Dél-Amerika országaiban leült a gazdaság és feszült a politikai helyzet. Az adottságaik jók lennének, mégis egymást érik a válságok, amiért sokan az extrém társadalmi különbségeket teszik felelőssé. Petrus Szabolcs helyzetképe.
15 forintért forradalom?
Jelentéktelen döntések néha társadalmi lavinát indítanak el. Chile, Dél-Amerika gazdaságilag és politikailag legstabilabb országa 15 forint miatt süllyedt káoszba? Ennyivel emelkedett Santiago de Chilében a metrójegy ára. A fővárosban kezdődött tiltakozás hamar átterjedt az egész országra. A jegyáremelés visszavonása és a kormánytagok felének leváltása sem javított a közhangulaton. Chilét Dél-Amerika Svájcának nevezik. Évtizedekig jelentős volt a növekedés, stabilok a gazdasági és politikai viszonyok – ritkaság a kontinensen. Ezért döbbentette meg a világot, hogy éppen ott szabadultak el az indulatok.
Dél egésze forrong
A hónapok óta súlyos gazdasági válsággal küzdő Argentínában az elnökválasztási kampány tovább polarizálta a lakosságot. Kijárási tilalmat rendeltek el az erőszakba torkolló tüntetések miatt.
Bolíviában is tiltakoznak az emberek a legutóbbi elnökválasztás feltételezett csalásai miatt. Az évek óta az összeomlás szélén álló Venezuelában exodus zajlik, 4 millióan menekültek el.
Brazíliában a magát nyíltan a katonai diktatúra hívének mondó Bolsonaro hatalomra kerülése óta egymást érik a politikai botrányok. A gazdaság is gyengélkedik. 12%-os a munkanélküliség.
Kevesek részesülnek a javakból
A kontinens gazdag természeti kincsekben, mégsem sikerült soha elérni az észak-atlanti jólétet. A Nemzetközi Valutaalap (IWF) becslése szerint idén mindössze 0,2%-os lesz a gazdasági bővülés. Elkeserítő adat tekintettel arra, hogy a kontinens államainak többsége fejlődő ország, ahol a növekedés általában nagyobb, mint a tehetős európai államokban. Dél-Amerika utolsó a kontinensek növekedési rangsorában. Szakértők nem számítanak javulásra az következő években sem.
A nagyvárosi középrétegek mégis jól élnek. Irányítják a gazdaságot és a politikát. Az őrzött lakóparkokban és bevásárlóközpontokban biztonságban érzik magukat. A gyerekeik magániskolákban tanulnak. Saját kocsival járnak, nem zavarja őket, hogy a tömegközlekedés, ha egyáltalán létezik, megbízhatatlan.
Az átlagember a rossz közbiztonság miatt sosem érezheti magát biztonságban. Gyerekeit színvonaltalan állami iskolákba kénytelen küldeni. A gyenge tömegközlekedésre van utalva. Mindennek fényében érthetőbb, hogy a chilei elit és a nyugati világ számára nevetségesnek tűnő metrójegy árának emelése, miért váltott ki országos tüntetéshullámot.
Az eminens megbukik
Chile a jól működő piacgazdaság szinonimája volt. A Nobel-díjas Milton Friedman tanácsai alapján modernizálták a gazdaságot. A szociálpolitikával azonban a kormányok egyformán mostohán bántak. Ezért lehet a nyugat-európaihoz hasonló megélhetési költségek mellett 250 dollár az átlagnyugdíj. A társadalom legalsó 5 százalékának jövedelme megegyezik a Mongóliában élő legszegényebbek 5 százalékával, míg a leggazdagabb 2 százalék annyit keres, mint a német társadalom felső 2 százaléka!
Növekedés nélkül nincs sikeres gazdaság. De, ha a bővülésből csak egy szűk réteg profitál, előbb-utóbb fellázadnak a tömegek. Ez történik Chilében, ahol a tüntetéshullámnak már 20 halálos áldozata volt. Le kellett mondani a Santiagóba tervezett ENSZ klímakonferenciát is.
Elszalasztott lehetőségek
A 2000-es évek első évtizedében a nyersanyagok magas világpiaci árának köszönhetően dübörögtek a gazdaságok. Jó áron lehetett eladni a brazil szóját, a chilei rezet és a venezuelai olajat. Közös volt bennük az is, hogy elmulasztották a gazdaságot függetlenebbé tenni a világpiaci nyersanyagáraktól.
A mulasztás megbosszulja magát. A remény, amely szerint Dél-Amerika lehet az USA és Kína közötti kereskedelmi háború nyertese, szertefoszlott. Hiába növekedett a kínai kereslet a dél-amerikai nyersanyagok és mezőgazdasági termékek iránt, a világgazdaság lassulása és különösen a nemzetközi pénzpiacok elbizonytalanodása nagyon sújtja a kontinenst.
Borús kilátások
Különösen tanulságos Argentína esete. A megbukott elnök, Mauricio Macri liberalizációval és reformokkal pénzügyi és reálgazdasági befektetőket vonzott az országba.
A 2001-ben csődöt jelentő és a nemzetközi adósságai törlesztését felfüggesztő országban az elmúlt években még a 100 éves futamidejű állampapírra is volt külföldi vevő! A nemzetközi pénzpiacokon eluralkodó válásághangulat és az emelkedő nyugati állampapírhozamok miatt azonban hirtelen elmaradtak a pénzügyi befektetők.
A peso mélyrepülésben van, a gazdaság idén 3%-al zsugorodik, 10%-os a munkanélküliség, csökkennek az adóbevételek, ezért a drasztikus kiadáscsökkentés ellenére is nő a költségvetés hiánya, egyre nagyobb gond az államadósság refinanszírozása. Ismét államcsőd fenyeget.
Chilében nem ilyen rossz a helyzet. De a tüntetéshullám a 2014-es foci-vb-t megelőző brazíliai zavargásokra emlékeztet. Ezeket is egy minimális összegű metrójegyár emelés váltotta ki. A legnagyobb dél-amerikai ország politikailag azóta is nagyon megosztott. Az árkot tovább mélyítette Bolsonaro megválasztása és az exelnök, Lula börtönbe vetése. A két tábor között nincs párbeszéd. Így esély sincs hosszú távú reformokra. Borús előjelek Chile számára.