A hazai közepes és nagyvállalatok tudatában vannak a fenntarthatósági követelmények fontosságának, a kedvezőtlen gazdasági környezetben a vállalatok azonban elsősorban költségeik csökkentésére összpontosítanak, azonban ez is közvetve csökkenti a környezetterhelésüket - derül ki a K&H fenntarthatósági indexét megalapozó kutatásból.
A legalább 20 főt foglalkoztató cégek közel háromnegyede véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelésre készülő vállalkozások több mint harmada 6-10 százalékos, valamivel több mint negyede 11-15 százalékos, ötöde pedig 1-5 százalékos emeléssel számol - ismertette januári felmérésének eredményeit az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).
A hazai vállalkozások 98 százaléka számít működését akadályozó tényező megjelenésére a 2022 októberét követő félévben. Növekvő arányban számolnak a nyersanyag- és energiaárak emelkedésével, az árfolyamok kedvezőtlen alakulásával, valamint a kereslethiány növekedésével, ugyanakkor kevesebben tartanak a munkaerőhiánytól - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Magyarországon a cégvezetők többsége már felismerte, hogy a fenntarthatóság jelentős befolyást gyakorol a gazdasági életre, amivel foglalkozni kell, de jóval kevesebben vannak azok, akik tényleges lépéseket is tesznek érte - mondta a K&H fenntarthatósági programjának vezetője sajtótájékoztatón.
A Grant Thornton globális üzleti- és adótanácsadó cég magyarországi irodájának tapasztalatai alapján a magyar vállalatok számlázási gyakorlata még többnyire az évtizedekkel ezelőtt kialakított számviteli szabályokon és mindennapos rutinon alapszik, amit ma kiegészít a szkennelés és a PDF számlaképek emailen történő továbbítása. A cég szakértői úgy látják, hogy az e-számlázás további népszerűsítésére van szükség, mert ezzel komoly pénzügyi megtakarítást és hatékonyságnövelést érhetnek el a magyar vállalatok, nem beszélve arról, hogy a kevesebb papír felhasználásával környezetvédelmi erőfeszítéseket is tehetnek.
A szomszédban kitört háború a válaszadó cégek jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetére: a megkérdezettek 26 százaléka nagyon negatív, 46 százalékuk kissé negatív hatásról számolt be, további 27 százalékuk egyelőre nem lát érdemi hatást - ismertette felmérésének eredményét a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az idén a cégek 81 százaléka tervez béremelést, 18 százaléka jelezte, hogy nem változtat a béreken, míg 1 százaléka csökkenésre számít - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből.
Tovább nőtt a cégek optimizmusa a második negyedévben: 6 pontra emelkedett a nagyvállalati növekedési index értéke. Ilyen magasan utoljára a vírus berobbanása előtt volt a mutató - közölte a K&H.
Magyarországon a cégek átlagosan 3 százalékkal tervezik bővíteni munkaerőállományukat április és június között - derül ki a ManpowerGroup munkaerőpiaci előrejelzéséből.
A hazai vállalkozások bevétele átlagosan 11,4 százalékkal csökkent a koronavírus-járvány okozta válság kezdete óta, de a cégvezetők többsége fellendülést vár, és nem kényszerült elbocsátásokra - közölte a CIB Bank saját kutatása alapján.
Júliusban mínusz 6 pontra emelkedett az áprilisi mínusz 18-ról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúramutatója, ami azt mutatja, hogy javultak a cégvezetők várakozásai.
A világ számos országában a kormányok által kivetett ágazati különadók ellenére, illetve ezekkel együtt a jelentősebb világcégek, a jól ismert márkák tulajdonosai egyre mélyebben nyúlnak a zsebükbe. Jól „vizsgáznak” a hazai cégek is. A társadalmi felelősségvállalás, a CSR a témája dr. Gonda György vezetési tanácsadó írásának.
Megszakadt az üzleti bizalom szintjének egy éve tartó visszaesése, a cégvezetők várakozásai januárban már javultak: 26-ról 32 pontra emelkedett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) negyedéves konjunktúramutatója.
Indonézia és Magyarország ötszázmillió dolláros befektetési alapot hoz létre, hogy a magyar vállalatok szervezetten vehessenek részt az ázsiai ország közlekedési és vízgazdálkodási infrastrukturális fejlesztéseiben - jelentette be Szijjártó Péter.
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar cégek a gazdaság várható alakulásáról, közel harmaduk belátható időn belül egyáltalán nem számít recesszióra - derült ki az Intrum kutatásából.
A kormány idén 140 milliárd forintot fordít ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre, melyre 2010-ben 32 milliárd forintot költöttek - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára kedden Szerencsen, ahol tanszercsomagokat adott át helyi nagycsaládosoknak.
Az ország északi részében kifejezetten jó csemegekukorica-terméseredmény várható, míg délebbre nem ennyire jó a helyzet. Az itthon megtermelt csemegekukorica jelentős részét a konzervipar dolgozza fel, de a fogyasztók körében rendkívül népszerű a friss, csöves kukorica is. A frisspiacra szánt terméket elsősorban kistermelők állítják elő, a különböző termesztési módszerek alkalmazásának, illetve az ütemezett vetésnek köszönhetően május végétől október elejéig elérhető a magyar csemegekukorica a boltokban, piacokon.
Idén sem kedvezett a meggytermésnek az időjárás, a tavaszi fagykár jelentős volt az ültetvényekben, érdemi mennyiséget csak a közép- vagy késői érésű fajtákról tudtak betakarítani a termelők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az alacsony termés ellenére jelentős kereslet alakult ki a nemzetközi piacon a magyar meggy iránt, ami az árakat is extrém módon felfelé hajtotta.
Bécsben is bevezették az egyszer használatos palackokra vonatkozó betétdíjat, de a szakértők szerint a többször használatos palack jelenti az igazán zöld megoldást.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem fogadom elAdatvédelmi irányelvek