Mintegy 36 milliárd forint jut élőhelyek rekonstrukciójára a nemzeti park igazgatóságok révén a 2020-ig terjedő európai uniós pénzügyi időszakban, a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) keretében – jelentette be a környezetügyért felelős államtitkár.
Rácz András elmondta: a 36 milliárd forintból 92 projektet valósítanak meg a nemzeti park igazgatóságok, és mintegy 100 ezer hektáron fog javulni a természeti értékek állapota, illetve gondoskodnak az aktív természetvédelmi kezelés feltételeiről. Hozzátette: a 100 ezer hektár túlnyomó többsége vizes élőhely.
Az államtitkár elmondta: 2019-ben a vizes élőhelyek világnapjának központi témája “a vizes élőhelyek és az éghajlatváltozás”. A vizes élőhelyek nemcsak gazdag élőviláguk miatt fontosak, hanem azért is, mert kiemelkedő szerepet játszanak az éghajlat-változási hatások (például szélsőséges árvizek és aszályok) “pufferelésében” is.
Felhívta a figyelmet a Ramsari Egyezmény által bevezetett újdonságra, miszerint a vizes élőhelyeit a fenntarthatóságot szem előtt tartva példaszerűen kezelő települések úgynevezett “Ramsari város” címre is pályázhatnak.
Először 2018-ban volt erre lehetőség, és az elismerésben a világon összesen 7 ország 18 települése között (6 kínai, 4 francia, 4 dél-koreai valamint 1-1 madagaszkári, srí lankai, tunéziai város mellett) egy magyar város, Tata is részesült a városban már évtizedek óta folyó területkezelési, élőhely-rekonstrukciós, bemutatási és szemléletformálási tevékenységnek köszönhetően. Tata sikerével Magyarország is kitüntetett helyre került – hangsúlyozta az államtitkár.
Felidézte: az iráni Ramsar városában 1971. február 2-án írták alá a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez már 170 ország csatlakozott. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, jelenleg 29 helyszín csaknem 243,5 ezer hektár kiterjedéssel szerepel a listán – írta az MTI.
