A Covid-járvány után ismét a személyes találkozáson alapuló rendezvényekre helyezi a hangsúlyt a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (CCI France Hongrie), amely a magyar cégek francia üzleti kapcsolatainak erősítésére is erőteljesen fókuszál.
– A francia-magyar kapcsolatok súlyát jól érzékelteti, hogy a francia vállalatok a negyedik legnagyobb beruházóknak számítanak Magyarországon – fejti ki Károlyi László, a Magyar Francia Kereskedelmi és Iparkamara (CCI France Hongrie) 2020 őszén megválasztott elnöke.
Szavai szerint, miközben a kamara mára már túl nőtt az alapításakor, 31 esztendeje megfogalmazott elképzelésekhez, máig hűen tartja magát az eredeti célokhoz is. Az alapítók ugyanis elsősorban azért hozták létre a szervezetet, hogy a francia cégeknek legyen egy olyan szakmai szövetségük Magyarországon, amely erősíti a jelenlétüket, segíti a beruházók megtelepedését a magyar üzleti környezetben és olyan érdekképviseletet garantál, ami a szakmai információcsere mellett a kormányzati párbeszédet is biztosítja.
– A szervezet megjelenését a rendszerváltozás váltotta ki, mert a ’90-es évek elején még igen kevés francia beruházó volt jelen Magyarországon. Azóta nagyot változott a helyzet, amit Franciaország 4. legnagyobb magyarországi beruházó szerepe mellett az is jelzi, hogy a taglétszám folyamatosan bővült és mára már több mint 200 tagja van a kamarának. Mindez rendkívül fontos ahhoz, hogy az eredeti céloknak megfelelően tudjunk működni, miközben a létszám további növelésével is szeretnénk erősíteni a kamara érdekérvényesítő képességét. Ezért is fontos, hogy a magyar-francia kamara egy vegyes kamara, amelyben a francia tagvállalatok mellett magyarok is szerepet vállalnak.
A kamara elnöke szerint ennek megfelelően a kamara, a szakértői révén a franciaországi és a magyarországi gazdasági élethez kötődően is naprakész információkkal segíti a tagságot. Ami azért fontos, mert amíg a hazánkban tevékenykedő francia cégek számára a magyarországi üzleti eredményesség és érdekérvényesítés az elsődleges, addig a magyar tagság sikerességét a franciaországi üzleti lehetőségek és a francia üzleti partnerek bemutatása segíti elő.
– Ezt az igényt felismerve hoztuk tető alá a hivatalba lépésem után a Magyar Export Fejlesztési Ügynökséggel, a HEPA-val azt a stratégiai megállapodást, amelynek keretében a korábbiaknál is hatékonyabban tudjuk támogatni a magyar cégek francia kapcsolatainak megteremtését, erősítését. A kamara új szolgáltatói szerepvállalása nemcsak ahhoz járult hozzá, hogy a covid ellenére is meg tudtuk őrizni a tagságunkat, hanem ahhoz is, hogy még újabb cégek is csatlakoztak a kamarához. Akiknek döntő többsége a francia üzleti lehetőségeket kereső magyar cég volt – elemez Károlyi László, aki úgy látja, hogy a kamara létszámban is történő megerősödését az is elősegítette, hogy többféle információval és előrejelzéssel is segítik a tagság munkáját. A gazdaság forró kérdéseire keresnek gyakorlati megoldást az évente kétszer megrendezésre kerülő HOT TOPIC rendezvényen. Politikai és gazdasági elemzők, illetve az üzleti életben gyakorlott menedzserek véleményét ütköztetve igyekeznek elősegíteni, hogy a rendezvényen részt vevő szakemberek minél sikeresebb üzleti döntéseket hozzanak.
– A mondás azt tartja, hogy az információ pénzt ér. Ami a jelenlegi, komplex és kiszámíthatatlanul változó politikai és – a globális ellátási láncok összeomlásával is terhelt – gazdasági helyzetben különösen igaz. Mert bátran kijelenthetjük, hogy talán még sohasem volt ennyire időszerű az állandóan változó, vagyis VUCA (változékonyság, bizonytalanság, komplexitás, homályosság) világhoz igazodó vezetésielmélet, amihez kötődően a Magyar Francia Kereskedelmi és Iparkamara is érzi annak a felelősségét, hogy a korábbinál is nagyobb támogatást nyújtva segítse a tagjai munkáját.
Károlyi László szerint a folyamatos információcserére és tudásmegosztásra már csak azért is nagy szükség van, mert az új helyzetben a két stabil, gazdasági normalitással jellemezhető időszak között ma már egyre inkább meghosszabbodnak az átmeneti, vagyis különféle válságokkal terhelt időszakok.
Érsek M. Zoltán
