Németország támogatja az új autók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről az EU-tagállamok környezetvédelmi miniszteri tanácsában kidolgozott kompromisszumot, mert biztonságot teremt és felül lehet vizsgálni – mondta Angela Merkel kancellár Berlinben.
Németország – a legnagyobb európai autógyártó – eredetileg az Európai Bizottság javaslatát támogatta, amely szerint 2030-ra 30 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest, és a járműipart sújtó hátrányos következményekre hivatkozva elutasította az Európai Parlament 40 százalékos csökkentésről szóló javaslatát. A környezetvédelmi miniszterek kedden végül a soros EU-elnök Ausztria javaslatára 35 százalékos csökkentésről állapodtak meg.
Ez elfogadható Németországnak, mert megszünteti a gyártókat fenyegető bizonytalanságot - fejtette ki Angela Merkel Berlinben sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
Hozzátette: ha kedden nem sikerült volna megállapodni, sokáig kellett volna várni az ügy lezárására, mert hamarosan az európai parlamenti (EP-) választás kerül előtérbe, és így az egész európai járműipar hosszabb időre kiszámíthatatlan helyzetbe került volna.
A megállapodás azért is elfogadható, mert szerepel benne, hogy 2023-ban felül kell vizsgálni – tette hozzá a kancellár, kiemelve, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének üteme nem egyszerűen politikai döntés kérdése, főleg attól függ, hogy milyen sebességű lesz az új meghajtási technológiák, például az elektromos autók piaci terjedése.
Mindezt együttvéve “teljes mértékben védhető” a 35 százalékos csökkentésről szóló kompromisszum – mondta Angela Merkel.
Az ágazat érdekvédelmi szervezete, a német autóipari szövetség (VDA) szerint viszont a megoldás káros, mert a nemzetközi vetélytársaknál rosszabb helyzetbe szorítja valamennyi európai gyártót.
A megállapodás egy “elszalasztott lehetőség a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének gazdaságilag és technológialag realisztikus szabályozására” – emelte ki a szervezet közleményében Bernhard Mattes, a VDA elnöke.
Hozzátette: “több mint sajnálatos, hogy a tagállamok többségének nem volt ereje egyensúlyt teremteni az éghajlatvédelem és a foglalkoztatás biztonsága között”.
