A 2025. évi magyar költségvetés finanszírozási helyzete stabil, az új gazdaságpolitikai akcióterv megvalósításához szükséges források maradéktalanul rendelkezésre állnak, és minden esély megvan arra, hogy a gazdaság növekedése magasabb fokozatba kapcsoljon.
A kormány újraszámolta a 2023-as költségvetési törvény összegeit, a kiadásokat négy fő területen - munkahelyek megvédése, rezsivédelem, családok támogatása, nyugdíjak értékének megőrzése - növelte, továbbá a bevételi oldalt egyebek közt az energiaszektor egyes szereplőitől várt többletbefizetéssel emelte meg.
A költségvetési hiányt és az államadósságot csökkenő pályára kell állítani, a csökkenés ténye pedig fontosabb, mint annak a mértéke: a hiány mérséklésének fokozatosnak kell lennie - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára.
A 6 százalékos idei növekedési előrejelzés nem számít optimistának, sokkal inkább reális - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára egy online konferencián.
A 2022-es költségvetés korai, nyár eleji elfogadása segíti a kiszámíthatóságot. Jövőre érdemi államadósság-csökkenés jöhet, ami 2023-ban is folytatódhat - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára.
Önmagában az uniós források nagysága nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre, mert azt a gazdaságpolitika határozza meg, de az új költségvetési ciklus összegei érdemben növelik a magyar GDP-t - mondta a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
A pandémia gyökeresen átalakított minden előzetes tervet, az államháztartás gazdálkodását is. A 2021. évi költségvetés karakterét a járvány elleni védekezés és a reálgazdaság erősítése határozza meg, de az elmúlt időszak tapasztalatai alapján célszerű a módosítása - mondta a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Az idén a tervezettnél magasabb, 7-9 százalék között lehet a GDP-arányos államháztartási hiány, de jövőre elindulhat a konszolidáció - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetése szerint a tavalyi gazdasági növekedés 4,6 százalék lehetett az előzetes számok tükrében, miközben az uniós módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék körüli szinten maradt, ami kedvezőbb a múlt évre tervezett 2,4 százalékosnál.
A kormány idén 140 milliárd forintot fordít ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre, melyre 2010-ben 32 milliárd forintot költöttek - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára kedden Szerencsen, ahol tanszercsomagokat adott át helyi nagycsaládosoknak.
Az ország északi részében kifejezetten jó csemegekukorica-terméseredmény várható, míg délebbre nem ennyire jó a helyzet. Az itthon megtermelt csemegekukorica jelentős részét a konzervipar dolgozza fel, de a fogyasztók körében rendkívül népszerű a friss, csöves kukorica is. A frisspiacra szánt terméket elsősorban kistermelők állítják elő, a különböző termesztési módszerek alkalmazásának, illetve az ütemezett vetésnek köszönhetően május végétől október elejéig elérhető a magyar csemegekukorica a boltokban, piacokon.
Idén sem kedvezett a meggytermésnek az időjárás, a tavaszi fagykár jelentős volt az ültetvényekben, érdemi mennyiséget csak a közép- vagy késői érésű fajtákról tudtak betakarítani a termelők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az alacsony termés ellenére jelentős kereslet alakult ki a nemzetközi piacon a magyar meggy iránt, ami az árakat is extrém módon felfelé hajtotta.
Bécsben is bevezették az egyszer használatos palackokra vonatkozó betétdíjat, de a szakértők szerint a többször használatos palack jelenti az igazán zöld megoldást.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem fogadom elAdatvédelmi irányelvek