Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Borúlátó jóslatok: ez vár Németországra a gazdaságkutatók szerint
No menu items!

Borúlátó jóslatok: ez vár Németországra a gazdaságkutatók szerint

Recesszióba kerül Németország gazdasága két vezető gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint, és súlyos nehézségekre számít Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is, aki a minap a szövetségi parlamentben azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást indított a német gazdasági rendszer ellen.

Robert Habeck a 2023-as költségvetés tervezetének vitájához hozzászólva kiemelte, hogy nem indokolt az 1973-as olajválsághoz hasonlítani az utóbbi hónapokban kibontakozott gazdasági folyamatokat, mert “sokkal összetettebb a helyzet“, hiszen az Ukrajna ellen háborúzó orosz elnök, Vlagyimir Putyin agressziója Németország ellen is irányul, méghozzá a gazdasági rendszeren keresztül.

Vlagyimir Putyin az energiaárak “manipulációjával” akarja térdre kényszeríteni Németországot és az EU-t – mondta a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy ezt a támadást el kell hárítani, ezért a villamos energia és a földgáz esetében is ki kell dolgozni árcsökkentő mechanizmusokat.

Robert Habeck. Fotó: Wikipedia

Az energiaügyekért felelős európai uniós tagállami miniszterek pénteki tanácskozásával kapcsolatban kiemelte: ha nem sikerül gyors és határozott lépéseket tenni közösségi szinten, a német kormány nemzeti szinten vezet be új szabályozást.

Ezzel lefölözik a nem tervezett módon, váratlanul keletkező jelentős profitot, amelyet a villamos energiát nem földgázzal, hanem olcsóbb megoldásokkal előállító cégek halmoznak fel annak révén, hogy a földgáztüzelésű erőművek költségeihez szabott áron adhatják el az olcsóbban megtermelt energiát.

Ezt a lefölözött hasznot a kormány az emberek terheinek csökkentésére fordítja – jelentette ki Robert Habeck.

Kifejtette, hogy a kormány a vállalkozásokat fenyegető súlyos nehézségekről sem feledkezik meg. Az eddigi három – együttvéve csaknem 100 milliárd eurós – tehercsökkentő csomag után a kis-, és a közepes méretű vállalkozások előtt is megnyitja az úgynevezett energiaár-tompító programot, amelyet eredetileg az energiaintenzív – a termékek előállításához kiugróan sok energiát felhasználó – ágazatokban tevékenykedő cégek támogatására indítottak.

A szövetségi kormány mellett egyre több elemző is a gazdasági helyzet romlására számít, szintén az ukrajnai háborúval összefüggésben. A német nyelvterület legtekintélyesebb kutatóintézetei közül kettő is lefelé módosította a német gazdaság kilátásairól szóló előrejelzését.

A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW) közleménye szerint “a német gazdaság fellendülését hirtelen megszakítják az Ukrajna elleni orosz támadó háború következményei“.

A hazai össztermék (GDP) az idén várhatóan 1,4 százalékkal nő, szemben a legutóbbi, nyári prognózisban jelzett 2,1 százalékkal. Jövőre minden bizonnyal visszaesik az Európai Unió legnagyobb gazdasága, az eddig várt 3,3 százalékos növekedés helyett 0,7 százalékos visszaesés várható.

Az infláció az idén éves átlagban 8 százalékos, jövőre még magasabb, 8,7 százalék lehet, és a gazdasági növekedés csak 2024-ben indul be ismét, amikor a GDP 1,7 százalékkal bővülhet és az infláció 3,1 százalékra mérséklődhet – áll az IfW előrejelzésében.

Az energia, főleg az importált energia drágulása “konjunkturális lavinaként” nyomja le a német gazdaságot – idézték a közleményben Stefan Kooths-ot, az intézet alelnökét, aki kiemelte, hogy a háztartások elkölthető jövedelme az ország újraegyesítése óta a legnagyobb mértékben, 4,1 százalékkal csökkenhet jövőre.

Az energiaválság feltartóztatja a koronavírus-járvány utáni fellendülést, és a drága energiaimport arra kényszeríti az országot, hogy a szokottnál sokkal többet utaljon külföldre a megtermelt jövedelméből. Ez “szegényebbé teszi Németországot” – húzta alá Stefan Kooths.

Borúlátó a hallei Leibniz gazdaságkutató intézet is (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle – IWH), amely az új prognózisát bemutató közleményében kiemelte, hogy “a német gazdaság recesszió előtt áll“, mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok árának hatalmas mértékű, a földgáz nagykereskedelmi árát tekintve például éves szinten ötszörös emelkedése miatt.

Kifejtették: míg tavaly a Németországba irányuló földgázimport költségei a GDP 0,75 százalékát tették ki, a földgáz drágulása miatt az idén és jövőre várhatóan nagyobb terhek sújtják majd a német gazdaságot, mint az 1970-es évek két olajválsága, amelyek a GDP nagyjából 2 százalékát emésztették fel.

Az IWH előrejelzése szerint a GDP az idén még 1,1 százalékkal növekedhet, 2023-ban viszont 1,4 százalékos visszaesés várható, és csak 2024-ben lehet ismét – bár erőteljes, 2,3 százalékos – gazdasági növekedés.

Az infláció az idén 7,9 százalék, jövőre az IfW becslésénél is nagyobb, 9,5 százalék lehet. Enyhülés 2024-ben várható, amikor 2,7 százalékra lassulhat a fogyasztói árak emelkedési üteme.

Kiemelték: az orosz földgázszállítások elapadása, valamint a gáz- és villamosenergia-árak emelkedése “hatalmas mértékű reáljövedelem-csökkenéshez és recesszióhoz vezet“, méghozzá nemcsak Németországban, hanem az egész euróövezetben.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Komárom-Esztergom vármegyében is megjelent a madárinfluenza vírusa

Az állategészségügyi hatóság ezzel együtt már 8 vármegyében igazolta a madárinfluenzát.

A Magyar Telekom növelte nyereségét

A Magyar Telekom adózott eredménye a harmadik negyedévben megközelítette a 46 milliárd forintot.

Januártól igényelhető a kamatmentes munkáshitel

Az intézkedés mintegy 300 ezer fiatalt érinthet a következő két évben, akik számára számos lehetőséget biztosít a jövő évben induló munkáshitel.

7,2 százalékkal csökkent szeptemberben az ipari termelés

Az adatok szerint az ipari termelés csak Észak-Alföldön nőtt (0,6 százalékkal), a többi régióban 3,7 és 15,8 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.
Hirdetés

Hírek

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,0810 dollárról 1,0814 dollárra változott.

Jöhet Hollywood! – Új filmstúdiók várják a bécsi filmipar felvirágzását

Az üzemeltetők 2025-re változatos osztrák, nemzetközi és akár hollywoodi játékfilmekre, sorozatok gazdag kínálatára számítanak.

Vegyesen mozgott a forint árfolyama

Az eurót hétfőn reggel 404,15 forinton jegyezték a péntek esti 404,09 forint után.

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Gazdaság

Az MFB kiemelt jelentőségű pénzügyi művelete

A klubhitelek lényege, hogy a hitelfelvevő nem egyetlen pénzintézettől, hanem több banktól, azaz az általuk alkotott csoporttól jut forráshoz, amelyet a részt vevő bankok azonos feltételekkel és futamidőre biztosítanak.

Megszületett a döntés: így változik majd az ÁFA az Európai Unióban

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital...

Történelmi csúcson a bitcoin

A bitcoin eddigi történelmi csúcsa 73 ezer 777 dollár volt, ezt idén március 14-én érte el.

Hát ezt is megértük! Már dolláros nyugdíjra is spórolhatunk

Ehhez persze be kellett fektetni az eurót és a dollárt is, amit egyre többen megtesznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.