A részletes adatok bizonyították, hogy a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabbá vált, illeve a fogyasztás és a beruházások dinamikus növekedése ellenére a nettó export is hozzájárult a GDP bővüléséhez – kommentálták az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal második GDP-becslését az idei első negyedévről.
A KSH részletes jelentése szerint a bruttó hazai termék első negyedévi 5,3 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,1 százalékponttal, az ipar 1,3, az építőipar 1,2 százalékponttal járult hozzá. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 2,6 százalékpontot, a beruházások 4,2, a nettó export 1,3 százalékpontot tett hozzá a gazdasági növekedéshez. A készletváltozás 3,4 százalékponttal csökkentette a növekedést.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában a részletes GDP-adatok alapján arra mutatott rá, hogy a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált, 2016 óta először fordult elő, hogy a belső kereslet mellett a nettó export is pozitívan járul hozzá a növekedéshez.
Az egyetlen negatív tétel, a készletváltozás alakulása mögött Virovácz Péter az autóipar problémáit sejti: míg 2018 folyamán megnőtt a készlet, mert típusengedélyek hiányában nem tudták értékesíteni az autókat, az idei első negyedévben viszont vélhetően ennek a készletnek a jelentős leépítése következett be. A termelési oldalon érdekesnek látta a szolgáltató szektor növekedési hozzájárulásának mérséklődését, hiszen a bérnövekedés továbbra is dinamikus és a lakossági bizalom is emelkedett. Eközben az építőipar 1,2 százalékpontos növekedési hatása rekord magasnak tekinthető, tette hozzá.
Az első negyedév 5 százalék feletti növekedése a készletezési folyamatok miatt még gyengének is mondható, egyáltalán nem lenne meglepő, ha a gazdasági növekedés 4,5-5 százalék között maradna a következő egy-két negyedévben – vélekedett az elemző. Megjegyezte: nagyon sok múlik majd a külső hatásokon, így a kereskedelmi háborún vagy épp az euróövezetben tapasztalt gazdasági gyengélkedésen.
Az ING Bank elemzője szerint a gazdaságvédelmi akcióterv hatása idén még mérsékelt lehet a GDP-bővülésre. Összességében 2019-ben akár 4,5 százalék körül is lehet a gazdasági növekedés.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a részletes számok láttán azt emelte ki, hogy termelési oldalról legnagyobb mértékben továbbra is a szolgáltatások járultak hozzá a növekedéshez, de kiemelkedő volt az ipar és az építőipar teljesítménye is. A szolgáltatásokon belül jelentősen fejlődött néhány magas hozzáadott értékű szektor termelése, mint az infokommunikáció, szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek is. Kedvező hír, hogy a fogyasztás és a beruházások dinamikus növekedése ellenére a nettó export hozzá tudott járulni a bővüléshez, elsősorban a szolgáltatások egyenlegének javulása következtében, de a termékek egyenlege is javult.
Az év egészére 4 százalékot meghaladó bővülést vár, melyre a legfontosabb kockázatot az Európai Unió gazdaságának helyzete jelenti, bár az előző negyedévhez képest legfontosabb exportpiacainkon kismértékben javult a helyzet.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság bőven a potenciális szint felett növekszik, ez pedig kockázatot is rejt magában: növeli a veszélyét annak, hogy egyre több kockázatos hitel kerül a piacra, elszabadulnak az ingatlanárak, túl merésszé válik a lakosság és a képességeihez viszonyítva túlfogyasztásba kerül. Ezek a tényezők egyensúlytalanságot okozhatnak, és ahhoz vezethetnek, hogy ha lassul a gazdaság, akkor hirtelen a potenciális szint alá kerül a növekedés.
Elemzésében kifejtette, hogy az első negyedévben elért GDP-növekedés a termelési oldalon elsősorban az építőiparnak és a szolgáltatásoknak köszönhető, a felhasználói oldalon pedig a fogyasztásé és a beruházásoké a főszerep. Ő is kiemelte, hogy két év után a nettó export is hozzátett a növekedéshez, nem is keveset, 1,3 százalékpontot. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nettó export a következő negyedévekben nem tud majd ilyen mértékben hozzájárulni a bővüléshez a nemzetközi porondon várható lassulás és bizonytalanságok miatt.
A szakember szerint az első negyedévben elért több mint 5 százalékos növekedési tempó nem tartható, részben azért, mert az építőiparban is némi lassulás várható, így a szektor visszafogottabban, de még így is erőteljesen járulhat hozzá a növekedéshez.
A K&H elemzője szerint a jelenlegi kilátások alapján az idei év egészében 4,2-4,3 százalékkal nőhet a GDP, jövőre pedig tovább lassulhat, de így is 3 százalék feletti tempóra lehet számítani. (MTI)
