Optimistábban ítélik meg a vállalkozások vezetői cégük jelenlegi és várható üzleti helyzetét, jövedelmezőségét, a beruházások és a megrendelések várható szintjét - közölte a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúravizsgálata alapján.
A legalább 20 főt foglalkoztató cégek közel háromnegyede véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelésre készülő vállalkozások több mint harmada 6-10 százalékos, valamivel több mint negyede 11-15 százalékos, ötöde pedig 1-5 százalékos emeléssel számol - ismertette januári felmérésének eredményeit az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).
Jelentősen javult a vállalkozások helyzetértékelése januárban a negyedévvel korábbihoz képest: az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúramutatója 2022 októberéhez képest plusz 10 pontról plusz 21 pontra nőtt.
A hazai vállalkozások 98 százaléka számít működését akadályozó tényező megjelenésére a 2022 októberét követő félévben. Növekvő arányban számolnak a nyersanyag- és energiaárak emelkedésével, az árfolyamok kedvezőtlen alakulásával, valamint a kereslethiány növekedésével, ugyanakkor kevesebben tartanak a munkaerőhiánytól - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Nőtt a késedelmesen fizető cégek aránya az elmúlt egy évben: a 2021 júliusi 64 százalékról 6 százalékponttal emelkedett - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI).
Az áprilisban végzett felmérés adatai szerint 92 százalékos volt azon cégek aránya, amelyek valamilyen üzleti tevékenységet nehezítő tényezőről számoltak be az orosz-ukrán háború miatt - ismertette legfrisseb kutatásának eredményeit az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).
Ismét pesszimistábbak a magyarországi vállalkozások - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) vállalati negyedéves konjunktúramutatójából.
Az idén a cégek 81 százaléka tervez béremelést, 18 százaléka jelezte, hogy nem változtat a béreken, míg 1 százaléka csökkenésre számít - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből.
Az áprilisi 28 pontról 38 pontra emelkedett az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet konjunktúramutatója, amely a tavaly áprilisi -25 pontról másfél év alatt lényegében visszatért a koronavírus-járvány kitörését megelőző utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során tapasztalt 40 pontos értékére.
Az üzleti bizalom szintje a tavaly tavaszi mélypont óta folyamatosan javul Magyarországon, a negyedéves konjunktúramutató az idén áprilisi 27 pontról 32-re nőtt. Az index értéke a feldolgozóipari vállalkozásoknál a legmagasabb - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).
Júliusban mínusz 6 pontra emelkedett az áprilisi mínusz 18-ról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúramutatója, ami azt mutatja, hogy javultak a cégvezetők várakozásai.
Megszakadt az üzleti bizalom szintjének egy éve tartó visszaesése, a cégvezetők várakozásai januárban már javultak: 26-ról 32 pontra emelkedett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) negyedéves konjunktúramutatója.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) konjunktúramutató értéke az áprilisi 58 pontról 2019 októberében 46 pontra esett vissza. Az érték 2015 októbere óta a legalacsonyabb, a két éve tartó javuló tendencia megtört.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) második negyedéves vállalati konjunktúra mutatója 39 pontról 33 pontra csökkent, vagyis a cégek a konjunktúra visszaesésére számítanak - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).
A 2019-re vonatkozó munkaerőpiaci előrejelzés szerint tovább javult a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékelése a bekövetkezett elmozdulást követően - közölte a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) friss kutatásuk eredményét.
A kormány idén 140 milliárd forintot fordít ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre, melyre 2010-ben 32 milliárd forintot költöttek - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára kedden Szerencsen, ahol tanszercsomagokat adott át helyi nagycsaládosoknak.
Az ország északi részében kifejezetten jó csemegekukorica-terméseredmény várható, míg délebbre nem ennyire jó a helyzet. Az itthon megtermelt csemegekukorica jelentős részét a konzervipar dolgozza fel, de a fogyasztók körében rendkívül népszerű a friss, csöves kukorica is. A frisspiacra szánt terméket elsősorban kistermelők állítják elő, a különböző termesztési módszerek alkalmazásának, illetve az ütemezett vetésnek köszönhetően május végétől október elejéig elérhető a magyar csemegekukorica a boltokban, piacokon.
Idén sem kedvezett a meggytermésnek az időjárás, a tavaszi fagykár jelentős volt az ültetvényekben, érdemi mennyiséget csak a közép- vagy késői érésű fajtákról tudtak betakarítani a termelők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az alacsony termés ellenére jelentős kereslet alakult ki a nemzetközi piacon a magyar meggy iránt, ami az árakat is extrém módon felfelé hajtotta.
Bécsben is bevezették az egyszer használatos palackokra vonatkozó betétdíjat, de a szakértők szerint a többször használatos palack jelenti az igazán zöld megoldást.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem fogadom elAdatvédelmi irányelvek