A hazai közepes és nagyvállalatok tudatában vannak a fenntarthatósági követelmények fontosságának, a kedvezőtlen gazdasági környezetben a vállalatok azonban elsősorban költségeik csökkentésére összpontosítanak, azonban ez is közvetve csökkenti a környezetterhelésüket - derül ki a K&H fenntarthatósági indexét megalapozó kutatásból.
A legalább 20 főt foglalkoztató cégek közel háromnegyede véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelésre készülő vállalkozások több mint harmada 6-10 százalékos, valamivel több mint negyede 11-15 százalékos, ötöde pedig 1-5 százalékos emeléssel számol - ismertette januári felmérésének eredményeit az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).
A hazai vállalkozások 98 százaléka számít működését akadályozó tényező megjelenésére a 2022 októberét követő félévben. Növekvő arányban számolnak a nyersanyag- és energiaárak emelkedésével, az árfolyamok kedvezőtlen alakulásával, valamint a kereslethiány növekedésével, ugyanakkor kevesebben tartanak a munkaerőhiánytól - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Magyarországon a cégvezetők többsége már felismerte, hogy a fenntarthatóság jelentős befolyást gyakorol a gazdasági életre, amivel foglalkozni kell, de jóval kevesebben vannak azok, akik tényleges lépéseket is tesznek érte - mondta a K&H fenntarthatósági programjának vezetője sajtótájékoztatón.
A Grant Thornton globális üzleti- és adótanácsadó cég magyarországi irodájának tapasztalatai alapján a magyar vállalatok számlázási gyakorlata még többnyire az évtizedekkel ezelőtt kialakított számviteli szabályokon és mindennapos rutinon alapszik, amit ma kiegészít a szkennelés és a PDF számlaképek emailen történő továbbítása. A cég szakértői úgy látják, hogy az e-számlázás további népszerűsítésére van szükség, mert ezzel komoly pénzügyi megtakarítást és hatékonyságnövelést érhetnek el a magyar vállalatok, nem beszélve arról, hogy a kevesebb papír felhasználásával környezetvédelmi erőfeszítéseket is tehetnek.
A szomszédban kitört háború a válaszadó cégek jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetére: a megkérdezettek 26 százaléka nagyon negatív, 46 százalékuk kissé negatív hatásról számolt be, további 27 százalékuk egyelőre nem lát érdemi hatást - ismertette felmérésének eredményét a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az idén a cégek 81 százaléka tervez béremelést, 18 százaléka jelezte, hogy nem változtat a béreken, míg 1 százaléka csökkenésre számít - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből.
Tovább nőtt a cégek optimizmusa a második negyedévben: 6 pontra emelkedett a nagyvállalati növekedési index értéke. Ilyen magasan utoljára a vírus berobbanása előtt volt a mutató - közölte a K&H.
Magyarországon a cégek átlagosan 3 százalékkal tervezik bővíteni munkaerőállományukat április és június között - derül ki a ManpowerGroup munkaerőpiaci előrejelzéséből.
A hazai vállalkozások bevétele átlagosan 11,4 százalékkal csökkent a koronavírus-járvány okozta válság kezdete óta, de a cégvezetők többsége fellendülést vár, és nem kényszerült elbocsátásokra - közölte a CIB Bank saját kutatása alapján.
Júliusban mínusz 6 pontra emelkedett az áprilisi mínusz 18-ról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúramutatója, ami azt mutatja, hogy javultak a cégvezetők várakozásai.
A világ számos országában a kormányok által kivetett ágazati különadók ellenére, illetve ezekkel együtt a jelentősebb világcégek, a jól ismert márkák tulajdonosai egyre mélyebben nyúlnak a zsebükbe. Jól „vizsgáznak” a hazai cégek is. A társadalmi felelősségvállalás, a CSR a témája dr. Gonda György vezetési tanácsadó írásának.
Megszakadt az üzleti bizalom szintjének egy éve tartó visszaesése, a cégvezetők várakozásai januárban már javultak: 26-ról 32 pontra emelkedett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) negyedéves konjunktúramutatója.
Indonézia és Magyarország ötszázmillió dolláros befektetési alapot hoz létre, hogy a magyar vállalatok szervezetten vehessenek részt az ázsiai ország közlekedési és vízgazdálkodási infrastrukturális fejlesztéseiben - jelentette be Szijjártó Péter.
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar cégek a gazdaság várható alakulásáról, közel harmaduk belátható időn belül egyáltalán nem számít recesszióra - derült ki az Intrum kutatásából.
Július 1-jétől az energiaszolgáltatók és a hálózati elosztó társaságok a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók energiaszámláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki, függetlenül attól, hogy egyetemes szolgáltatás keretében, vagy versenypiacról vételezve szerzik be az energiát
Nagyszabású, európai uniós támogatással induló fejlesztési program veszi kezdetét a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek megőrzése és helyreállítása érdekében 415 millió forint értékben
Július 1-jétől az energiaszolgáltatók és a hálózati elosztó társaságok a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók energiaszámláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki, függetlenül attól, hogy egyetemes szolgáltatás keretében, vagy versenypiacról vételezve szerzik be az energiát
Nagyszabású, európai uniós támogatással induló fejlesztési program veszi kezdetét a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek megőrzése és helyreállítása érdekében 415 millió forint értékben
Új rekord, hogy a január-április közötti időszakban 9380 tisztán elektromos autó kapott zöld rendszámot Magyarországon - írta Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára szerdán a Facebookon.
A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett
Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem fogadom elAdatvédelmi irányelvek