Megegyeztek az európai pénzügyminiszterek a bajban lévő tagállamok megsegítéséről. Az olaszok is elfogadták a kompromisszumot. A pénzből azonban nem kérnek. Továbbra is a korona-kötvények bevezetésében bíznak.
Egyezség Brüsszelben
A pénzügyminiszterek egyezségre jutottak. A kormányfőknek a héten még rá kell bólintaniuk a megállapodásra. Az uniós gazdasági biztos, az olasz Paolo Gentiloni elégedett: „A mentőcsomagból minden tagország segíteni tud az egészségügyön, a cégeken és a családokon is. Európa példát mutat szolidaritásból.” A római gazdasági miniszter, Roberto Gualtieri el tudja ugyan fogadni a javaslatot, de továbbra is az euró, illetve korona-kötvények bevezetésében bízik.
A megállapodás szerint a pénzt a jelenleg 80 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) adja.
Ha a pénz elfogyna, a tagállamok garanciát vallattak az alap feltőkésítésére. A déli államok korábban elutasították az ESM-et. Az euró-válság idején létrehozott alapról rossz emlékeik vannak. Az eddigi hitelkihelyezéseiről az EKB, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság együtt döntött. A ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításaikhoz kötötte a kölcsönöket és szigorúan felügyelte a betartásukat. A mostani megállapodásban lefektették, hogy feltételek nélkül lehet pénzhez jutni az ESM-ből. A tagállamoknak mindössze azt kell igazolniuk, hogy a hitelt közvetlenül a korona-válság leküzdésére használják. A lazítás addig marad, ameddig a vészhelyzet fennáll a kontinensen.
A Kilencek az Északiak ellen
A segítségnyújtás módjáról vitatkozó csoportokat a ’Kilencek’ és az ’Északiak’ alkotják. A ‘Kilencek’ tehát a déli államok, az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a meglepő módon hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia. Pénzügyi szolidaritást várnak a gazdaságilag és járványügyi szempontból is sokkal jobb helyzetben lévő északiaktól. Az ‘Északiak’, Ausztria, Finnország, Hollandia és Németország az euró-kötvények legelszántabb ellenzői.
„A segítésért cserébe elengedhetetlennek tartja a szigorú feltételeket” – fogalmazott Mark Rutte holland miniszterelnök a kormányfők legutóbbi videó konferenciáján. Sebastian Kurz osztrák és Angela Merkel német kancellár egyetértően bólogattak – írta akkor a vezető olasz napilap, a Corriere della sera. Az ’Északiak’ most lemondtak a feltételekről. Cserébe a ’Kilencek’ belenyugodtak, hogy továbbra se lesznek összeeurópai kötvény.
Az ESM konstrukciója ismeretében világos, miért vannak az ’Északiak’ a feltétel nélküli pénzkihelyezés esetén is az alap mellett:
Az eurókötvénykért a tagállamok egyetemlegesen felelnének. Tehát minden egyes országnak jót kellene állni a teljes kibocsátásért a többiek kiesése esetén.
Ezzel szemben az ESM által felvett hitelekért a tagállamok csak az alapító szerződésben meghatározott mértékig szavatolnak. A legtöbbért, az alap negyedéért Németország.
Öröm Európa-szerte
Az euró-kötvényekhez retorikájában a legellenségesebben hozzáálló holland pénzügyminiszter, Wopke Hoekstra Twitter üzenetében próbálta elásni a csatabárdot és a kompromisszum tényét hangsúlyozta: „Hosszú viták és üzengetések után tárgyalóasztalhoz ültünk és rövid idő alatt egy jó kompromisszumra jutottunk. Az ESM-ből gyorsan és egyszerűen juthat segítséghez minden bajba került tagállam.”
Elégedett a francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire is:
„Demonstráltuk, hogy válsághelyzetben képesek vagyunk gyorsan egyezségre jutni. Egy nagy nap Európának.”
Korábban Macron elnök próbált közvetíteni a ’Kilencek’ és az ’Északiak’ között. Ő vetette fel a korona-kötvények ötletét. Az ezek kibocsátásából befolyó pénzt csak a járvány és gazdasági hatásai leküzdésére lehetett volna felhasználni. A sajtótájékoztató újságírói kérdésre, mi szerint érdemes-e az olaszoknak reménykedniük, lesznek-e közös kötvények, a párizsi pénzügyminiszter az ’Északiaktól’ ismert egyértelmű választ adott: „Nem.”
A római gazdasági miniszter, Gualtieri ennek ellenére sikerről beszélt. Aláhúzta, hogy nem csak az ESM szigorú folyósítási szabályainak felfüggesztését érték el. Létrejött a 100 milliárd euró tőkéjű ’Sure’- hitelkerete. Ebből a tagállami cégek pályázhatnak támogatásra a csökkentett munkán lévő dolgozóik után fizetendő bérek és közterhek fedezésére. Francia-olasz javaslatra megalakult a ’Recovery Fund’ is. Az ideiglenes létrehozott alap forrásaira a válság miatt likviditási nehézségekkel küzdő tagállami vállalatok pályázhatnak.
Vita Rómában
Gualtieri szavait árnyalja, hogy az olasz kormánypártok között komoly vita van az ESM-ről. A nagyobbik, az ideológiailag nehezen besorolható, de leginkább baloldali populista ’5 Csillag Mozgalom’ (M5S) elutasítja az ESM-t. Ragaszkodik a kötvényekhez.
„Egyértelmű és megmásíthatatlan a véleményünk az ESM-ről: Nem” – tette világossá az M5S álláspontját a párt erős embere, Stefano Patuanelli gazdaságfejlesztési miniszter az olasz közszolgálati televízió, a RAI kérdésére. Nem hisznek a brüsszeli ígéreteknek. Attól tartanak, hogy a források igénybevétele után felbukkan a ’Trojka’ és utólag feltételeket támaszt.
A koalíciós partner szociáldemokraták (PD), akik korábban a brüsszeli feltételektől és ellenőrzéstől tartva szintén elutasították az ESM-t, a pénzügyminiszterek tanácskozásán született kompromisszum után már az igénybevétele mellett vannak.
„Az ESM új formájában nem sérti Itália szuverenitását” – nyilatkozta a pártelnök, Nicola Zingaretti.
A párton kívüli miniszterelnök, Giuseppe Conte kényes helyzetbe került. Az ESM felhasználást sokáig elutasította, a brüsszeli megállapodást azonban üdvözölte. „Ha a miniszterelnök nem tartja a magát korábbi szavaihoz, számunkra véget ér a koalíció” – tette világossá az M5S felháborodását a párt szenátora, Mario Giarrusso. Ennek hatására Conte ismét az ESM ellen foglalt állást:
„Nem fogjuk igénybe venni. A véleményem nem változott és nem is fog változni.”
A munkaadók nagyhatalmú érdekképviseleti szervezete, a Cofindustria a másik irányból gyakorol nyomás Contéra. Brüsszeli segítség nélkül finanszírozhatatlannak tartják a kormány gazdaságélénkítő terveit.
„Minden forrást fel kell használnunk. A baj olyan nagy, hogy nem engedhetjük meg magunknak a válogatás luxusát” – mondta a szervezet elnöke, Vincenzo Boccia. Hasonló véleményen van a német külügyminiszer-helyettes, Michael Roth is: „Európai segítség nélkül az olaszok nem fognak tudni kilábalni a válságból.” Figyelemre méltó szavak tekintettel arra, hogy Berlin sokáig hallani sem akart az ESM feltételrendszerének lazításáról.
A végső szót az ESM igénybevételéről az olasz parlamentnek kell kimondania. Az ellenzék két meghatározó pártja, a jobboldali populista Liga és Berlusconiék még nem foglaltak állást. Az M5S az ESM igénybevételének megszavazása esetén a koalíció felrúgásával fenyeget.
