A pénzügyi különadók és a tranzakciós illeték változása okán a jegybank kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A július 1-től hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofitadó kapcsán a Wizz Air úgy döntött, hogy bár a meghirdetett rendelet minden valószínűség szerint érinti majd a jegyárakat, a korábban megvásárolt jegyek esetében a légitársaság nem hárítja át utasaira a jogszabályban meghatározott összeget - közölte a cég.
Az OTP Bank 78,3 milliárd forintnyi extraprofitadót fizet az idén, a jövő évi összeg még egyeztetés alatt áll - közölte a pénzintézet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A kormány elfogadta az extraprofitadóként emlegetett új adókat és elvonásokat. Az erről szóló rendelet már meg is jelent. A repülések után 3900-9750 forintot kell fizetni, az értékpapírügyletekre 0,3 százalék lesz a tranzakciós illeték, és Revolut jellegű utalások után is fizetni kell ezután. A cégautóadó év végéig megduplázódik – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
A különadók legnagyobb befizetője a Mol és az OTP lesz, amelyek várhatóan 250 és 82,5 milliárd éves extra adóval számolhatnak - közölte az Equilor Befektetési Zrt.
Mint ismert, a napokban a kormány döntést hozott egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alap létrehozásáról, amelyek forrását bizonyos szektorokra kivetett "extraprofit-különadókból" és további adóintézkedésekből kívánja finanszírozni. A tervezett lépésekről a május 26-i kormányinfón hangzottak el az első konkrétumok, a BDO Magyarország szakértői ezeket, valamint a várható következményeket foglalták össze röviden.
Mint ismert, a napokban Magyarország Kormánya döntést hozott egy rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozásáról, melynek forrását bizonyos szektorokra kivetett, ún. „extraprofit-különadókból" és további adóintézkedésekből kívánja finanszírozni. A tervezett lépésekről a május 26-i kormányinfón hangzottak el az első konkrétumok, a BDO Magyarország szakértői ezeket, valamint a várható következményeket foglalták össze röviden.
A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék legyen a GDP-arányos hiány, ezért nyolc területen vezet be extraprofitadót - jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Az időszakosan bevezetett szektorális különadók semmilyen módon nem érintik a termelést folytató vállalatokat, Magyarország még mindig a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítja Európában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A válság ellenére sem nőnek a lakosság és a kisvállalkozók adóterhei, a többletterheket elsősorban a tőkeerős csoportoknak kell vállalniuk - mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Megjelent a két különadóról szóló rendelet a Magyar Közlönyben, mindkét jogszabály május 1-jén lép hatályba. A különadókkal a bankok, illetve a nagybevételű kereskedelmi láncok 91 milliárd forinttal járulnak hozzá az államkassza bevételéhez, és ezáltal a koronavírus-járvány elleni védekezéshez - közölte a Pénzügyminisztérium (PM).
A bevándorlási különadó kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfontosabb feladata jelenleg a tájékoztatás, így arra is választ tud adni, kit érint a kötelezettség - közölte az adóhivatal.
Kína és az Európai Unió megállapodott abban, hogy a lehető leghamarabb folytatják az elektromos járművekre (EV) vonatkozó szubvencióellenes vizsgálathoz kapcsolódó ármegállapodási tárgyalásokat
Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.
Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Fotó: popso.it
Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot.
Az ING Group...
A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem fogadom elAdatvédelmi irányelvek