Március másodikán startol az azonnali fizetések rendszere. A Bankszövetség szerint valamennyi szereplő felkészült a bevezetésére, a tesztelések alapján sikeres indulással számolnak.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára közölte: az azonnali átutalás bevezetését a jegybank szabályozza és felügyeli, a bankszektor 30-40 milliárd forintot költött az új rendszerre.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondta, hogy ez a rendszer a magyar bankszektor valaha volt legnagyobb egyszeri beruházása, több százezer munkaórát fordítottak a kifejlesztésére. Úgy vélte, ez is mutatja a bankszektor elkötelezettségét a rendszer sikeressége iránt, ami új pénzforgalmi korszakot hoz a magyar gazdaságba.
Kiemelte, hogy a 10 millió forintos tranzakciós limit világviszonylatban is egyedülállónak számít alapszolgáltatásként.
A bankszövetség elnöke kifejtette, szeretnék elérni, hogy a lakossági elektronikus pénzforgalom utáni tranzakciós adó kivezetése a következő hónapokban megtörténjen. Ezt követően a bankok közötti verseny eredményeként új, a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb árazású számlacsomagok fognak megjelenni – jelezte.
Kovács Levente főtitkár elmondta: a kormányzat, a jegybank, és a bankszektor közötti együttműködés jó, és az idén is szoros lesz.
Véleménye szerint az azonnali fizetési rendszerhez új folyószámlacsomagokra és új pénzforgalmi alkalmazásokra van szükség.
Az idei feladatok és kihívások közé sorolta a pénzügyi szolgáltatások országon belül tartását, és a digitális átállást az azonnali átutalás bevezetése mellett. Ahhoz hogy a digitális átállás országos szinten sikeres legyen, valamennyi folyamatnak digitális formában kell lennie, minden ágazatban.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke elmondta: 2019-ben is jó évet fog zárni a magyar bankszektor. Az eddigi adatok szerint a szektor 560 milliárd forintos nyereséggel zárta a tavalyi év első három negyedévét, ami 10 százalékos növekedés. A mérlegfőösszeg 10, a hitelezés 20 százalékkal emelkedett. A bevételek 8 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél, a költségek 11 százalékkal nőttek. A nem teljesítő hitelállomány 3,2 százalékról 2,8 százalékra csökkent tavaly az első három negyedévben – ismertette.
Megemlítette, hogy a babaváró hitelezés tavaly öt hónap alatt meghaladta a 400 milliárd forintot, a jelentős érdeklődést jól kezelte a szektor. Ez a piacot jelentősen átalakította, és hozzátett a hitelezés lendületéhez.
Szólt arról is, hogy az idén 226 milliárd forint tranzakciós bevétellel számol a kormány.
