Kihirdették Németországban a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát az Oroszországból érkező szállítások jelentős csökkenése miatt.
Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország fegyverként használja az energiát, fel akarja srófolni az árakat, és megosztottságot akar előidézni az Ukrajna mellett kiálló országok körében.
Moszkva ezért csökkentette a németországi földgázexportot, ami “külső sokkhatásként” gázellátási zavart okoz. A piac még képes a zavar kezelésére, az ellátás így biztosított, de “ha még nem is érezzük, gázválságban vagyunk” – mondta a miniszter, aláhúzva, hogy Oroszország “gazdasági támadást” indított Németország ellen.
Az ellátás folyamatossága és a nyár “hamis biztonságérzetbe ringathat“, de ezt nem szabad hagyni, tudomásul kell venni, hogy a helyzet súlyos, és a tél az idén sem marad el, ezért takarékoskodni kell, hogy minél több gázt tárolhassanak el a fűtési szezonra – tette hozzá.
A földgáz szűkös erőforrássá vált, az árak pedig “már most is magasak, és fel kell készülnünk a további emelkedésre”
– mondta Robert Habeck.
Hangsúlyozta, hogy az iparban már látszanak a takarékos felhasználás első eredményei, az ágazat földgázfogyasztása 8 százalékkal csökkent. Ehhez a több mint negyvenmillió németországi háztartás is jelentősen hozzájárulhat, egyedül a fűtés helyes beállításával 15 százalékos megtakarítás érhető el – mondta.
A kormány egy sor intézkedést tervez, a többi között beindítanak egy árverési rendszert, amelyben a felhasználásuk visszafogására hajlandó ipari fogyasztók pénzért cserébe csökkenthetik a fogyasztásukat, az így felszabaduló mennyiséget pedig a tározókba irányítják. Robert Habeck erről azt mondta, hogy az ipar “nagyon nyitott” az elképzelésre.
A riasztási fokozat kihirdetése az előfeltétel a kormány azon tervének megvalósításához, hogy a villamosenergia-ágazat gázfogyasztásának csökkentése érdekében újra beállítsanak az áramtermelésbe tartalékba helyezett széntüzelésű erőműveket. Ezzel is azt akarják elérni, hogy maradjon minél több földgáz, amelyet el lehet tárolni a téli szezonra.
A riasztási fokozat kihirdetése azt is jelenti, hogy a kormány beindíthat egy úgynevezett árkiigazítási mechanizmust, vagyis megengedheti a szolgáltatóknak, hogy azonnal, a még hatályos tarifát felülírva érvényesítsék a fogyasztói árakban az utóbbi hetekben robbanásszerűen megemelkedett földgáz-beszerzési árakat.
Robert Habeck erről elmondta, hogy egyelőre nem élnek a lehetőséggel, de szükség lehet rá “az energiaellátás összeomlásának megakadályozásához“. A rohamos drágulás ellensúlyozására első lépésként egy 15 milliárd eurós hitelkeretet nyitnak az ágazati szereplőknek – tette hozzá.
Az egységes, európai uniós szabályok alapján a földgázellátási válsághelyzet legfelső, harmadik fokozata a vészhelyzeti szint. Ezt akkor kell kihirdetni, ha a piaci szereplők már nem tudják önállóan kezelni az ellátási zavart. Ebben az esetben a piac helyett egy szövetségi hatóság, a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) veszi át az irányítást, azzal a feladattal, hogy biztosítsa a védett felhasználók ellátását.
Az alkancellár-gazdasági miniszter kiemelte: a kormány azon dolgozik, hogy állami beavatkozás nélkül, piaci eszközökkel legyen biztosítható valamennyi felhasználó ellátása, a lakosságé és a vállalatoké, és remélik, hogy nem lesz szükség a vészhelyzeti szint kihirdetésére.
Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy szükség lehet erre az intézkedésre
– mondta Robert Habeck.
Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.
A Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat június közepén technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A Bundesnetzagentur adatai szerint a két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.
Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
A hatóság legutóbbi, szerdai napi jelentése szerint az ellátási helyzet “feszített“, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően emelkedtek”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,3 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a Bundesnetzagentur.
