A német gazdaság teljesítményének további csökkenésére számít a második negyedévben a német szövetségi jegybank, a Deutsche Bundesbank.
A Bundesbank júliusi gazdasági helyzetjelentése megállapítja, hogy a belföldi kereslet a magas foglalkoztatásnak és a lakosság erős fogyasztási hajlandóságának köszönhetően továbbra is erőteljes támaszt nyújt a gazdasági növekedésnek.
A belpiacon megszűnt azonban az év elején még pozitív hatást gyakorló néhány egyszeri tényező hatása. Az építőipar enyhe időjárásnak köszönhető magas téli teljesítménye májusra például már alábbhagyott, valamint az év elején még felfutóban lévő gépjármű forgalomba helyezések is visszatértek a korábban megszokott szintre. Az év elején a tavalyi szállítási lemaradások behozására lendült fel a járművek értékesítése.
A Bundesbank közgazdászainak megítélése szerint azonban a konjunkturális pálya mindezekkel együtt is alapvetően gyengének mondható Németországban “elsősorban az exportorientált feldolgozóipar teljesítményének romlása miatt”.
A jegybank szakértői egyelőre nem is látnak olyan jeleket, amelyek a helyzet belátható időn belüli javulására engednének következetni.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kimutatása szerint az idei első negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest a németországi bruttó hazai termék. A második negyedévi GDP-növekedésről augusztus 14-én teszi közzé jelentését a Destatis.
A Deutsche Bundesbank júliusi jelentésében a gazdasági helyzetelemzés mellett aggodalmának adott hangot a Facebook által bevezetni tervezett virtuális deviza, a Libra nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitására jelentett esetleges kockázatai miatt is. A dokumentumban a Bundesbank a Libra pénzügyi felügyeleti és jegybanki ellenőrzésének szükségessége mellett érvel.
A virtuális devizákkal elméletileg csökkenteni lehet ugyan a határokon átívelő fizetési forgalom költségeit – mutat rá az elemzés, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy “a jegybanki funkciók ellátásának minden esetben prioritást kell kapnia a magáncégek kereskedelmi érdekekeivel szemben”. A dokumentum leszögezi: az árfolyamstabilitást, a pénzügyi rendszer és a fizetési forgalom biztonságát semmilyen módon nem szabad veszélynek kitenni.
