Zenét hallgatni bárhol, bármikor – ami sokáig álom volt, 40 éve realitássá vált. 1979-ben szabadalmaztatta a japán szórakoztató elektronikai óriás, a Sony a walkmant. Az akkor még nem is olyan apró szerkezetet, amely zenekedvelők milliói életébe vitt nagy örömöt, egy tokiói szakmai kiállításon ismerte meg a világ.
A konszern központjának Tokió Ginza városrészében egy látogatóközpont is része. Az érdeklődök megismerhetik a Sony büszkeségeit és a nagymultú cég történetét. A walkman, a világ első hordozható kazettalejátszója fő helyet kapott az interaktív múzeumban.
A fiatalabb látogatóknak már el kell magyarázni, a kazetta mibenlétét és a walkman működését. Az érdeklődőket kalauzoló középkorú hölgynek viszont személyes emlékek vannak:
„Mindenhova magammal vittem. A fülemen volt a fejhallgatói otthon, sportolás közben és az utcán, függetlenül attól, hogy futottam, bevásárolni vagy az iskolába mentem.“
Szinte minden japánnak vannak személyes emlékei. A prominensekét az interaktív kiállítás látogatói is megismerhetik. A szigetországban rendkívül népszerű rockzenész, Ichiro Yamaguchi rajongói meglepetésére legtöbbet Beatles slágereket hallgatott a ’80-as években, miután 10. születésnapjára megkapta az akkoriban szenzációs technikai újításnak számító és ezért busás áru szerkezetet.
„Nagyon büszke voltam rá. Akkoriban az én korosztályokban a walkman az egyik legfontosabb státuszszimbólum volt.“
A kiállításon a Sony 239 modelljén keresztül tudja meg a látogató, hogy lett egyre kisebb és kapott egyre több funkciót a walkman. Tekerni eleinte csak előre lehetett, újbóli lejátszáshoz és visszatekeréshez meg kellett fordítani a kazettát.
Később lehetett már visszafelé is pörgetni a szalagot, majd felvenni és rádiót hallgatni a walkmannel. Aztán CD, majd mp3-at raktározó memóriakártya váltotta a kazettát.
A hordozható lejátszó aranybánya volt a Sonynak. Különösen ameddig egyedül volt a piacon. Később mások is megszerezték a know-how-t, de a Sonynak máig kizárólagos joga van a ‘walkman‘ kifejezés használatára.
Ennél fontosabb, hogy modelljei a kazettát a legjobb hangminőségben lejátszók hírében álltak. 335 milliót adott el belőlük a tokiói világkonszern.
A Sony, amely az ’50-es években a tranzisztoros rádióval is első volt a piacon, a ’70-esben pedig egy új, a három alapszínnel dolgozó képcső kifejlesztésének köszönhető évtizedekre piacvezető lett a tévégyártók között, ma már csak árnyéka egykori önmagának.
A ’80-as években még évi 500 új modellje, az utóbbi időben zsugorodó bevétele, veszteséget mutató mérlege és csökkenő piaci részesedése okán kerül be a sajtóba.
A lejtmenet elindulásában sokak szerint szerepet játszott a walkman is. A siker elkényelmesítette a cégvezetést. Túl kevés energiát és pénzt fektettek a fejlesztésbe.
