény felülvizsgálatát 2026-ról idénre hozza előre – ez az autógyártók másik kulcsfontosságú követelése, amely megkönnyíti az általános jogszabály aláásását.
Az ellenzők vérszagot éreznek a vízben.
„Kényszerítettük a Bizottságot, hogy távolítsa el a bírságcsapdát és hozza előre a CO2-szabályozás felülvizsgálatát. Most azonnal közös frontot kell csinálnunk, hogy legyőzzük a Green Deal őrületét” – mondta Adolfo Urso olasz ipari miniszter írásos nyilatkozatában.
Filip Turek cseh EP-képviselő, a szélsőjobboldali Hazafiak Európáért csoportosulás tagja szerint a Bizottság autóipari terve a 2035-ös tilalom végének kezdetét jelenti.
Németország újonnan megválasztott kereszténydemokratái „félszívűnek és elégtelennek” nevezték a Bizottság bejelentését.
„Meggyőződésem, hogy az európai autóipari piacra a legnagyobb veszélyt már nem a kínai versenytársak jelentik, hanem az európai szabályozás áradata” – mondta Thomas Bareiß, a frakció közlekedési szóvivője a német Bundestagban. „A kibocsátási célokat teljesen el lehetett volna törölni; eddig senki nem tudta nekem meggyőzően megmagyarázni, hogy miért van egyáltalán szükségünk kibocsátási célokra a sikeres klímavédelemhez.”
A tilalom fenntartása szerinte bizonytalanságot okoz a piacon, és késlelteti az alternatív üzemanyagok elterjedését. Bareiß és a 2035-ös jogszabály más ellenzői a technológiai semlegességre hivatkoznak, hogy tovább gyengítsék a törvényt, amelynek egyes autógyártók és politikai csoportok szerint lehetővé kellene tennie a hibrideket és más, a belsőégésű motorokat és az akkumulátorokat kombináló járműtípusokat.
Hildegard Müller, a VDA német autólobbi elnöke szerint többet kell tenni a „technológiai nyitottság megvalósítása érdekében”. Ez magában foglalja a plug-in hibridek 2035 utáni szerepének fokozottabb figyelembevételét is”.
A klímavédelmi csoportok szerint a hibridek továbbra is CO2-t bocsátanak ki, ami sérti a 2035-ös törvényt. A törvény védelmezői utóvédharcot vívnak, hogy a jogszabály ne legyen annyira felhígítva, hogy használhatatlanná váljon. „Az EU Bizottsága kinyitja Pandora szelencéjét, mert az EPP nem csak néhány csavart akar elforgatni, hanem teljesen fel akarja borítani a belső égésű motorok tilalmát” – mondta Michael Bloss zöld képviselő.
François Kalfon szocialista EP-képviselő jóváhagyta az EU autóipari mentőcsomagját, de attól tart, hogy a Bizottság felülvizsgálata a 2035-ös tilalom megsemmisítésére irányuló törekvéssé válhat. „Ez egy felülvizsgálati záradék kell, hogy legyen, nem pedig egy kiesési záradék, és ez a kockázat” – mondta a POLITICO-nak a Renault gyárból hazafelé tartó vonaton.
Érsek M. Zoltán
Fotó:Freepik
