A G7 államok és 130 ország az OECD égisze alatt megállapodásra jutott a nemzetközi adóminimumról. Az egyezséget a G20 országok is támogatják. Az elképzelés szerint a globális konszerneknek legalább 15 százalék nyereségadó fizetést írnak elő. A deklarált cél az adóparadicsomok felszámolása.
A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a magyar pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést.
Digitális adó
A G7 csoport az USA, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Itália, Japán és Kanada hét éve tárgyal egy táraságiadó-minimum bevezetéséről. Együtt akarnak fellépni azok ellen a konszernnek ellen, amelyek nyereségük nagy részét az alacsony adókulcsú országokban működő leányvállalataiknál könyvelik el. Sok közöttük az internetes cég, ezért a tervek főleg a digitális adóról szólnak.
’Adóforradalom’ – mondta Olaf Scholz német pénzügyminiszter a G7 államok és 130 többségben fejendő ország júliusban kiadott szándéknyilatkozatáról, a digitális adóról. A részleteket október végéig fogják kidolgozni a világ 37 iparosodott gazdaságát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretei között.
Az elmúlt években számos kísérlet történt egy adóminimum bevezetésére. Németország végig a támogatók között volt. Így érthető a pénzügyminiszter és szociáldemokrata kancellár-jelölt öröme, akinek pártpolitikusi agendáján előkelő helyet foglal el a digitális adó.
Az írek ellenállnak, amíg tudnak
Hét OECD tagállam, köztük Írország nem írta alá a szándéknyilatkozatot. Ennek jelentőségét az adja, hogy a cégeket terhelő ír adóterhek jóval a kontinens átlaga alatt vannak, ezért Dublinban működik számos netes óriás, köztük a Facebook és a Google európai központja. Ennek köszönhetően a vállalati nyereségadó az ír költségvetési bevételek 20 százalékát adja. Ha a multiknak a tevékenységi helyük szerinti országban kellene adózniuk, Írország jelentős bevételtől esne el. Ezért Dublin a megállapodás ellen van. A nemzetközi nyomás azonban olyan nagy, hogy a kormány várhatóan kénytelen lesz visszatérni a tárgyalóasztalhoz. „Egy 4,5 milliós ország nem képes szembe menni a világgal” – írta az Irish Times, a vezető ír napilap szerkesztőségi cikkében.
Székhely szerinti pótadóval
Szijjártó Péter szerint bebizonyosodott, hogy az adócsökkentés ösztönzi a munkahelyek létrehozását, a gazdaság növekedést.
Az elvi megállapodás értelmében a nemzetközi konszerneknek legalább 15 százalékos adót kell fizetniük a külföldön képződött nyereségük után, méghozzá abban az országban, hol szert tettek a profitra. A tevékenység helye szerinti államok továbbra is megtehetnék, hogy alacsonyabb, például 10 százalékos kulcsot alkalmaznak, de ebben az esetben a székhely szerinti ország beszedhetné a cégektől az ebben az esteben 5 százalékos különbözetet.
Speciális szabály vonatkozna a cégekre, amelyek bevételének legalább 10 százaléka nyereség. Nekik a profit képződésének helye szerinti országban 20 százalékos adó kellene fizetniük.
Eddig is megvoltunk nélküle, most minek?
– teszik fel a kérdést az alacsony adóparadicsomok és a multinacionális konszernek vezetői. Mert az elmúlt 30 évben a nyereségből, a licenszekből és szabadalmakból származó bevételek egyre nagyobb része lett adóparadicsomokban létrehozott leányvállalatoknál elkönyvelve – hangzik a G7 országok vezetőinek válasza. Akik a közterhek egyenlőtlen elosztására hívják fel a figyelmet: a milliárdos profitot elérő, nagy nyereségkulccsal dolgozó óriáscégek kevesebb adót fizettek, mint a kis- és középvállalkozások.
A legtöbbet kritizált digitális óriások, a Google, a Facebook, az Amazon vagy az Apple a világ szinte minden országában jelentős bevételt érnek el, nyereségük után azonban csak egy-egy adóparadicsomban fizetnek kevés adót. Az Amazon például az USA-n kívüli forgalmának 75 százalékát luxemburgi leányvállalatánál könyveli el. Habár az EU nyomására immár Luxemburgban is 15 százalék adó terheli a profitot, az Amazon sok multihoz hasonlóan egyedi megállapodás alapján jóval kevesebbet fizet.
A nyertesek
Európában egyrészt Írország, Bulgária és – bármilyen meglepő is nekünk – Magyarország az emlegetett ‘adóparadicsom‘ a 12, 10 és 9 százalékos társasági adókulcs miatt. Sajátos adóparadicsomok a kontinens törpeállamai, Luxemburg és Málta, ahol a multik egyedi megállapodások alapján az adott országok törvényeiben meghatározott terhek töredékét fizetik csupán.
Nemzetközi viszonylatban a Csatorna-szigetek, a Bahamák és az Egyesült Arab emirátusok számítanak klasszikus adóparadicsomnak 5 százalék alatti nyereségadóval.
Vesztesek és győztesek
A globális adóminimum bevezetését a G7-ek mellett a legnagyobb feltörekvő országok, Brazília, India és Kína is támogatják. A nagy lakosságszám miatt mindegyikben jelentős bevételt érnek el a multik, de alig járulnak hozzá a közteherviseléshez.
Az OECD becslése szerint az adóminimum évi 81 milliárd dollár plusz bevételt jelenten az adóelkerülés következményeit elszenvedő államoknak. Az EU 50 milliárdra becsüli tagállamok adóbevétel növekedését. A fő nyertes a legnagyobb belső piaccal rendelkező és viszonylag magas adókulcsokat alkalmazó Németország lenne. Olaf Scholz pénzügyminiszter a plusz bevételnél is fontosabbnak tartja az igazságos közteherviselés helyreállítását: „Véget kell vetnünk annak, hogy a munkahelyek többségét biztosító haza kis- és középvállalkozások fizetik a legtöbb adót.”
Thomas Gegenhuber, a Lüneburgi Egyetem közgazdásza szerint nem szabad elhallgatni a nyugati államok felelősségét sem. „A nagy népességű országok, mint Németország és Itália a globalizált és digitalizált XXI. században is a XX. század iparra épülő gazdasága idejéből visszamaradt rendszerében adóztatnak” – mondta a professzora a német közszolgálati rádiónak, a DLF-nek adott interjúban.
Szándéknyilatkozattól a kötelező szabályig
A szándéknyilatkozat mérföldkő, de távolról sem a végállomás. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-ak 2017-ben bízták meg az OECD egy globális adóminimum koncepciójának a kidolgozásával. Azonban a szakértői szinten megakadt a munka. A politika szintjén három lökés történt az elmúlt hónapokban: Joe Biden választási kampányában megígérete, hogy mindet megtesz egy nemzetközi adóminimum bevezetéséért; Európában Berlin és Párizs elkötelezett támogatása; a fejlődő országokban pedig a pandémi és az abból lett gazdasági válság okozta plusz kiadások és bevételkiesés miatti kényszer új adóbevételek után.
Következő lépésként a G20 államok, tehát a G7-ek Argentínával, Ausztráliával, Brazíliával, Kínával, Indiával, Indonéziával, Oroszországgal, Szaúd-Arábiával, a Dél-Afrikával, Dél-Koreával és Törökországgal kiegészülve a múlt hétvégi velencei csúcson áldásukat adták a javaslatra. Még hátra van, hogy az EU megnyerje az ellenálló kisebbséget, mindenekelőtt Írországot és Máltát. Ez után jöhet a 130 többségében fejlődő országok támogatásának megszerzése. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter optimista volt a velencei csúcs után: „Most, hogy a G20-akon belül egyetértés van, olyan nagy lett a politikai nyomás a fejlődő országokon, hogy a még szkeptikusak is kénytelenek lesznek rábólintani a globális adóminimumra.”
Nem csak dicséret van
A 15 százalékos minimumot sok szakértő és NGO, köztük az Oxfam, a civil szervezetek legnagyobb nemzetközi szövetsége is túl alacsonynak tartja. Mondván, magasabb ugyan, mint a klasszikus adóparadicsomok, például a Bahamák által alkalmazott kulcsok, de nem haladja meg a multik központjait alacsony köztehrekkel magukhoz vonzó nyugati államok, például Írország és Svájc által alkalmazott kulcsot. A jónevű amerikai NGO, a International Tax Justice Network (TJN) szerint a 15 százalék egy lefelé tartó adókulcsspirál része: „Az államok egymásra licitálva csökkentik az adókulcsaikat, hogy így csábítsák magukhoz a multikat és legalább valamennyi bevételhez jussanak.” A TJN szerint a minimumot 25 százalékban kellett volna meghatározni.
A nemzetközileg elismert, francia közgazdász, Gabriel Zucman, a University of California professzora is alacsonyok tartja a 15 százalékot. Francia kollégájával, Thomas Piketty professzorral közösen jegyzett tanulmányban szintén a lefelé menő adóspirálra hívják fel a figyelmet: „1955-ben 50 százalékos volt a társasági adó globális átlaga, 2020-ban már csak 22 százalék, a 15 százalékos megállapodás további, szignifikáns csökkenést jelentene.”
Petrus Szabolcs
