Nemzeti hovatartozásról szóló vita dúl a Balkánon. A külföldi cégeket mindez nem érdekli. Észak – Macedónia sláger lett az utóbbi években. Egymás után nyílnak a verhetetlenül olcsó munkaerőre építő gyárak.
Görögök, bolgárok, vagy macedónok?
Amikor a XIX. száza végén egy angol utazó az Oszmán Birodalomhoz tartozó Makedónia egyik kisvárosában, Manastirban a nemzetiségükről kérdezte az embereket, a válasz egyöntetű volt: „Görög vagyok!” Amikor egy évvel később ott járt, már szinte mindenki bolgárnak mondta magát. Manastir ma Bitola néven Észak-Macedónia harmadik legnagyobb városa. A legutóbbi népszámláláson a 71 ezer lakosból 69 ezer makedónnak mondta magát. A jelenséget ’függő identitás’ néven írja le a szakirodalom: a nemzetiségi hovatartozást a nyelvi és kulturális kötődésnél jobban meghatározzák a politikai viszonyok.
A macedón nemzet alig 80 éve létezik. A történelmi Makedónián belül pedig csak a XX. század folyamán kilencszer változtak különböző nemzetállamok határai. A területen ma is több ország osztozik. Észak-Macedónia csak egy közülük.
Egy bolgár belpolitikai játssza
A macedón polgárok és a kormányzó politikusok az európai integráció elkötelezett támogatói. A csatlakozási tárgyalások azonban egy éve állnak Bulgária vétója miatt.
Mindez egy 2020 nyarán kezdődött bolgár belpolitikai hatalmi játszma része. Egy kis szélsőjobboldali párt ultimátumot adott a parlamenti többség nélkül maradt kormányának a külső támogatásért cserébe: Szófiának el kell érnie, hogy a macedónok országuk neve után saját megnevezésükön is változtassanak és írják az alkotmányukba, hogy ’Észak-Macedóniát bolgár nemzetiségű állam’.
Az őszi előrehozott választásokon a zsaroló párt kiesett a parlamentből. A megerősödött kormánypártok viszont továbbra is kitartanak a követelés mellett. Amíg Szkopje nem teljesíti azt, blokkolják a felvételi tárgyalások megkezdését. Akaratlanul, de Albánia is kárvallott. Brüsszel ugyanis együtt akarja lefolytatni a két ország csatlakozási tárgyalásait.
Csapások sorozata
A macedónok minden bizonnyal 30 éve a legsikertelenebb nemzet az európai politikában. Jugoszlávia szétesésekor az európai államok évekig megtagadták az ország elismerését, habár a szakértők szerint minden, a nemzetközi közösség által támasztott követelménynek megfelelt.
Amikor pedig a 2 milliós ország a 2000-es évek elején a polgárháború szélén állt, az EU nem tudta a csatlakozás reményével deeszkalálni a helyzetet. Athén még azt is megvétózta, hogy Macedónia felvétel ígéretet kapjon, amíg északi szomszédja nem változtat a névén. Görögország 2008-ban Macedónia NATO-felvételét is megvétózta.
Történelmet építenek
Nem meglepő, hogy a nyugatban sokszorosan csalódott macedónok az eurószkeptikus Nikola Gruevskit bízták meg az ország vezetésével. Az egyre autoriterebb stílusban kormányzó politikus Brüsszel helyett Moszkvával kereste az együttműködést. E mellett ’történelmet akart csinálni’ a fiatal nemzetnek. Skopjéban egymás után épültek a giccsbe hajló, historizáló paloták, templomok, szobrok. Gyenge minőségben, márvány és gránit helyett gipszből. ’Nagymúltú, európai nemzet vagyunk!’ – voltak hivatottak a világ tudtára adni a néhány év után omladozni kezdő épületek.
Az integráció minden előtt
Gruevski 2016-os bukása óta Macedónia ismét nyugati irányt vett. Az energikus külügyminiszter, Nikola Dimitrov megdöntötte az évtizedes tabut: az integráció érdekében elfogadtatta honfitársaival a görögök követelését. 2018 óta ’Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság’ (Former Yugoslav Republic of Macedonia, FYROM) helyett ’Észak-macedón Köztársaság’ Macedónia hivatalos neve.
Görögország Jugoszlávia szétesése óta attól tart, hogy a tőle északra fekvő, ’Macedónia’ nevű ország igényt támaszthat a történelmi Makedónia Görögországhoz tartozó részére.
A nyugati vezetők, ha maguk között fejcsóválva is, de végig a görögök oldalán álltak, akik semmilyen kompromisszumra nem voltak hajlandók, és 25 éven keresztül blokkolták a macedónok európai integrációját. Ezzel a tagállamok szembementek az EU egyik alapelvével, amely szerint tisztán kétoldalú konfliktusok egy tag és egy tagjelölt között nem állhatnak az integráció útjában. Így például a tengeri határvita ellenére Szlovénia se tudta megakadályozni Horvátország uniós csatlakozását.
Amikor végre rendeződött a görög-macedón vita, Bulgária egy új, még inkább mondvacsinált konfliktust eszkalált.
Magasabb dimenzió
A bolgároknak valószínűleg nem lenne politikai erejük a macedónok integrációját blokkolni, ha ezzel nem játszanának más tagállamok kezére. Párizsban nagy kárörömmel szemlélik a fejleményeket. Emmanuel Macron ugyanis ellenezi újabb balkáni országok felvételét.
A magyar biztos, Várhelyi Olivér által jegyzett májusi jelentés szerint külön kellene választani Albánia és Macedónia ügyét és csak az előbbivel kellene megkezdeni az érdemi felvételi tárgyalásokat.
Balkáni anakronizmus
A Süddeutsche Zeitungban megszólaló történész, Ulf Brunnbauer anakronisztikusnak tartja a bolgár-macedón vitát. „Arra az időre emlékeztet, amikor Párizs és Berlin azon vitatkozott, hogy a Frank Birodalom VIII. századi megalapítója, Nagy Károly német vagy francia volt-e” – mondja a Regensburgi Egyetem professzora, a bolgár történelem szakértője. Hozzáteszi, hogy most hasonló vita zajlik a Balkánon a XIX. századi forradalmár, Georgi Delchev körül. Szófiában bolgár nemzeti hősként, Szkopjéban a legnagyobb macedónként ünneplik.
Delchev a ma Görögországhoz tartozó Kilkiszben született, bolgár iskolába járt, majd a mai Észak-Macedóniában dolgozott tanárként. Mindezt tehát a történelmi Makedónia területén tette és számos politikai tartalmú, a szabadságért síkra szálló írásában egyetlen szót sem vesztegetett saját nemzetiségére.
A tyúk vagy a tojás?
Nem fog segíteni a konfliktus rendezésében, hogy a ’macedón nyelv’ besorolása igazi hitvita. Számos érv szól a mellett, hogy a bolgárral rokonságban álló, arra hasonlító önálló nyelv, mint az olasz és a spanyol. Ahogy a mellett is, hogy a bolgár egy nyelvjárása, ahogy az Ausztriában beszélt német.
„Egy nyelv akkor tekinthető önállónak, ha van egy hadsereg, amelyben azt beszélik” – írta a német nyelvtudós, Max Weinreich a két világháború között.
Hitvita lehet az is, hogy van-e bolgár kisebbség Macedóniában és macedón Bulgáriában, vagy egy népről van szó, akiknek tagjai más dialektust beszélnek. „Nem a politikusok szava a döntő, hanem hogy vannak-e a két országban, akik etnikai kisebbségnek érzik magukat” – véli Brunnbauer professzor.
A gazdaságot hidegen hagyja
A gazdasági szereplőket igazán nem érdekli a vita, Macedónia neve és politikai instabilitása. Patrick Martens, a Német-Macedón Kereskedelmi- és Iparkamara (DIHK) vezetője szerint a politikai és jogi kiszámíthatatlanság nem riasztja el a befektetőket.
„Macedónia sláger lett az utóbbi években. Politikailag instabil, jogilag kiszámíthatatlan, rossz az infrastruktúra és hiányzik a képzett munkaerő, viszont európai összehasonlításban verhetetlenül alacsonyak a bérköltségek. Ez számít. Az egyszerűbb termékeket előállító nyugati cégek egymás után építenek gyárakat.”
A legnagyobb, Macedóniában működő kétoldalú gazdasági egyesület vezetője elmondta a Süddeutsche Zeitungnak, hogy a befektetők részéről gyakran szóba kerül a – szavával élve – ’burjánzó’ korrupció. „Minden német cégnél szigorú előírások tiltják a korrumpálást, viszont nem tartozik ebbe a kategóriába, ha a cégvezetés jó kapcsolatot ápol a helyi politikával.”
Petrus Szabolcs
