A megyeszékhelyekhez köthető, 2014 és 2018 között befejezett, lakás-, szálloda-, iroda-, és ipariingatlan-fejlesztések, valamint az oktatási és kutatás-fejlesztési célú projektek összértéke megközelítette a 880 milliárd forintot, az egész országra vonatkozó összeg 44 százalékát, amelyből a legnagyobb mértékben (19 százalékkal) Győr részesedett – derül ki a Takarék Csoport elemzéséből.
Győrben a legnagyobb beruházások között szerepeltek többek között az Audi projektjei, a Széchenyi István Egyetem multifunkcionális épülete vagy a Felsőoktatási és Ipari Együttműködések Központja.
A befejezett fejlesztéseket tekintve a második helyen Debrecen állt, 11 százalékos részesedéssel, amelyet Tatabánya, Szeged és Kecskemét követett 8,5-8,1 százalék közötti aránnyal.
Debrecenben olyan ipari ingatlanok, oktatási célú és iroda beruházások tartoztak a legnagyobb befejezett projektek közé, mint például a Forest Offices Debrecen és az NI Irodaházak vagy a ThyssenKrupp autóalkatrész-gyártó üzeme, valamint a Pharma Flight pilótakiképző központ létrehozása.
Tatabányához és Kecskeméthez köthetően a legnagyobb fejlesztések között ipariingatlan-beruházásokat találhatóak, előbbihez kapcsolódik a Környén megvalósuló Bridgestone gumiabroncsgyár II. üteme vagy az Otto Fuchs üzemépülete, míg utóbbihoz a Mercedes karosszéria üzeme, illetve az SMR lökhárítógyártó üzeme.
A vizsgált időszakban Salgótarjánban fejeződtek be a legkisebb volumenben az iroda, szálloda és ipari ingatlanokkal összefüggő, valamint lakás és oktatás, illetve kutatás-fejlesztési célú beruházások, de 2 százalék alatt maradt a részesedése a megyeszékhelyek fejlesztési értékéből Békéscsabának, Szekszárdnak, Szolnoknak és Kaposvárnak is.
A Takarék csoport elemzői megjegyezték, hogy a beruházások eltérő mértékben hathatnak a lakáspiacra: az új gyárak és üzemek létesítése, ami új munkahelyeket teremt rövidebb időtávon, nagyobb mértékben élénkítheti a lakáspiaci keresletet, mint például az oktatási jellegű beruházások.
Az elemzők összességében megállapították, hogy a nagyobb beruházások színhelyéül szolgáló városokban a lakásárak emelkedése is jelentősebb volt, míg az alacsonyabb befejezett beruházási értékkel rendelkező városokban kisebb drágulás volt tapasztalható a 2014-2018-as időszakban.
Példaként említették, hogy Győrben 75 százalékkal drágultak a lakóingatlanok 2013-tól 2018-ig, míg Debrecenben 85 százalékkal, Tatabányán 115 százalékkal, Szegeden 77 százalékkal, Kecskeméten pedig 90 százalékkal drágultak a lakások 2014-2018 között. Ugyanakkor közölték, hogy Salgótarjánban a lakóingatlanok áremelkedése nem érte el a 27 százalékot, Kaposváron, Szolnokon és Békéscsabán pedig az áremelkedés mértéke 58 és 60 százalék között mozgott. (MTI)
