Számos budapesti dolgozónak több idejébe kerül a városon belüli munkába járás, mint azoknak a munkavállalóknak, akik két település között ingáznak minden nap.
A kutatás szerint a fővárosiak több mint fele legalább 45 percet tölt utazással, máshol csak a dolgozók 37 százalékának kell hosszabb időt erre szánnia.
A kutatásban résztvevők 75 százaléka Budapesten vagy városokban él, nekik az esetek többségében nem kell ingázniuk más településekre a helyi munkalehetőségeknek köszönhetően.
A megkérdezetteknek mindössze a 25 százaléka dolgozik a lakóhelyétől eltérő településen, ugyanakkor az ingázók nagy része nem Budapestre és nem is megyei jogú városokba, hanem egyéb városokba jár át dolgozni. Minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál inkább jellemző rá, hogy nem ingázik – például a budapestiek csupán 6 százaléka nem dolgozik Budapesten, míg a falusiak, községbeliek 47 százaléka jár át máshova dolgozni.
A felmérésben résztvevők 31 százaléka használ csak autót, többségük, közel 70 százalék más közlekedési formát választ. Közülük a budapestiek választják legnagyobb arányban, 67 százalékban a tömegközlekedést. A kisebb településeken sokan azért nem járnak tömegközlekedéssel, mert nincs megfelelő járat a munkahely és lakóhely közt.
A válaszadók közel felének kevesebb mint 30 percet vesz el az idejéből a napi munkába járás. Egyharmaduk számára ez az idő akár 45-120 perc is lehet, míg 5 százalékuk kénytelen 3 óránál is többet utazni nap mint nap, függetlenül attól, hogy ingázónak számít, vagy sem.
A Budapesten élők számára több időt vehet igénybe a munkába járás, mint a kisebb városokban, községekben élőknek, de ez nem meglepő, hiszen nem csak a távolságok lehetnek nagyobbak, de a haladást akadályozó forgalom is.
A Budapestiek 56 százaléka minden nap 45-120 percet tölt utazással, közel olyan arányban, mint az ingázók, akiknek szintén ennyi idő szükséges az út megtételére. A kisebb településeken élők 50-60 százaléka ezzel szemben maximum 30 perc alatt megjárja a munkahelye és az otthona közötti távolságot – közölték.