A koronavírus-járvány második hulláma és a szezonális hatások egyszerre okozzák, hogy őszre megfordult a munkaerőpiac korábbi kedvező alakulása – állapították meg a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat kommentálva elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 482 ezer volt, ami az előző havihoz képest 32 ezerrel, tavaly szeptemberhez képest 24 ezerrel kevesebb. A munkanélküliek átlagos létszáma a harmadik negyedévben 208 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt. A munkanélküliek száma 46 ezerrel, a ráta 0,9 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 37 ezerrel, 222 ezerre nőtt a munkanélküliek száma.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította, hogy a nyári hónapokban igen erős formát mutatott a magyar munkaerőpiac, sikerült ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkednie, de a járvány második hullámának hatásai az őszi hónapokban ismét negatívba fordíthatják ezt a trendet, aminek minimális jele már látszik a szeptemberi adaton. A Takarékbank becslése szerint idén 4,2 százalékos lehet a munkanélküliség, jövőre pedig 3,9 százalékra csökkenhet.
A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások, a hon- és rendvédelem és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában.
A munkaerőpiacon a leginkább érintett szektor továbbra is a rendezvényszervezés, a turizmus-vendéglátás, ahol szigorúbb előírások vannak érvényben, így gyengébb maradhat a munkaerő-kereslet, amit részben az állami programok, részben pedig más, továbbra is növekedő szektorok kereslete ellensúlyozhat – írta Horváth András.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy kisebb részben a második hullám megjelenése, nagyobb részben szezonális hatások miatt szeptemberben megállt a foglalkoztatás emelkedése, sőt, az előző hónaphoz képest romlás tapasztalható. A második hullám okozta bizonytalanág és az esetleges korlátozásoktól való félelem rontja a munkaerőpiaci helyzetet: a vállalkozások nem szívesen vesznek fel ilyen bizonytalan helyzetben új munkavállalókat – vélekedett.
Ugyanakkor az is elmondható, hogy a munkanélküliség nem növekedett jelentősen, és így a közfoglalkoztatás felpörgetése is egyelőre elmaradt. A munkaerőpiaci helyzet hosszabb távú javításához szükséges a szakképzés javítása, illetve a felsőoktatásban való részvétel emelése, tette hozzá.
