magyar gazdaság

A következő évben 290 milliárddal fogják támogatni a költségvetésből a Széchenyi Kártya Programot, amelyet az idén 130 milliárd forinttal támogattak - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.

A monetáris politikában tartós szigorra van szükség mindaddig, amíg a kockázatokban trendszerű csökkenés nem következik be: a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos egynapos betéti ráta hosszabb távon fennmarad - mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

A harmadik negyedéves jegybanki felmérés alapján a bankrendszer a konjunktúra érdemi romlását tapasztalta a harmadik negyedévben, és a következő fél évre további romlást vár - áll a Magyar Nemzeti Bank októberi Banki Konjunktúrafelmérésében.

A 2021-es központi költségvetés végrehajtása megfelelt az előírásoknak, a zárszámadási törvényjavaslat a jogszabályoknak megfelelően készült el, az államadósság a törvényi követelményekkel összhangban alakult - közölte az Állami Számvevőszék.

Magyarország - Lengyelországgal együtt - annak ellenére is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe jutott, hogy a helyreállítási forrásokat még nem kapta meg - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

A bruttó hazai termék (GDP) négy százalékkal bővült 2022 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint és 4,1 százalékkal a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult - közölte az első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

A lehetőségeket körültekintően felmérve a válság utáni időszakra kell felkészíteni a magyar gazdaságot. A vállalkozások továbbra is minden segítséget megkapnak a kormánytól - mondta a pénzügyminiszter a Figyelő gazdasági hetilap rendezvényén.

A kormány célja jelenleg az, hogy a gazdaságot felzárkózási pályán tartsa, a foglalkoztatás szinten maradjon és továbbra is legyenek beruházások; így készül fel az ország a háború utáni helyzetre - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) konferenciáján.

A világgazdasági feltételek romlása ellenére továbbra is 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2022-re Magyarországon a Kopint-Tárki, jövőre azonban a korábban prognosztizált 3 százalékkal szemben mindössze 0,5 százalékos lehet a bővülés - áll a kutatóintézet őszi konjunktúrajelentésében.

Az idén az építőipar növekedése 4,5 százalék körül alakulhat, a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűk esztendő várható - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett konferencián, hozzátéve: a kormány a következő évben azon dolgozik, hogy az ország elkerülje a recessziót, ez azonban attól függ, hogy Németország recesszióba esik-e.

Magyarország gazdasága lehet a második leggyorsabban növekvő az idén Horvátország után az IMF által vizsgált feltörekvő és fejlődő európai térségben - a Nemzetközi Valutaalap Világgazdasági kilátások című jelentése szerint.

Veszélyben a közös német-magyar gazdasági sikertörténet - jelentette ki a német gazdaság kelet-európai piacokon tevékenykedő szereplőit összefogó érdekképviselet (Ost-Auschuss der Deutschen Wirtschaft) vezetője Berlinben egy német-magyar gazdasági fórumon, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök látogatása alkalmából rendeztek.

Soft vagy hard landing, szakmai kifejezéssel élve puha vagy kemény landolás várható: könnyebben vagy nagyobb megpróbáltatások árán jutunk túl a mostani recessziós helyzeten? A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közelmúltban lezajlott 60. Közgazdász-vándorgyűlésének egyik kiemelt eseményén, a Bankvezérek kerekasztalán a levezető elnök, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke által feltett kérdésre Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Vörös Réka, az UniCredit Bank igazgatóság tagja, Martzy Antal, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója válaszolt.

Tízévi mélypontra lassulhat jövőre a közép- és kelet-európai uniós gazdaságok növekedése az energiaellátási válság miatt - áll a Fitch Ratings felülvizsgált regionális előrejelzésében.

Az infláció üteme ez év végéig, döntően szeptemberben tovább emelkedik a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők miatt, utána jövő év elejétől lassulás várható, a dezinflációs hatások 2023 második felében erősödnek - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.

A Századvég Konjunktúrakutató szeptemberi felmérése alapján a lakosság konjunktúraérzete fél év csökkenés után enyhén javult, miközben a vállalkozásoké kissé romlott.A Századvég közölte: a mínusz...

Augusztusban 4,9 ponttal mínusz 14,3 pontra esett a GKI konjunktúraindexe, és már negyedik hónapja tart az üzleti és fogyasztói várakozások folyamatos romlása - derül ki a GKI Gazdaságkutató által végzett felmérésből.

Hazánk gazdasága az elhúzódó háború ellenére is növelte a teljesítményét: a második negyedévben 6,5 százalékkal erősödött, ami több mint másfélszerese az uniós átlagnak - írta a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán.

A második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Az első fél évben a gazdaság teljesítménye 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Az Európai Bizottság legfrissebb, július közepén megjelent makrogazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése lassulni fog, miközben több bizonytalansági tényező is nehezíti a helyzetet.