Kezdőlap Edukáció Az IMF tündöklése és válsága
No menu items!

Az IMF tündöklése és válsága

A 75. éve alapított Nemzetközi Valutaalapot (IMF) sokat dicsérték és még többet szidták. Sokáig a világ legnagyobb hitelezője és a neoliberális gazdasági reformok kérlelhetetlen keresztülvivője volt. A Világbank megítélése kevesebb emóciót váltott ki. Napjainkban ismét Keynes-i elveket vallanak a két szervezetnél és azért küzdenek, hogy a multipoláris világrendben is a nemzetközi pénzügyi rendszer megkerülhetetlen szereplői maradjanak.

Bretton-Woods-i konferencia

Az 1944-es Bretton-Woods-i konferencia mérföldkő volt a világgazdaság történetében. Negyvennégy ország 730 delegáltja találkozott a New Hampshire-i kisváros szebb napokat látott szállodájában. A szövetségesek ekkor már partra szálltak, látszott a háború vége. A győztesek el akarták kerülni a két világháború közötti hibákat, amelyek a gazdasági válsághoz és a szélsőséges pártok felemelkedéséhez vezetett.

Stabil valutaárfolyamokat, szabad kereskedelmet és korlátok nélküli tőkeáramlást akartak.

John Keynes

Harry Dexter White

A konferencia két szellemi vezetője az amerikai pénzügyminiszter-helyettes, Harry Dexter White és a neves brit közgazdász, a londoni Államkincstárnál dolgozó John Keynes volt. Utóbbi egy ’Nemzetközi Jegybankot’ és ’Bancor’ néven globális valutát javasolt. Végül White kevésbé radikális elképzelése valósult meg.

Létrejött az IMF, amelynek fő feladata az egymáshoz kötött árfolyamú nemzeti valuták rendszerének támogatása lett. A kötött árfolyam nagy pénzügyi fegyelmet követelt meg a résztvevő államoktól. Az USA egy uncia arany értékét 35 USD-ben határozta meg és vállalta, hogy csak annyi pénzt ad ki, amennyire a jegybankja trezorjában aranyfedezet van. Az árfolyamok kötöttségén keresztül minden résztvevő államnak stabil költségvetést és kiegyensúlyozott fizetési mérleget kellett felmutatnia. Ha erre egy ország átmenetileg nem volt képes, az IMF hitel nyújtott.

Bretton-Woods tündöklése és bukása

A konferencián elfogadott megállapodás 1945-ben lépett hatályba. A Világbank illetve az IMF tagjainak száma rövid idő alatt 30-ról hamar 100-ra emelkedett. Kezdetét vette a Bretton-Woods-i rendszer kér arany évtizede. A fix árfolyamokon csak az IMF engedélyével lehetett változtatni, ha a kurzus nem áll összhangba egy ország gazdasági teljesítményével. Így a jelentős exporttöbbletet felhalmozó Németország márkáját kétszer is felértékelték.

Az aranyfedezet vége

Végül az USA bizonyult a leggyengébb láncszemnek. A nem utolsó sorban a vietnámi háború miatt elszabadult költségvetési hiány miatt az amerikaiak több pénzt költöttek, mint amennyi aranyuk volt. A franciák háborogtak. Végül az USA 1971 augusztusában egyoldalúan megszüntette az USD aranyra válthatóságát. Ez után egyre kevesebb ország akarta valutáját az amerikai fizetőeszközhöz kötni. 1973-ban hivatalosan is megszűnt a kötött árfolyamok rendszere. Így az IMF és a Világbank tulajdonképpen feladat nélkül maradt.

Az IMF a neoliberalizmus zászlóshajója

A két intézmény új feladatokat talált magának: a tagállamok pénzügy- és gazdaságpolitikájának felügyelete, tanácsadás és hitelnyújtás. Az IMF és a Világbank sok száz közgazdásza a mai napig világgazdasági elemzéseket készít, valamint kért és kéretlen tanácsokat ad a tagállamoknak. Bajbajutott országok hitelezése esetén a tanácsok követését a segítségnyújtás feltételéül szabják.

Évtizedekig hírhedtek voltak a két szervezet neoliberális reformdiktátumai, amelyeket a csőd szélére jutott latinamerikai, afrikai és kelet-európai államokra kényszerítettek.

Kiegyensúlyozott költségvetés, alacsony infláció, dereguláció, versenyképesség növelés és privatizáció – hangzott a recept.

Az intézkedések rendszerint lakossági tiltakozást váltottak ki, amelyek gyakran hatástalanok maradtak, mint például az évtizedek óta újra és újra a csőd szélére jutó Argentínában.

Ördögi kör

A fordulatot minden idők legnagyobb hitelfelvevője, Görögország hozta. Az IMF elismerte, hogy túl szigorú megszorításokat vártak el a dél-európai országtól, amelyek recesszióhoz vezettek. Ezért csökkentek az állami bevételek, így az IMF által megkövetelt hiánycél eléréséhez újabb megszorításokat kellett alkalmazni. Ördögi kör állt elő.

Keynes reneszánsza

Oliver Blanchard

Az IMF politikája sokat változat az elmúlt években. Ebben nagy szerepe van a szervezet Keynes-i elveket valló vezető közgazdászának, Oliver Blanchardnak.

Nagyobb fiskális szabadságot adnak a hitelfelvevő országoknak, engedélyezik a lassabb kiadáscsökkentést, ha ez állami beruházásokkal és ezen keresztül gazdaságélénkítéssel párosul.

Válságban a válságkezelő

Az IMF vezetője az alapítás óta európai, a Világbanké pedig amerikai. Előbbi 11 elnökéből 5 francia volt, ahogy a most az Európai Központi Bank élére váltó Christine Lagarde és elődje, a szexbotrányba keveredett Domonique Strauss-Kahn is.

Ugyanakkor az IMF tőkéjének már csak 30%-át adják az európaiak. Kontinensünk legnagyobb részvényes, az 5,3%-ot birtokló Németország. A legtöbb tőkét, 16,5%-ot az USA biztosítja. Ezzel együtt az immár 189 tagállam között nincs abszolút többségük az észak-atlanti szövetségeseknek.

Ázsiai konkurencia

Érthető, hogy az egyre több pénzt adó feltörekvő országok, mindenekelőtt Peking nagyobb beleszólást követelnek. Kína a globális GDP 19%-át állítja elő, az IMF-nél viszont csak 6%-os szavazati hányaddal rendelkezik. India esetében 8 és 2,6 százalék ez az arányszám. Az alulreprezentáltság távol tartja a feltörekvő országokat a két szervezettől. Kína egyre inkább önállóan hitelez. A kommunista ország immár a világ legnagyobb kölcsönnyújtója. Eközben az IMF hitelkihelyezési volumene csökken. A görög válság időszakában még 80 milliárd dollár volt, mára csak 37. Kína az ’Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank’ létrehozásával a Világbank konkurensét is megteremtette.

Jeroen Dijsselbloem

Kristalina Georgieva

Ha az IMF nem enged nagyobb beleszólást a feltörekvő országoknak, befolyása megállíthatatlanul csökkenni fog – vélik a közgazdászok. Nagyobb szavazati arányt és Európán illetve Amerikán kívülről jövő vezetőt javasolnak. Erről egyelőre hallani sem akarnak az öreg kontinensen. Már folyik az alkudozás, hogy a 1945 óta fennálló ’gentlemen’s agreement’ jegyében ki legyen Lagarde utódja. A volt holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselblome, a brit jegybank elnöke, Mark Carney és a Világbank ügyvezetője, a bolgár Kristalina Georgieva a legesélyesebbek.

Az elsők között. Magyarország a szocialista blokkból elsőként, 1982-ban csatlakozott az IMF-hez és a Valutaalaphoz. Rögtön, majd több alkalommal is hitelt vettük a két szervezettől, 1996-ban a Horn-kormány a Bokros-csomag néven elhíresült stabilizációs intézkedések támogatására kötött megállapodást. Később, 2008-ban a Gyurcsány-kormány kért az IMF-től 20 milliárd dollárt, amelyet 2013-ban az Orbán-kabinet törlesztett. Magyarország a megnövekedett gazdasági súlya miatt, immár 0,4% szavazati aránnyal rendelkezik a nemzetközi pénzügyi szervezetben.
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Drasztikus átalakítás jöhet a magyar családi cégeknél

Cégstruktúra mint versenyelőny: Hogyan segíti a tudatos vállalati struktúra a növekedést és a kockázatkezelést?

Tökéletes Halloween Pécsen – egész napos boszorkányos kaland a Zsolnay Negyedben!

A pécsi Zsolnay Negyed idén is hátborzongató, ugyanakkor varázslatos kalandokkal várja a látogatókat október 31-én, Halloween napján.

Magyarországon 13 szálláshely kapott Michelin Kulcs elismerést

Magyarországon 13 szálláshely kapott Michelin Key (Kulcs) elismerést, amely a hotelek kiválóságának mérésére szolgál - közölte a Michelin csoport.

Felkészült a fűtési szezonra az MVM

Az MVM a téli hónapokban is szavatolja a lakosság számára a biztonságos energiaellátást; a földgáztárolókban elegendő készlet áll rendelkezésre, és a társaság a tavaszi-nyári időszakban folyamatos hálózatfejlesztésekkel készült a szezonra.
Hirdetés

Hírek

Drasztikus átalakítás jöhet a magyar családi cégeknél

Cégstruktúra mint versenyelőny: Hogyan segíti a tudatos vállalati struktúra a növekedést és a kockázatkezelést?

Tökéletes Halloween Pécsen – egész napos boszorkányos kaland a Zsolnay Negyedben!

A pécsi Zsolnay Negyed idén is hátborzongató, ugyanakkor varázslatos kalandokkal várja a látogatókat október 31-én, Halloween napján.

Magyarországon 13 szálláshely kapott Michelin Kulcs elismerést

Magyarországon 13 szálláshely kapott Michelin Key (Kulcs) elismerést, amely a hotelek kiválóságának mérésére szolgál - közölte a Michelin csoport.

Felkészült a fűtési szezonra az MVM

Az MVM a téli hónapokban is szavatolja a lakosság számára a biztonságos energiaellátást; a földgáztárolókban elegendő készlet áll rendelkezésre, és a társaság a tavaszi-nyári időszakban folyamatos hálózatfejlesztésekkel készült a szezonra.

Vegyesen nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön. Londonban a FTSE index 0,37 százalékkal gyengült, míg a frankfurti DAX index 0,10 százalékkal, a CAC-40 index pedig 0,09 százalékkal erősödött a kereskedés kezdetén.

Megkezdte munkáját az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum

A fórum alakuló ülésén létrejött 8 munkacsoportban közel száz szakértő vett részt, köztük gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról a monetáris tanács szeptemberben

Egyhangúlag szavazta meg az alapkamat szinten tartását a Magyar...

Bécs a legbarátságosabb város Európában

A bécsi "Grant", avagy bécsi zsémbesség, vagy bécsi morgolódás mostanra a város sajátos bájának részévé vált, és úgy tűnik, ez a látogatóknak is tetszik.
Hirdetés

Gazdaság

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.