Bár a jegybank inflációs célsávjának felső szélén maradt a májusi infláció, valamint emelkedett a maginfláció és a többi alapmutató, az elemzők nem várnak változást az MNB monetáris politikájában. Arra viszont számítanak, hogy az olajárak kedvező mozgása a következő hónapokban mérsékli a fogyasztói áremelkedés ütemét.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint májusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, áprilishoz viszonyítva 0,7 százalékos volt az árak emelkedése. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4,0 százalékra emelkedett az áprilisi 3,8 százalékról. Az élelmiszerárak emelkedése az áprilisi 5,2 százalékról 5,6 százalékosra gyorsult, az üzemanyagoké 6,9 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött, bár egy hónap alatt 3,1 százalékkal kerültek többe.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában leszögezte: a magyar gazdaságban magas az inflációs nyomás, sőt az alapfolyamatok egyre erősödő inflációt jeleznek. Ugyanakkor az év második felében az infláció mérséklődhet, főleg az energiahordozók árának változása miatt. Az év egészében így is 3,3 százalékos inflációval számolnak az ING Bank szakértői. Az erős inflációs adatok ellenére ugyanakkor nem várják, hogy az MNB a közeljövőben változtatna a monetáris politikán.
Az áprilishoz képest stabil májusi infláció mögött több folyamat húzódik meg. Egyrészt gyorsult az élelmiszerek inflációja, miközben a tavalyi évi magas bázis következtében mérséklődött az üzemanyagárak drágulása. Továbbra is meghatározó a szolgáltatások áremelkedése, főleg az üdülési szolgáltatások inflációja gyorsult jelentősen. Továbbra is átlag felett drágulnak a feldolgozott élelmiszerek és dohányáruk, de a háztartási szolgáltatások és a bérleti díjak áremelkedése is kiemelkedő, ami mind hozzájárul az erős maginflációhoz – fejtette ki az ING Bank vezető elemzője.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette: az infláció továbbra is a jegybank inflációs célsávjának tetején tartózkodik, annak ellenére is, hogy az olajárak csökkenése nyomán az üzemanyagárak növekedése az előző hónaphoz képest némileg lassult. A lakosság által leggyakrabban vásárolt termékcsoport, az élelmiszerek inflációja az átlagosnál is magasabb volt. Azt, hogy a következő hónapokban az infláció kilép-e a jegybanki célsávból, nagyban meghatározza majd az olajárak változása, hiszen a gazdaság dinamikus növekedése miatt a belső keresletben egyelőre nem látszik fékeződés. Középtávon az inflációs szint szempontjából kiemelkedő fontossággal bír a jegybank monetáris politikája, azaz hogy sikerül-e megtalálni azokat a monetáris kondíciókat, a szigorítás megfelelő ütemét, amely mellett az infláció visszatér a 3 százalékos szintre, de a gazdasági növekedés sem lassul le túlzottan.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 4 százalékosra gyorsult, az adószűrt maginfláció is emelkedett. Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a monetáris tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében.
A következő hónapokban csökkenhet, az őszi hónapokban pedig megint 3 százalék közelébe kerülhet az infláció, majd decemberben az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat, így éves átlagban 3,4-3,5 százalékos inflációra számítanak a Takarékbank elemzői a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint júniustól enyhülés jöhet a magasabb bázis, csökkenő olajár és kedvezőbb szezonális hatások miatt. Ennek következtében a nyár végére 3 százalék alá is lassulhat az infláció üteme, azonban ősztől ismét magasabb számok következhetnek.
Az inflációs folyamatokkal és a korábbi kommunikációval összhangban a június 25-i kamatdöntő ülés kulcsfontosságú lehet. A legfontosabb kérdés, vajon az MNB hoz-e további, a normalizáció irányába mutató döntéseket. Korábban azt gondoltuk, hogy a júniusi ülésen további óvatos lépéseket jelenthet be a jegybank, például az devizaswap állomány fokozatos csökkentését. A megváltozott körülmények, mint a globális hozamesés és a kamatcsökkentési várakozások megjelenése, illetve belföldön a belengetett jövő évi fiskális szigorítás, viszont arra engednek következtetni, hogy az MNB előtt megnyílt a tér a laza pénzügyi kondíciók fenntartására az idén is. Így további szigorítási lépést ebben az évben az Erste szakértői egyáltalán nem várnak, aminek eredményeképp a bankközi kamatok alacsony szinten maradhatnak. Nem valószínű, hogy a 3 hónapos BUBOR 0,25 százalék fölé emelkedjen az év végéig – összegezte az Erste Bank szakértője.
