Kezdőlap Gazdaság Az ultragazdagok vették át Möbius szerepét - Az államháztartás újra randizni hívja...
No menu items!

Az ultragazdagok vették át Möbius szerepét – Az államháztartás újra randizni hívja a legvagyonosabbakat

 Téli rekordcsúcsra erősödött a forint múlt szerdán – a bankközi pénzpiacon 407 forint alá is benézett az euró árfolyam. A PMÁP 2033/I és PMÁP 2027/J sorozatok 17,85 és 18,35 százalékos összesen 250 milliárd forintos lakossági kamatfizetése is megtörtént. A régóta várt kedvező hírek ugyanakkor kihívásokat is tartogatnak az állampapír piacon – hívta fel a figyelmet Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Magyarország vezető privátbanki kutató-tanácsadó cégének vezetője szerint a következő hetekben dől majd el, hogy a 2021-24-ben kiépített lakossági állampapír penetrációt sikerül-e tartósan megtartani, vagy valóban csak az elmúlt időben kimagasló infláció miatt megugró hozamok meglovagolását látjuk az állampapír-portfoliókban. Karagich emlékeztetett: a MÁP Plusz 2019-es érkezésekor, a nullás kamatkörnyezetet árnyékoló hozammentes időszakban volt utoljára példa arra, egy közel 5 százalékos garantált hozamot biztosító befektetés révén, hogy sok privátbanki portfólión belül 30-40 százalék fölé emelkedjen az állampapír részarány– ehhez hasonló történt az elmúlt hónapokban.

A Blochamps Capital volt az, amely az elmúlt év elején figyelmeztetett arra, hogy a háztartások pénzügyi vagyonának harmada a lakosság csupán 1 százalékának kezében összpontosul. Ezt igazolta vissza a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által a hétvégén nyilvánosságra hozott adatsor, amely szerint 100 millió forint feltetti állampapír vagyonnal a 822 ezer számlát vezető ügyfélnek mindössze 1,35 százaléka rendelkezik, ám ez a 11.130 számlabirtokos a lakossági állampapír-állomány közel 24 százaléka felett diszponál. „A 2010-es évek elején a hazai pénzügyi politika Mark Möbiustól, a Franklin Templeton befektetési szakértőjétől tartott, hiszen a Templeton birtokolta a külföldiek kezében lévő magyar adósság 25 százalékát. Most pedig pár ezer magyar ultravagyonos ember döntésén múlik, hogy miként alakul majd hazai finanszírozási környezet” – érvelt a szakember. „Kérdés, hogy a MÁP Plusz új sorozata, aminek az átlagkamata a korábbi 4,95 helyett most 6,25 százalék, elegendően szexi ajánlat lesz-e a több száz milliárdos randevúra.”

Nehezen kottázható, de jól sejthető a vagyonáramlás

Karagich István szerint minél erősebb a forint ezen a tavaszon, annál nagyobb az esély arra, hogy a jelentő állampapír-csomagot tartó tulajdonosok deviza befektetésbe forgatják át az állampapír hozamokat, sőt a lejáró kötvények mellett további visszaváltásokat is kezdhetnek, s azokat szintén devizaalapú befektetésekbe forgathatják át. A Blochamps prognózisa szerint 400 forint körüli euró árfolyam esetén akár 5000 milliárd forint állampapír hozam, lejárat és visszaváltás is új befektetést kereshet. Ennek a pénznek a tizede érkezhet vissza – döntően kisbefektetőktől – a hosszú állampapír piacra, s nagyjából 100-200 milliárd lesz az, amelyet a befektetők átmeneti jelleggel rövid állampapírba forgatva parkoltatnának. Az állampapír-forrású pénzek viszonylag csekély része – a Blochamps várakozásai szerint 50-200 milliárd forint érkezhet közvetlen részvénybefektetésbe.

Ugyanakkor erős forint esetén a szakember nem zárja ki, hogy ebben az esetben a nagy nyertesek, ahová akár 1500-2000 milliárd forint is átvándorolhat a devizás befektetési alapok, a devizakötvények, illetve közvetlen deviza befektetések lesznek, s ebben az esetben komoly kérdést jelent majd az, mennyi lesz az az összeg, amelyet külföldre visznek ki a tulajdonosok. Ez a scenárió az ÁKK szempontjából a legnagyobb kihívás, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a devizába helyezett megtakarítások alig térnek vissza forintba – emlékeztet a szakember.

Ezermilliárdok múlnak az Államadósság Kezelő Központ taktikáján

A Blochamps modellszámítása szerint továbbra is erős állampapír-kitettséget a 410-420 forint körüli árfolyam és az extra prémiumot felkínáló állampapír akció együttes hatása hozhat. Ekkor ugyanis a 25 millió forint feletti megtakarítók több rétegére is a kivárás lehet a jellemző – a tanácsadó cég szerint akár 1000 milliárd forint is vándorolhat majd rövid államkötvényekbe. Ha 420 forint fölé gyengülne a forint, abban az esetben a pénzügyi szakértő szerint viszont komoly tétel tűnne el az állampapír piacról – s a privátbanki ügyfelek inkább ingatlanvásárlásokba fognának.

A fenti prognózist ugyanakkor bármikor átírhatja az állam akkor, ha magas extra bónusszal kecsegető állampapírt dob piacra – hívja fel a figyelmet a szakember. Karagich István szerint erre a döntésre március-áprilisig van ideje a pénzügyi kormányzatnak – a januári lejáratok befektetői a kötvények indulásakor a jellemzően nagyobb összegekkel beszálló privátbanki ügyfelek voltak, akik a mostani visszaváltás után egyelőre még kivárnak. A következő 3 hónapban viszont az a több százezer kisbefektető is megjelenik majd a lejárati piacon, akiket akkoriban az állam plakátkampánya vont be, így rövidesen együttesen százezrek dönthetnek több ezer milliárdos téttel az állam további finanszírozásáról. Miután a nemzetközi piacokon is megdrágult a forráshoz jutás, 7-8 százalékos forinthozamot már nem olyan nehéz kínálni – más kérdés, hogy a pszichológiai faktor képes felülírni a matematikai tényszerűséget, így a sokszor nem reál, hanem nominális értékkel kalkuláló befektetők szemében egyelőre még az ilyen reálhozamok is az idei PMÁP 18% hozamához képest való komoly visszalépést jelentenek – emlékeztet Karagich István.

A Blochamps szakértője szerint az állampapír-állomány kevesebb, mint ötödét kitevő legalacsonyabb, 0-10 millió forintos megtakarítások esetében -ahol jellemzően az állampapírban lévő összeg számít családi biztonsági tartaléknak- várhatjuk, hogy a lejáratok ismét állampapír vásárlásba, míg a kiutalt hozamok fogyasztásba fordulnak, a privátbanki számlákon magasabb összegeket megtakarítók őrzött állampapírok esetében kicsi a valószínűsége annak, hogy a lejáratok és a kamatfizetés summái ne nézzenek alternatív befektetési eszközosztályt.

A forint erőssége mondhatja ki a döntő szót

A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint 2025-ben a lakossági állampapírok után 1700 milliárd forintnyi kamatfizetés válik esedékessé, valamint több, mint 1500 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le. Az idei államháztartási kvíz egyik fontos kérdése, hogy a nem lejáró, de az idéntől már számottevően kisebb kamatot fizető állampapírokból mekkora részt váltanak vissza tulajdonosaik, csak a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) különböző sorozataiban ugyanis közel 7000 milliárd forint lakossági pénz volt 2025 januárban – emlékeztet Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója.

Az MNB kutatása szerint az idén kifizetett állampapír kamatok 47 százaléka köthet ki újra államkötvény-megtakarításokban, ám Karagich István felhívja a figyelmet, sok múlik azon, hogy a privátbanki szolgáltatók milyen alternatívát kínálnak az egyéb pénzügyi instrumentumokban az ügyfeleiknek.

Miután a lakossági állampapírvagyon hasonlóan koncentrált, mint a jegybanki statisztikákban kimutatott pénzügyi vagyon, nagy kérdés, hogy a privátbanki ügyfelek miként döntenek az állampapír-portfóliójuk sorsáról. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartásoknál lévő pénzügyi eszközök kétharmada a felső 10 százaléknál található, amelyen belül a Blochamps vagyondeciliseket monitorozó felmérése szerint a legfelső 1 százalék birtokolja a háztartások pénzügyi vagyonának egyharmadát, a biztosítások nélküli klasszikus pénzügyi vagyonának 40%-át, illetve az állampapírvagyon negyedét.

Karagich István szerint a fenti adatsorra figyelemmel kell értékelni azt, hogy a forint az elemzői vélekedések szerint az idei első negyedévben még bizonyosan gyengélkedik majd – a Blochamps prognózisa szerint az első félévben akár 425 forintos euró árfolyamot is láthatunk. Ha így lesz, akkor az állampapír-lejáratok és a forint árfolyam együttes hatására ugyan elmaradhat az egyes elemzők által prognosztizált drámai állampapír-kivonás, ilyen euró árfolyamnál ugyanis már jobb üzlet lehet megtartani a magyar állampapírokat, bezsebelve az euró-megtakarításokhoz képest még mindig magasabb hozamszintet, de biztosan megnövekszik az ingatlanbefektetések iránti igény.

Karagich István szerint nagy kérdés, hogy az állam számára mennyire és milyen áron lesz fontos a lakossági állampapír állomány stabilizálása. A befektetők kamatérzékenységét jól mutatja, hogy az év elején – döntően a TBSZ számlákról kikerült összegek – legnagyobb része a jelenleg legmagasabb, évi 6,5 százalékos kamatot kínáló 3 éves Fix Magyar Állampapírba fektették, s egyelőre kevésbé preferálják az 5 évre 6,25 százalékot ajánló PMÁP-ot. Ha lesz tehát olyan állampapír akció, ahol az ügyfelek megkapják azt a 2 vagy akár 3  százalék körüli prémiumot, amelyhez az elmúlt években hozzászoktatta őket a nagyvonalú állampapír-árazás, akkor a jelenlegi forintárfolyam mellett egészen biztos, hogy nem kell az államnak komoly tőke visszafizetésben gondolkodnia. Más kérdés, hogy megéri-e ezt a hozam-többletet kifizetni akkor, ha a másik oldalon a fogyasztás felpörgetése is cél – amit viszont árnyalhat az a kép, hogy a privátbanki portfóliókban tartott állampapír pénzek –a teljes állomány 58%-át kitevő döntő része, hosszútávú funkciójánál fogva egész biztos nem fogja növelni a fogyasztást. A dilemmát egész biztosan árgus szemmel vizsgálják az Államadósság-Kezelő Központban.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Várakozáson felüli az OTP Bank nyeresége az első negyedévben

Az OTP Bank az első negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 188,576 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, 21 százalékkal alacsonyabbat az előző év azonos időszakánál

Fedezd fel Bécs titkait egy interaktív felfedezőúton!

Bécsben egy új, "WiG City Challenge" néven futó, interaktív városi felfedezőprogram indult, amely egy applikáció segítségével vezeti át a fiatalokat a város különleges helyszínein.

Az Európai Bizottságnak baja van a magyar pénzmosási szabályokkal

A Bizottság az 5. pénzmosási irányelv helyes átültetésére szólítja fel Magyarországot

Van amiben egyszerre marasztalta el az Európai Bizottság Magyarországot és Ausztriát

Magyarország és Ausztria nemzeti jogszabályainak összhangba kell kerülnie a környezeti hatásvizsgálatról szóló EU-s irányelvvel
Hirdetés

Hírek

Várakozáson felüli az OTP Bank nyeresége az első negyedévben

Az OTP Bank az első negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 188,576 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, 21 százalékkal alacsonyabbat az előző év azonos időszakánál

Fedezd fel Bécs titkait egy interaktív felfedezőúton!

Bécsben egy új, "WiG City Challenge" néven futó, interaktív városi felfedezőprogram indult, amely egy applikáció segítségével vezeti át a fiatalokat a város különleges helyszínein.

Az Európai Bizottságnak baja van a magyar pénzmosási szabályokkal

A Bizottság az 5. pénzmosási irányelv helyes átültetésére szólítja fel Magyarországot

Van amiben egyszerre marasztalta el az Európai Bizottság Magyarországot és Ausztriát

Magyarország és Ausztria nemzeti jogszabályainak összhangba kell kerülnie a környezeti hatásvizsgálatról szóló EU-s irányelvvel

EXIM: kiemelkedő az érdeklődés a két napja meghirdetett forgóeszközhitel iránt

Kiemelkedő az érdeklődés a két napja meghirdetett forgóeszközhitel iránt, a beadott mintegy 400 kérelem lefedi a rendelkezésre álló 250 milliárd forintos keret 90 százalékát.

A Fed nem változtatott az irányadó dollárkamaton

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó dollárkamatok 4,25-4,50 százalékos sávján a szerdán végződött kétnapos monetáris politikai ülésén.

Transzferárral trükközött a cég

A transzferárak kijátszásával próbált 340 millió forintnyi áfát visszaigényelni egy cég, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kiutalás előtti ellenőrzésen feltárta a súlyos szabálytalanságot.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben az előző délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi bankközi devizakereskedelemben.
Hirdetés

Gazdaság

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,

Devizapiac – Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Szokatlan mértékű túlterheléses támadás érte az OTP-t

Nemzetközi mércével mérve is szokatlan méretű túlterheléses támadás érte csütörtökön az OTP Bank digitális ügyfélkiszolgálási felületeit

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.