A magyar vállalatok a Brexitet követő átmeneti időszakban a közvetett adók területén elméletileg az eddigi gyakorlatot követhetnék, ám ebben az időszakban is kiemelt figyelemmel kell kísérniük a jogalkalmazási, hatósági gyakorlatot, hogy működésük során ne érjék meglepetések őket – hívja fel a figyelmet Gábor Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.
A szakember a könyvvizsgáló és tanácsadó cég MTI-hez eljuttatott közleményében felidézi: bár az Egyesült Királyság (UK) és az Európai Unió (EU) között létrejött megállapodás szerint a szigetország 2019. március 29-én kilép a közösségből, az átmeneti időszakban, vagyis 2020. december 31-ig még az uniós szabályok lesznek érvényben a vámok, az áfa és a jövedéki adó kérdésében.
A vámokra és határokra vonatkozó rendelkezések nem változtak jelentősen a megállapodás első tervezetének márciusi megjelenése óta. Az új fejlemények szerint az átmeneti időszak meghosszabbítható, azonban csak egy alkalommal, és 2020. július 1-jéig dönteni kell róla.
Az átmeneti időszakban a vámok, az áfa és a jövedéki adó kezelése lényegében ugyanaz lesz, mint most; az Egyesült Királyság továbbra is a Vámunió és a Közös Piac része marad, és hozzáfér a szükséges hálózatokhoz, informatikai rendszerekhez és adatbázisokhoz.
Az adó- és vámügyi adminisztratív együttműködésekről még egyeztetések folynak, de az átmeneti időszak alatt a vámáru-nyilatkozatokat várhatóan továbbra is úgy fogják kezelni, mint most, tehát az EU és az Egyesült Királyság között nem lesz rá szükség.
Az átmeneti időszak után – amennyiben azt nem hosszabbítják meg, és nem születik átfogó megállapodás a jövőbeli együttműködésről -, a korábbi megegyezés értelmében egy készenléti megoldást alkalmaznak, amíg egy újabb megállapodás hatályba nem lép.
Az EU és az UK között már született egy egyezmény Írországról és Észak-Írországról, amely egy "készenléti" megoldást is tartalmaz - teszik hozzá.
A készenléti terv lehetővé tenné egy Egyesült Királyság-Európai Unió vámterület létrehozását, ami azt jelentené, hogy nem lenne szükség vámilletékekre, kvótákra vagy az eredet ellenőrzésére az EU és a szigetország között. Észak-Írország szorosabban követné az Európai Unió Vámkódexét és jobban igazodna a Közös Piachoz, mint Nagy-Britannia.
Schütt Attila, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere úgy véli, bár a részletek még nem elérhetők, valószínűnek látszik, hogy
az Egyesült Királyság és az EU között szükségesek lesznek a behozatali és kiviteli nyilatkozatok, de Észak-Írország és Írország felé nem.
A sajtóban sokan feltételezik, hogy bármely, az Egyesült Királyság és az EU közötti vámunió (akár a készenléti terv részeként, akár új kereskedelmi konstrukció részeként) megszüntetné a behozatali és kiviteli belépési feltételeket. Törökország azonban jelenleg vámuniót alkalmaz az EU-val, mégis fennállnak a behozatali és kiviteli követelmények – mutat rá a menedzser.
Hozzáteszi: mindezek akkor irányadóak, ha az Európai Parlamentet követően az Egyesült Királyság is jóváhagyja a megállapodást. Amennyiben ez nem történik meg, az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint 2019. március 29-én kilép az EU-ból és ugyanúgy kell kezelni, mint bármely más nem uniós országot.
