Mintegy hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítését teszi lehetővé a fővárosi és a megyei kormányhivatalok működését megváltoztató, sarkalatos passzusokat is tartalmazó törvénymódosítás, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.
A módosító csomagot 134 igen, 53 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A módosítások nem egy időben hatályosulnak: a törvény egyes részei a kihirdetést követő napon lépnek életbe, míg más passzusai jövő márciusban, szeptemberben, illetve 2021 januárjában.
A jövőben bejelentéssel is el lehet majd kezdeni bizonyos olyan tevékenységeket – például járdaépítés, egyes erdészeti tevékenységek vagy munkaerő-közvetítés -, amelyek eddig engedélykötelesek voltak. A bejelentés után 30 nappal kezdhető meg a tevékenység, az állam ez idő alatt ellenőrizheti a feltételek meglétét, illetve tilthatja meg a tevékenység végzését.
Fontos változás az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése. Megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek a jogorvoslati jogukat közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják.
Az egyéni vállalkozók tevékenységének megkezdését egyszerűsíti az adó- és vámhivatal, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásának egységesítése, a vállalkozói igazolvány megszüntetése. A tevékenység a jövőben egyetlen bejelentéssel megkezdhető.
Egységes építési hatósági rendszert is létrehoztak, ami gyorsítja az ügyintézést. Jelenleg ezen a területen az önkormányzatoknak és a kormányhivataloknak is van feladatuk. A jövőben azonban a polgármesteri hivatalok az önkormányzati hatósági ügyekkel foglalkoznak, míg az állam hatósági ügyei az államra tartoznak.
Megszűnik egyes élethelyzetek túl gyakori igazolása, amelyeket az előterjesztő “bosszantó kötelezettségeknek” nevezett. A közgyógyellátottaknak a jövőben fele olyan gyakran kell igazolniuk jogosultságukat, a megváltozott munkaképességűek vagy a súlyosan beteg gyermekeket nevelők esetében pedig megszűnik az ötévenkénti kötelező felülvizsgálat, ha a betegségben nem várható javulás.
Egyszerűsödik és gyorsul az eseti gondnok kirendelése a gondnoknyilvántartás létrehozásával, de megszűnik a rehabilitációs terv készítésének kötelezettsége is. A nyugdíj előtt állóktól a jövőben csak a várható nyugdíjazást megelőző három, és nem nyolc évben kérhetnek adatokat az illetékes hatóságok.
Egyes tevékenységek a kormányhivataloktól kamarákhoz, más szervhez vagy egyesületekhez kerülnek. A kisebb súlyú kihágásokkal a jövőben a rendőrség foglalkozik, a családi gazdálkodók nyilvántartásával az agrárkamara, a gázszerelők nyilvántartásával a mérnöki kamara, míg az erdei turistautak nyilvántartását a Magyar Természetjárók Szövetsége végzi majd.
Megszűnik a megyeszékhely járási hivatal kategória a kormányhivatali szervezetrendszer egységesítése érdekében. A jövőben ezek a hivatalok csupán a járási ügyekkel foglalkoznak, míg a megyei szintű ügyeket a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el.
