Kezdőlap Edukáció Az IMF tündöklése és válsága
No menu items!

Az IMF tündöklése és válsága

A 75. éve alapított Nemzetközi Valutaalapot (IMF) sokat dicsérték és még többet szidták. Sokáig a világ legnagyobb hitelezője és a neoliberális gazdasági reformok kérlelhetetlen keresztülvivője volt. A Világbank megítélése kevesebb emóciót váltott ki. Napjainkban ismét Keynes-i elveket vallanak a két szervezetnél és azért küzdenek, hogy a multipoláris világrendben is a nemzetközi pénzügyi rendszer megkerülhetetlen szereplői maradjanak.

Bretton-Woods-i konferencia

Az 1944-es Bretton-Woods-i konferencia mérföldkő volt a világgazdaság történetében. Negyvennégy ország 730 delegáltja találkozott a New Hampshire-i kisváros szebb napokat látott szállodájában. A szövetségesek ekkor már partra szálltak, látszott a háború vége. A győztesek el akarták kerülni a két világháború közötti hibákat, amelyek a gazdasági válsághoz és a szélsőséges pártok felemelkedéséhez vezetett.

Stabil valutaárfolyamokat, szabad kereskedelmet és korlátok nélküli tőkeáramlást akartak.

John Keynes

Harry Dexter White

A konferencia két szellemi vezetője az amerikai pénzügyminiszter-helyettes, Harry Dexter White és a neves brit közgazdász, a londoni Államkincstárnál dolgozó John Keynes volt. Utóbbi egy ’Nemzetközi Jegybankot’ és ’Bancor’ néven globális valutát javasolt. Végül White kevésbé radikális elképzelése valósult meg.

Létrejött az IMF, amelynek fő feladata az egymáshoz kötött árfolyamú nemzeti valuták rendszerének támogatása lett. A kötött árfolyam nagy pénzügyi fegyelmet követelt meg a résztvevő államoktól. Az USA egy uncia arany értékét 35 USD-ben határozta meg és vállalta, hogy csak annyi pénzt ad ki, amennyire a jegybankja trezorjában aranyfedezet van. Az árfolyamok kötöttségén keresztül minden résztvevő államnak stabil költségvetést és kiegyensúlyozott fizetési mérleget kellett felmutatnia. Ha erre egy ország átmenetileg nem volt képes, az IMF hitel nyújtott.

Bretton-Woods tündöklése és bukása

A konferencián elfogadott megállapodás 1945-ben lépett hatályba. A Világbank illetve az IMF tagjainak száma rövid idő alatt 30-ról hamar 100-ra emelkedett. Kezdetét vette a Bretton-Woods-i rendszer kér arany évtizede. A fix árfolyamokon csak az IMF engedélyével lehetett változtatni, ha a kurzus nem áll összhangba egy ország gazdasági teljesítményével. Így a jelentős exporttöbbletet felhalmozó Németország márkáját kétszer is felértékelték.

Az aranyfedezet vége

Végül az USA bizonyult a leggyengébb láncszemnek. A nem utolsó sorban a vietnámi háború miatt elszabadult költségvetési hiány miatt az amerikaiak több pénzt költöttek, mint amennyi aranyuk volt. A franciák háborogtak. Végül az USA 1971 augusztusában egyoldalúan megszüntette az USD aranyra válthatóságát. Ez után egyre kevesebb ország akarta valutáját az amerikai fizetőeszközhöz kötni. 1973-ban hivatalosan is megszűnt a kötött árfolyamok rendszere. Így az IMF és a Világbank tulajdonképpen feladat nélkül maradt.

Az IMF a neoliberalizmus zászlóshajója

A két intézmény új feladatokat talált magának: a tagállamok pénzügy- és gazdaságpolitikájának felügyelete, tanácsadás és hitelnyújtás. Az IMF és a Világbank sok száz közgazdásza a mai napig világgazdasági elemzéseket készít, valamint kért és kéretlen tanácsokat ad a tagállamoknak. Bajbajutott országok hitelezése esetén a tanácsok követését a segítségnyújtás feltételéül szabják.

Évtizedekig hírhedtek voltak a két szervezet neoliberális reformdiktátumai, amelyeket a csőd szélére jutott latinamerikai, afrikai és kelet-európai államokra kényszerítettek.

Kiegyensúlyozott költségvetés, alacsony infláció, dereguláció, versenyképesség növelés és privatizáció – hangzott a recept.

Az intézkedések rendszerint lakossági tiltakozást váltottak ki, amelyek gyakran hatástalanok maradtak, mint például az évtizedek óta újra és újra a csőd szélére jutó Argentínában.

Ördögi kör

A fordulatot minden idők legnagyobb hitelfelvevője, Görögország hozta. Az IMF elismerte, hogy túl szigorú megszorításokat vártak el a dél-európai országtól, amelyek recesszióhoz vezettek. Ezért csökkentek az állami bevételek, így az IMF által megkövetelt hiánycél eléréséhez újabb megszorításokat kellett alkalmazni. Ördögi kör állt elő.

Keynes reneszánsza

Oliver Blanchard

Az IMF politikája sokat változat az elmúlt években. Ebben nagy szerepe van a szervezet Keynes-i elveket valló vezető közgazdászának, Oliver Blanchardnak.

Nagyobb fiskális szabadságot adnak a hitelfelvevő országoknak, engedélyezik a lassabb kiadáscsökkentést, ha ez állami beruházásokkal és ezen keresztül gazdaságélénkítéssel párosul.

Válságban a válságkezelő

Az IMF vezetője az alapítás óta európai, a Világbanké pedig amerikai. Előbbi 11 elnökéből 5 francia volt, ahogy a most az Európai Központi Bank élére váltó Christine Lagarde és elődje, a szexbotrányba keveredett Domonique Strauss-Kahn is.

Ugyanakkor az IMF tőkéjének már csak 30%-át adják az európaiak. Kontinensünk legnagyobb részvényes, az 5,3%-ot birtokló Németország. A legtöbb tőkét, 16,5%-ot az USA biztosítja. Ezzel együtt az immár 189 tagállam között nincs abszolút többségük az észak-atlanti szövetségeseknek.

Ázsiai konkurencia

Érthető, hogy az egyre több pénzt adó feltörekvő országok, mindenekelőtt Peking nagyobb beleszólást követelnek. Kína a globális GDP 19%-át állítja elő, az IMF-nél viszont csak 6%-os szavazati hányaddal rendelkezik. India esetében 8 és 2,6 százalék ez az arányszám. Az alulreprezentáltság távol tartja a feltörekvő országokat a két szervezettől. Kína egyre inkább önállóan hitelez. A kommunista ország immár a világ legnagyobb kölcsönnyújtója. Eközben az IMF hitelkihelyezési volumene csökken. A görög válság időszakában még 80 milliárd dollár volt, mára csak 37. Kína az ’Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank’ létrehozásával a Világbank konkurensét is megteremtette.

Jeroen Dijsselbloem

Kristalina Georgieva

Ha az IMF nem enged nagyobb beleszólást a feltörekvő országoknak, befolyása megállíthatatlanul csökkenni fog – vélik a közgazdászok. Nagyobb szavazati arányt és Európán illetve Amerikán kívülről jövő vezetőt javasolnak. Erről egyelőre hallani sem akarnak az öreg kontinensen. Már folyik az alkudozás, hogy a 1945 óta fennálló ’gentlemen’s agreement’ jegyében ki legyen Lagarde utódja. A volt holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselblome, a brit jegybank elnöke, Mark Carney és a Világbank ügyvezetője, a bolgár Kristalina Georgieva a legesélyesebbek.

Az elsők között. Magyarország a szocialista blokkból elsőként, 1982-ban csatlakozott az IMF-hez és a Valutaalaphoz. Rögtön, majd több alkalommal is hitelt vettük a két szervezettől, 1996-ban a Horn-kormány a Bokros-csomag néven elhíresült stabilizációs intézkedések támogatására kötött megállapodást. Később, 2008-ban a Gyurcsány-kormány kért az IMF-től 20 milliárd dollárt, amelyet 2013-ban az Orbán-kabinet törlesztett. Magyarország a megnövekedett gazdasági súlya miatt, immár 0,4% szavazati aránnyal rendelkezik a nemzetközi pénzügyi szervezetben.
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

EM: több mint 900 társasház pályázott a lakossági távhőprogramra

Több, mint 900 társasház pályázott a lakossági távhőprogramra. A benyújtási lehetőség felfüggesztéséig az eredeti keretösszeg másfélszeresére, 7,6 milliárd forintra nyújtottak be igényeket .

Mesterséges intelligencia: ki lesz a nyertes és hogyan?  

Lehet szeretni, lehet gyűlölni a mesterséges intelligenciát (MI, vagy...

KSH: 8,0 százalékkal visszaesett a beruházások teljesítménye

Az előző negyedévhez mérten a szezonálisan kiigazított adatok alapján a beruházások összértéke összehasonlító áron 1,1 százalékkal mérséklődött

A nemzetközi jegybanki együttműködés kulcsfontosságú

Az elmúlt éveket a sorozatos globális válságok jellemezték, amelyek következtében felértékelődött a jegybankok nemzetközi együttműködése
Hirdetés

Hírek

KSH: 8,0 százalékkal visszaesett a beruházások teljesítménye

Az előző negyedévhez mérten a szezonálisan kiigazított adatok alapján a beruházások összértéke összehasonlító áron 1,1 százalékkal mérséklődött

Új helyszínen az ÖKO Expó Kiállítás

Idén immár 6. alkalommal várja az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklődő termelőket, feldolgozókat, kereskedőket, szolgáltatókat és természetesen a fogyasztókat a debreceni 

Budapesti agglomeráció: egyre feljebb kúsznak az árak

gyre távolabb költöznek a fővárosból az ingatlanvásárlók

Irány a Szamárfül Fesztivál – a nyár legvidámabb családi programja Pécsett

Nyár végén újra gyermekzsivajtól lesz hangos a pécsi Zsolnay Negyed: augusztus 22–24. között immár tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Szamárfül Fesztivált.

Új gyakorlati képzés indul a falusi turizmus fellendítéséért

A turizmus az egyik leggyorsabban aktivizálható gazdasági ágazat a kistelepüléseken. Már egyetlen jól kialakított vendégház, felújított közösségi tér vagy tematikus program is új látogatókat hozhat.

Ausztriában dolgozózik? Nyugdíjtanácsadó napok Győrben és Szombathelyen

Azokat várják, akik alkalmazottként vagy vállalkozóként, illetve egyéb jogcímen - például gyermeknevelés, tanulmányok - szereznek nyugdíjjogosultságot a szomszédos országban - közölte a Magyar Államkincstár.

A vállalkozások önkéntesen 400 millió forintot fizettek be az adategyeztetési kampányban

Az adategyeztetés segítségével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) úgy szűrje ki a szabályokat szándékosan kijátszó vállalkozásokat úgy, hogy közben a lehető legkevésbé terhelje a jogkövetőket.

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.
Hirdetés

Gazdaság

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.

A nyári uborkaszezon a legjobb időszak a dubaji ingatlanvásárlásra a magyar szakértő szerint

Töretlenül növekszik a magyarok érdeklődése a dubaji ingatlanok iránt, egyes cégek évről évre hússzoros növekedést is tapasztalnak a keresletben.