Elemzők szerint kettősség jellemzi az inflációs folyamatokat, ugyanis míg az infláció fő mutatója csökkent, addig a heves ármozgásokat mutató termékektől megszűrt maginfláció emelkedett. Úgy vélik, a friss adatok összhangban állnak a jegybank várakozásaival, a monetáris politikában nem várható változás.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció szeptemberi lefékeződésének két légfőbb tényezője, az élelmiszerárak emelkedésének lassulása és az üzemanyagárak éves összevetésű csökkenésének erősödése egyaránt a bázishatásra vezethető vissza. Ezek nem részei a maginflációnak, míg annak emelkedését – némi meglepetésre – az internet szolgáltatás, valamint a külföldi nyaralások drágulása okozta, amiben vélhetően a forint gyengülése is szerepet játszott.
A szakértő összegzésképp megállapította, hogy a mutatók a jegybank friss előrejelzésével nagyjából összhangban alakultak, vagyis meglátása szerint a monetáris politika szempontjából a friss adatok érdemi változást nem hoznak.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, míg egyes piaci szolgáltatások árai – részben a bérnyomás miatt – meredeken emelkednek, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek. Ez az MNB várakozásait igazolja, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt.
Az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt az év végére ismét 4 százalék közelébe ugorhat az infláció, így éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank elemzője a tavalyi 2,8 százalék után. Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3 százalékos átlagos inflációt vár a szakértő.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra mutatott rá, a várakozásoknál jóval kedvezőbben alakult a szeptemberi infláció és így a jegybanki cél alá került, ami egyelőre igazolni látszik a jegybank szeptemberi döntését.
Ugyanakkor a maginflációs folyamatok erősödtek, tehát az inflációs nyomás nem tűnt el a gazdaságból. Az alacsonyabb infláció tehát azon termékek árcsökkenésének köszönhető, amelyek a maginfláción kívül esnek, így árukra a jegybank kevésbé tud hatni. A maginfláció erősödésében szerepe lehetett a forint gyengülésének és az erős belső keresletnek, míg a mérsékelt külső infláció lassíthatta azt.
Az egyes termékcsoportok közül kiemelte az élelmiszereket, amelyek a családok inflációérzékelését leginkább befolyásolják, itt 0,5 százalékpontos csökkenés következett be az előző hónaphoz képet, bár az emelkedés így is 5,1 százalékos volt. Az év hátralévő részében a jegybanki cél körüli inflációt vár a Századvég Gazdaságkutató szakértője, de ezt – mint hozzátette – az olaj árának változása nagyban befolyásolhatja.
A CIB Bank elemzőinek értékelése azt emelte ki, hogy miközben az infláció fő mutatója ebben az évben a legalacsonyabbra süllyedt, a maginfláció a legmagasabbra emelkedett. Miközben tehát az infláció a jegybank inflációs célsávjának alsó felébe került, a maginfláció ismét megközelítette a sáv felső szélét.
A teljes inflációs szám csökkenésétől elváló maginfláció, ezen belül is a szolgáltatások áralakulása továbbra is a belső inflációs nyomást jelzi, ami a hazai kereslet erősödéséből fakad.
Előrejelzésük szerint idén a 3,2-3,5 százalék közé várható az éves átlagos infláció. Az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása, különösen, hogy a várt csökkenés milyen időhorizonton következik be. Az adatvezérelt üzemmódot hangsúlyozó monetáris politika várhatóan változatlan feltételekkel, illetve csak a szükségesnek ítélt likviditás-menedzselési lépésekkel fog előrehaladni, várják a CIB Bank szakértői.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy az üzemanyagok árának csökkenése miatt várható volt a fő inflációs mutató lassulása. A maginfláció gyorsulása szerinte is a piaci szolgáltatások drágulásával magyarázható. A szakember szerint a maginfláció emelkedése nem veszélyes mértékű, de jelzi, hogy az inflációs kockázat továbbra is benne van a rendszerben. Ezt támasztja alá az adószűrt maginfláció gyorsulása is.
Németh Dávid arra számít, hogy az év végére felgyorsulhat az infláció elsősorban az üzemanyagokhoz köthető bázishatás miatt. Kérdés, hogy az elmúlt hetekben meggyengülő forintárfolyam mennyire gyűrűzik be az árakba. Emellett a bérdinamika továbbra is jelentős, ami szintén pörgetheti az inflációt – mutatott rá.
Idén az éves átlagos infláció 3,4 százalékos lesz, 2020-ban pedig a mostani kilátások szerint 3,5 százalékos inflációra lehet számítani- prognosztizálta a K&H Bank vezető elemzője.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy az infláció szeptemberi lassulása mögött döntően a maginfláción kívüli tételek árainak alakulása állt.
A kilátásokat illetően, az év utolsó két hónapjában ismét az infláció látványosabb gyorsulására számít az elemző, leginkább a járműüzemanyag-árak okozta bázishatás következtében. A jelenség azonban vélhetően átmeneti lesz, és a jövő év második negyedévétől ismét a jegybanki cél közelébe lassulhat az infláció. Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció volatilitása ennél kisebb lesz majd, azonban az alacsony importált infláció dezinflációs hatása és az erős hazai belső kereslet inflációt emelő hatása, mint kettős jelenség továbbra is megmarad.
