Hazánkban is egyre többen vásárolnak kriptovalutákat, amelyek nemcsak a fizetést könnyítik meg az online világban, de kiváló befektetésnek is bizonyulhatnak. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem árt odafigyelni az elektronikus pénztárcákra, hiszen a kiberbűnözők könnyen elemelhetik a tartalmukat.
A pécsi Futuraqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyrt. néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy önállóan forgalomképes, blokklánc-alapú kriptovalutát hozott létre a víz világpiaci kereskedelmére alapozva. A watereum (wrm) elnevezésű kriptovalutából 10 milliárd digitális utalványt, azaz tokent generált a 2011-ben alapított, szinte teljes egészében magyar tulajdonú társaság.
Mi is az a blokklánc-technológia? A módszer alkalmazásával lehetővé válik különböző értékek és adatok egyszerű cseréje. E technológia segítségével létre lehet hozni digitális fizetőeszközt, így a bitcoin és más kriptodevizák mögött is ez a módszer áll, ám a blokklánc lehetőséget teremt például közvetítők nélküli fizetésekre és átutalásokra is. Pénzmozgatás esetén a tranzakciók történetét egymástól független és egyenrangú számítógépek tartják nyilván és bővítik tovább, és ezekhez bárki csatlakozhat.
A tokenek különlegessége, hogy vagyoni értékű jogot tartalmaznak, egy egységnyi watereum felhasználásával pedig egy liter ivóvíz vásárolható a Futuraqua Nyrt.-től. A digitális utalványokat többlépcsős értékesítési rendszerben kínálják majd eladásra, azokat hagyományos fizetőeszközökért cserébe lehet megvásárolni. Elsőként befektetőik és részvényeseik számára lesz hozzáférhető, majd a külső befektetőknek ajánlják ki a tokeneket, amelyek ára egyelőre nem meghatározott.
A teljes token-mennyiségnek csak egy részét tervezi értékesíteni a Futuraqua Nyrt. 2018-ban, amiből legalább 20-30 millió forintos árbevételt és nyereséges éves gazdálkodást remél a vállalat.
Ám a tolvajok elől a kriptovalutát is alaposan el kell rejteni, a Kaspersky Lab becslései szerint ugyanis a kiberbűnözők az elmúlt évben mintegy 21 ezer ether kriptovalutát kerestek, ami több mint 10 millió dollárnak felel meg.
A kiberbűnözők általában hagyományos adathalász módszereket használnak. A legnépszerűbb célpontok az ICO befektetők, akik pénzüket startupokba fektetik a jövőbeli haszonszerzés reményében. Számukra a kiberbűnözők olyan hamis weblapokat készítenek, amelyek hivatalos ICO projekt honlapoknak tűnnek, vagy megpróbálnak hozzáférni címtáraikhoz, hogy adathalász e-mailek kiküldésével egy elektronikus pénztárcába csalogassák a befektetők kriptovalutáját.
A csalások egy másik csoportja a kriptovaluták hamis ígérgetése. Az áldozatok egy kis mennyiségű kriptovalutát küldenek cserébe egy későbbi sokkal magasabb összegű megtérülésért.
