Lezárult a Közös Agrárpolitika új időszakának második előlegfizetési időszaka, amelynek keretében 145 ezer gazdálkodó részesült 317,8 milliárd forint támogatásban. A kifizetett terület- és állatalapú agrártámogatások elsősorban a gazdálkodók mezőgazdasági tevékenységének jövedelmezőségét negatívan befolyásoló, de környezeti szempontból előnyös kötelező termelési előírások betartásáért nyújtanak kompenzációt.
A Közös Agrárpolitika komoly perspektívát jelent a gazdálkodók számára, hiszen a versenyképesség, a fenntarthatóság és a generációváltás támogatása kapcsán fontos elemeket tartalmaz,
A Közös Agrárpolitika jelenlegi támogatási időszakában több mint 100 millió eurós forrás áll az ágazat rendelkezésére, többek között borászati beruházásokra és innovációra.
A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás a követendő elv. Csak így biztosítható ugyanis, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag, értékes természeti környezete és biodiverzitása.
A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogat, fogalmazott Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállításon.
Az Agrárminisztérium kiemelt figyelemmel folytatja az ország fával borított területeinek növelését, a határozott elkötelezettséget az is jelzi, hogy 2024-ben a Közös Agrárpolitika keretein belül az erdőtelepítési pályázatok az első között nyílnak majd meg.
A finanszírozási nehézségekkel teli 2023-as évben kulcsfontosságú volt az ágazat számára, hogy a gazdálkodók számára rekordösszegű, több mint 1300 milliárd forint értékben kerültek agrártámogatások kifizetésre, ez hatalmas szerepet játszott a magyar vidék gerincét adó élelmiszertermelés biztonságának fenntartásában, a kis- és közepes gazdaságok talpon maradásában.
A támogatások okos felhasználásával a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére - közölte az Agrárminisztérium abból az alkalomból, hogy Magyarország KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai terve letölthető formában elérhetővé vált a kormányzati honlapon.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarországnak a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forint) stratégiai tervét - tájékoztatott a brüsszeli testület.
A magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül 2027-ig 4265 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből az idén és jövőre 1529 milliárd forint jut - mondta az agrárminiszter.
Az Agrárminisztérium új Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása felhívás (Öko) meghirdetését tervezi a 2022. január 1-jével kezdődő, 3 éves kötelezettségvállalási időszakkal, megemelt támogatási mértékekkel és a földhasználati kérdések rugalmas kezelésével - jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Megszületett a megállapodás a KAP reformról Luxemburgban: Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit - közölte az Agrárminisztérium.
Petíció a magyar agráriumért címmel online aláírásgyűjtést kezdeményezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ).
A kezdeményezést azzal indokolták,...
Az Európai Unió közös agrárpolitikájáról folyó tárgyalásokon meg kell védeni a tavaly kialakított tanácsi álláspont több, magyar szempontból fontos elemét, így például a kisgazdaságok vetésforgóra és nem termő területekre vonatkozó követelmények alóli mentesítését, az öntözési szabályokra vonatkozó rugalmasságot vagy a termeléshez kötött támogatásokat - jelentette ki az agrárminiszter.
Befagytak a tárgyalások Brüsszelben, nem született megállapodás az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájáról (KAP) - mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában.
Az Otthon Start program júliusi bejelentése óta a családi házakra kiadott építési engedélyek havi száma stabilan 700 felett maradt, ami dinamikus növekedést jelent a korábbi időszakhoz képest.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet a jövőben még szorosabban együttműködik az agrárgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás fenntartható működtetése érdekében.
Az elmúlt napok egyik leglátványosabb piaci mozgását nem kamatemelés, nem geopolitikai konfliktus, hanem egy mesterségesintelligencia-fejlesztés indította el. Egy új MI-eszköz megjelenése elég volt ahhoz,...
Évtizedeken át elsősorban a szegényebb és alacsonyabb jövedelmű országokat sújtotta a túlzott államadósság problémája, mára azonban a globális gazdasági stabilitást fenyegető kockázat egyre inkább...
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem fogadom elAdatvédelmi irányelvek