Európa és Kína egységet demonstráltak a párizsi csúcstalálkozón. Európa két vezető hatalmának első embere és a kínai államfő hitet tett az együttműködés mellett. Az európai gazdasági döntéshozók a tagállamok egységes fellépését sürgetik. Mega üzletek köttetnek, ugyanakkor a gyakorlatban még sok a feszültség, ami okot adhat a vitára.
Elméleti egység – demonstrálva
Az európai vezetők és a kínai elnök egyetértést demonstrált Párizsban. A házigazda, Emanuel Macron francia elnök, a hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó kínai államfő, Hszi Csin-ping, valamint a találkozóra meghívott német kancellár, Angela Merkel és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Jucker hitet tettek a nemzetközi együttműködés mellett. A WTO szabályainak betartása és továbbfejlesztése, a cégek bejutásának kölcsönös biztosítása a nemzeti piacokra, a termékhamisítás elleni fellépés, a szabadalmi védelem tiszteletben tartása amiben – legalábbis szavakban – egyetértettek a vezetők.
Gyakorlati feszültségek – illúziók
Merkel beszélt a problémákról is. A legégetőbb, hogy az európai cégek nehezen jutnak be a kínai piacra. Említést tett a távollévő Donald Trumpról is. Szerinte „az Egyesült Államok nélkül a nemzetközi kooperáció csak illúzió.” Macron sem hallgatta el a nehézségeket. „Egy olyan hatalmas országtól is, mint Kína, elvárjuk, hogy tartsa tiszteletben az európai államok egységét és az EU értékeit” – mondta a francia elnök. Ezzel burkoltan az Új Selyemútra utalt, amely kiépítésénél Peking igyekszik egymás ellen kijátszani az EU-tagállamokat.
Európa megosztott
Nincs nehéz dolga, mert az európai országoknak eltérő elképzelései vannak a Kínával való kapcsolatról. Amíg a többség örül az invesztícióknak, addig a németek korlátoznák a kínai tőke bejutását Európába. Határozottabb fellépést sürgetnek Kínával szemben. Az ázsiai ország ugyanis jóval keményebb feltételekkel engedi be az európai vállalatok, mint kontinensünk országai a kínaiakat. Berlin már nem elégszik meg a Peking lazítási ígéreteivel, az április 9-ei EU-Kína csúcstalálkozón konkrétumokat vár az ázsiai féltől.
Az európaiak megosztottságának aktuális példája az Új Selyemút. Ez Kína infrastrukturális megaprojektje, amely akár Oroszország megkerülésével kötné össze az ázsiai országot az öreg kontinenssel. 14 európai ország, Itáliától Portugálián és Görögországon át Magyarországig aktívan részt vesz az építésében. A németek viszont főleg a veszélyeit, a tovább erősödő kínai expanziót látják benne.
Kína: fenyegetés és példakép
Merkel régi meggyőződése, hogy a német és az európai gazdasági szereplők alábecsülik Kínát. Sok céget elkényelmesít jelenlegi sikere, nem látják a veszélyt – tartja Merkel. Már nem hiszi, hogy a jövőben állami segítség nélkül is helyt tudnának állni a nemzetközi porondon.
Párizs osztja a német kancellár nézeteit. Erősebb állami gazdaságirányításon gondolkoznak. Európai megakonszernek alapítását tervezik. A francia-német gazdasági paradigmaváltásról már írtunk Az Üzletben.
Brüsszel bizalmatlan
Az utóbbi időben Brüsszel is a berlini álláspontot látszik támogatni. A EU stratégiai elemzéseiben Kína, mint fenyegetés szerepel: autokratikus és protekcionista politikája élesen szemben áll az EU által vallott legfőbb értékekkel, a liberalizmussal és a szabad piacgazdasággal.
Ennek konkrét jeleként az Európai Bizottság súlyos biztonsági kockázatnak tartja a kínai telekommunikációs óriás, a Huawei részvételét az európai 5G-mobilhálózat kiépítésben. Az átlag magyar okostelefonjairól ismeri a cégét. Az igazi üzletet azonban a mobilhálózatok kiépítésével csinálja.
Brüsszel Washington álláspontjához közeledik. Amerikában a Huawei nem vehet részt az 5G-fejlesztésben. Az EU nem ment ilyen messzire. Az éppen a párizsi találkozó napján nyilvánosságra hozott javaslat nem nevesíti a kínai cégét. A brüsszeli tervezet két fő rendelkezést tartalmaz: (1) európai szinten határozná meg, milyen biztonsági követelményeknek kellene eléget tenniük a tagállamok által megbízott cégeknek, amelyek az 5G-hálózat kiépítésében vesznek részt; (2) az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (Enisa) hatáskört kapna a követelmények betartásának ellenőrzésére. Az ügynökség elnöke, Andrus Ansip szerint „a hálózatbiztonság a működő demokrácia elengedhetetlen követelménye”.
Az egység lenne a legfontosabb
A német Szövetségi Iparkamara (DBI) elnöke, Joachim Lang szerint akár az 5G-hálózatról, akár a befektetésekről van szó, „a legfontosabb, hogy a tagállamok egységet demonstráljanak”. Üdvözölte, hogy Macron, Merkel és Juncker között Párizsban teljes volt az egyetértés abban, hogy az invesztíciós feltételeknek a kölcsönösségen kell alapulniuk. Ennek érdekében, ha szükséges, változtatni kell az európai szabályokon, szigorítani kell őket.
