A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest. A legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek, ahol az átlagár duplájáért cserélnek gazdát a területek – derült ki az Agrotax Kft. elemzéséből.
A szántóterületek árai még magasabbak, tavaly átlagosan 1,72 millió forintért lehetett venni, ami az előző évihez képest 10,93 százalékos emelkedést jelent.
Az Agrotax ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet. A cég szakemberei kiemelték, hogy tavaly sem tört meg a csaknem 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken.
A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataikból kiderült, hogy olyan földértékesítésnél alakulhat ki extrém ár, ahol a jövőben nem mezőgazdasági művelést terveznek vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik.
Az adatbázist a szélsőséges árazásoktól megtisztították, és így az elemzés több mint 56 ezer szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adás-vételi szerződésén alapult.
Tavaly 1 millió forint alatt az ország egyetlen részén sem cserélt gazdát termőföld. A legtöbbet, hektáronként 1,91 millió forintot a Dél-Alföldön, míg a legkevesebbet, hektáronként 1,24 millió forintot Észak-Magyarországon kértek a földért.
Megyei rangsorban a legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek, ahol az ár hektáronként 3,13 millió forint volt. Zalában a legolcsóbb a föld, hektáronként 1,17 millió forint.
Az Agrotax a kereslet miatt a drágulás megállására a következő időszakban sem számít. Az igényeket az osztatlan közös területek idén várható szabályozása révén a piacon megjelenő területek sem elégítik majd ki, mert Magyarországon még tart a fenntartható birtokrendszer kialakulása – fejtette ki Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.
A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántóknál hektáronként évi 72 097 forintra, 13 százalékkal az előző évhez képest.
A legmagasabb díj a Dél-Alföldön volt, évi 81 ezer forint hektáronként, de meghaladta az ár a 70 ezer forintot az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon is. A legalacsonyabb, 60 ezer forintos hektáronkénti átlagos haszonbérleti díj a nyugat-dunántúli területeknél alakult ki.
