magyar gazdaság

Miközben a világgazdaságból érkező hírek szinte kizárólag negatívak voltak tavaly, "mi két hatalmas, beruházásokkal kapcsolatos rekordot is megdöntöttünk" - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon.

Magyarország úgy zárta a tavalyi évet, hogy mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta, tehát a befektetők a válság ellenére is bíznak a magyar gazdaságban - írta a pénzügyminiszter a Facebookon.

Magas ütemű gazdasági növekedés és folyamatosan javuló, a korábban feltételezetteknél kedvezőbb egyensúlyi mutatók várhatók a 2021-2025 közötti időszakban - áll a Pénzügyminisztérium friss makrogazdasági és költségvetési előrejelzésében.

Habár a hatékonyságjavulás terén mutatkozik előrehaladás, annak ütemével nem lehetünk elégedettek. Pedig munkaerő-tartalékaink elfogyóban vannak, és így az egyetlen út előttünk az extenzívről az intenzív fejlesztésre történő átállás – fejtette ki AzÜzlet.hu-nak Kovács Árpád.

A magyar gazdaság az idén 6,4 százalékkal nőtt, szemben az előző válság utáni, 2009. évi 6,6 százalékos visszaeséssel - tette közzé a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán.

A magyar gazdaság növekedése továbbra is az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, és az előrejelzések szerint a következő években is magas, 4-5 százalék körüli bővülés várható. A sikeres újraindításnak köszönhetően a magyar költségvetési politika a tervezettnél hamarabb térhet vissza az egyensúlyi pályára - közölte a Pénzügyminisztérium.

A magyar gazdaság teljesítménye idén 6,6, jövőre 5,3, 2023-ban pedig 4,8 százalékkal bővülhet - közölte a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb előrejelzése alapján.

Idén várhatóan 6,7 százalékkal nő a magyar gazdaság, aminek köszönhetően megtörténik a kilábalás a járvány okozta válságból, 2022-ben viszont 4,7 százalékra lassulhat a bővülés - közölte friss prognózisa fő számait a GKI Gazdaságkutató.

A jövő évi finanszírozásnál a Pénzügyminisztérium azzal számolt, hogy a GDP több mint 5 százalékkal emelkedik, és ez lehetővé teszi az államháztartási hiánycél 4,9 százalékra csökkentését - jelentette be a pénzügyminiszter.

Az infláció emelkedésének 80 százalékát külső tényezők okozták, a magas infláció globális jelensége a járvány szövődménye. Ezzel együtt mindent meg kell tenni, hogy a külső hatások ne épüljenek be az inflációs kilátásokba - mondta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a jegybank decemberi Inflációs jelentését bemutatva.

A Kopint-Tárki 0,7 százalékkal lefelé, 6,1 százalékra módosította idei GDP-növekedési előrejelzését - jelentette be Palócz Éva, a kutatóintézet vezérigazgatója.

Az építőipar teljesítménye az idén 10 százalékkal bővülhet, a teljes gazdaságot tekintve pedig 6-6,5 százalékos növekedés várható - mondta a pénzügyminiszter.

Az OECD azzal számol, hogy a következő két évben lassul a globális gazdaság növekedése az idei évhez képest, és a gazdasági kilátások terén az eddig becsültnél magasabb és tartósabb inflációt tartja a legnagyobb kockázati tényezőnek. A szervezet Magyarországon is lassuló növekedést prognosztizál 2022-ben és 2023-ban.

A költségvetési hiányt és az államadósságot csökkenő pályára kell állítani, a csökkenés ténye pedig fontosabb, mint annak a mértéke: a hiány mérséklésének fokozatosnak kell lennie - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára.

Megvédtük az elmúlt évtized eredményeit - kezdte a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 2020-as válságkezelés értékelését a parlamentben. Matolcsy György szerint az infláció megugrását is a járvány okozta, az MNB pedig idén és jövőre is 5 százalék körüli értékkel számol.

Az alkatrészhiány, az energiaválság és a járvány negyedik-ötödik hulláma miatt tovább lassulhat a gazdasági növekedés - kommentálták elemzők a harmadik negyedévi részletes GDP-adatokat.

A bruttó hazai termék (GDP) volumene 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig 0,7 százalékos volt a növekedés. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal - haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az októberig rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható - állapították meg az Állami Számvevőszék elemzői. Egyben felhívták a figyelmet arra is: egy esetleges zárás visszavetheti a karácsony előtti fogyasztást, de a beruházásokra is kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

A magyar gazdaság Európában az egyik leggyorsabban indult újra, az év közepére már meghaladta a járvány előtti szintet; idén 6,8 százalékos, jövőre pedig 5 százalék feletti növekedés várható - mondta a pénzügyminiszter éves meghallgatásán a gazdasági bizottság ülésén.

Az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött meghúzódó folyamatokat elemezve a pénzügyminiszter arra a következtetésre jut, hogy ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.