A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben – derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.
Az euróövezet feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe nyolchavi mélypontra, 58,5 pontra süllyedt az előző havi 58,6 pontról. Az index azonban így is tavaly július óta áll folyamatosan a teljesítmény növekedését a csökkenéstől elválasztó 50 pontos határ felett.
Elemzők erősebb csökkenésre, 57,0 pontra számítottak októberről. Az alindexek közül az ellátási és szállítási problémák következményeként sokat esett a feldolgozóipari termelés alakulását tükröző mutató értéke, amely a szeptemberi 55,6 pontról 53,2 pontra, 16 havi mélypontra csökkent.
Az egyes ágazatok közül az autó- és autóalkatrész-gyártók teljesítménye volt a legrosszabb októberben.
A szolgáltatóipar beszerzésimenedzser-indexe hathavi mélypontra, 54,7 pontra esett a szeptemberi 56,4 pontról. Elemzők enyhébb visszaesésre, 55,5 pontra számítottak.
A feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokból képzett összetett BMI hathavi mélypontra, 54,3 pontra csökkent októberben az előző havi 56,2 pontról, ami ugyancsak elmarad az elemzők által várt 55,2 ponttól. Júliusban még 15 éves csúcson járt a kompozit BMI értéke, azóta viszont minden hónapban csökkent, de októberi értéke még így is meghaladja a járvány előtti 53,0 pontos hosszú távú átlagot.
A ráfordítási árak példátlan mértékben emelkedtek októberben, miközben az értékesítési árak is erős ütemben nőttek, mivel a vállalatok áthárították a fogyasztókra a költségek emelkedését. Mindeközben a munkahelyteremtés 21 éve nem látott ütemmel gyorsult, mivel a cégek a kapacitás növelésével próbálták kielégíteni a keresletet. A kilátásokkal kapcsolatos optimizmust azonban megingatták az ellátási láncokban a járvány miatt kialakult zavarok, főleg a feldolgozóiparban. Októberben már a negyedik egymást követő hónapban csökkent a bizalmi index, értéke a februári szintre esett vissza.
Különösen nagyot fékezett a német magánszektor, amelynek teljesítménye a februári szintre esett vissza. Franciaországban és a többi euróövezeti gazdaságban egyaránt az áprilisi szintre lassult a növekedési ütem.
Németország összetett beszerzésimenedzser-indexe 52 pontra süllyedt a szeptemberi 55,5 pontról, miközben elemzők 54,0 pontra számítottak. A szolgáltatóipari BMI 56,2 pontról 52,4 pontra, hathavi mélypontra, míg a feldolgozóipari 58,4 pontról 58,2 pontra, 9 havi mélypontra esett.
Franciaország összetett beszerzésimenedzser-indexe 54,7 pontra csúszott le a szeptemberi 55,3 pontról, összhangban az elemzői várakozásokkal. A szolgáltatóipari BMI 56,2 pontról 56,6 pontra nőtt, míg a feldolgozóipari 55,0 pontról 53,5 pontra esett októberben.
Az adatokat kommentálva Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza rámutatott: az októberi erőteljes lassulás azt jelenti, hogy az euróövezet április óta a leggyengébb növekedéssel kezdi a negyedik negyedévet. Az ellátási láncok zavarai továbbra is komoly aggodalomra adnak okot, mivel akadályozzák a termelést és egyre magasabbra hajtják fel az árakat, mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltatási ágazatban.
“Miközben a gazdasági növekedés általános üteme egyelőre továbbra is egyelőre a hosszú távú átlag felett áll, úgy tűnik, hogy a kockázatok a közeljövőben lefelé mutatnak, mivel a a világjárvány továbbra is zavart okoz a gazdaságokban és felfelé húzza az árakat. Az erős második és harmadik negyedév után a GDP növekedése sokkal gyengébb lehet a negyedik negyedévben” – vélte Williamson.
A legnagyobb euróövezeti gazdaság BMI-adatairól szólva Phil Smith, az IHS Markit társigazgatója rámutatott, hogy a jelek szerint Németországban megtorpant a gazdasági konjunktúra a negyedik negyedév elején, a gazdaság teljesítménye elkezdte elérni maximumát.
“Aggasztó, hogy a növekedés lassulása egybeesett a vállalkozások ráfordítási költségei és termelői árai emelkedésének újbóli gyorsulásával. Úgy tűnt, hogy a felmérés árindexei a nyáron csúcsra értek, de az energia- és üzemanyagárak közelmúltbeli ugrásszerű emelkedése hozzájárult az inflációs nyomások erősödéséhez, mivel a vállalatok árakat emeltek, hogy fedezzék a magasabb költségeket” – hangoztatta Smith, hozzátéve, hogy ha a jelenlegi munkaerő-felvételi tendencia folytatódik, az a munkavállalók alkupozíciójának javulása révén a bérek emelkedését is eredményezheti.
