Az alapanyaghiány és a durva áremelkedés a beruházások elhalasztását idézheti elő, és ezzel a későbbiekben fékezheti az építőipari termelés dinamikus növekedését – kommentálták elemzők a legfrissebb statisztikai adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júniusban 27,8 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 3,5 százalékkal volt nagyobb termelés. A második negyedévben az építőipar termelői árai 9,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy számol, hogy a második negyedévben mintegy 13 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A kedvező kilátásokat tükrözi, hogy a megkötött új szerződések volumene 65,9 százalékkal nőtt a tavaly júniusi kifejezetten alacsony bázishoz mérve.
Kitért arra is, hogy az elszálló építőanyagárak és más költségek hatását tükrözi az építőipar termelői árainak második negyedévi emelkedése.
Az építőipart élénkítik a lakásépítések és felújítások mellett az állami infrastrukturális, valamint az állami támogatások. Ez a hatása a soha nem látott működő tőke beáramlásának is az ipari beruházásokba. Takarékbank szakértője szerint a kivitelezéseket azonban egyes alapanyagok hiánya, szállítási határidők érdemi meghosszabbodása, valamint az építőanyagok meredek áremelkedése fékezi. Egyes beruházók az áremelkedés miatt elhalaszthatják beruházási terveiket.
Az állami beruházások szerepe
Hosszabb távon további jelentős fellendüléshez vezethetnek a tervezett közúti, vasúti és elővárosi fejlesztések. A lakásépítések volumene továbbra is elmarad a lakásállomány megújításához szükséges mennyiségtől, így szükséges lehet a támogatások és a kedvezményes lakásáfa fenntartása. A tavalyi alacsony bázis, és az év hátralevő részében folytatódó növekedés hatására idén 10 százalék körüli növekedésre számít Suppan Gergely az építőiparban a tavalyi 9,7 százalékos visszaesést követően.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője nagyrészt a bázisidőszak gyenge teljesítményével magyarázta, hogy júniusban jelentős mértékben bővült az építőipari termelés.
Kedvezőnek tartja viszont az előző hónaphoz mért növekedést, amely az ágazat növekvő teljesítményét mutatja. Bíztatóan alakul az ágazat szerződésállománya is, amely a termelés további bővülését vetíti előre – tette hozzá. Kockázatot jelent azonban az alapanyaghiány, illetve ennek nyomán az árak dinamikus emelkedése, amely a beruházások lassulását okozhatja – figyelmeztet az elemzők egyike, Regős Gábor.
Az építőipari termelés érdemben felfelé húzhatta a második negyedévi gazdasági növekedést. A növekedési hozzájárulása az év egészében is pozitív lehet, feltéve, hogy az építőanyaghiány nem korlátozza túlzottan a termelést – jegyezte meg.
Kiemelkedő teljesítmény
Vida Tamás, a KÉSZ Csoport vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy az idén változatos képet mutatott az építőipar. Voltak jó hónapjai, de még nem került tartós emelkedőre, ami részben a járványhatással magyarázható.
A vezérigazgató szerint a szektor évtizedes távlatban kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Fontosnak tartja azt is, hogy tíz év alatt az építőiparban foglalkoztatottak száma 31 százalékkal nőtt, ami lényegesen meghaladja a 19 százalékos növekedést mutató nemzetgazdasági átlagot.
Az elmúlt évtizedben látott építőipari növekedés, a kiépült emberierőforrás– és eszközkapacitások jó alapot ad ahhoz, hogy az ágazat a pandémia okozta bizonytalanság elmúltával tartósan hozzájáruljon a gazdaság fejlődéséhez.
