Gondolta volna, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Debreceni Virágkarnevál a legrégebbi fesztivál Magyarországon?
Az utóbbi években se szeri, se száma a hazai a hazai fesztiváloknak. Arról azonban, hogy ki, hol és milyen paraméterek mellett rendez egy-egy ilyen eseményt, csak nemrég készült először tanulmány. Szerzője Hunyadi Zsuzsa, a Budapesti Gazdasági Egyetem szenior kutatója.
Az anyag legfontosabb megállapítása talán az, hogy a fesztiválok 34 százaléka még nagyon fiatal, maximum 5 éves. A fordulópont pedig a 20, mert a fesztiváloknak csak a 16 százaléka tudta megérni ezt a kort.
A legtöbb fesztivál 3-4 napig tart, míg 5 napig már csak 9 százalék esetében tart az esemény. Ami a rendezés jogi státuszát illeti, leginkább egyesületeket, alapítványokat, illetve gazdasági vállalkozásokat találunk, közel hasonló arányban. A költségvetést tekintve pedig 60 százalékuk esetében 5-30 millió közötti kiadással számolnak, míg 8 százaléknál már a 100 millió forintot is meghaladja a büdzsé. A források tekintetében 40 százalék az állami forrás, amiből a Nemzeti Kulturális Alap 15 százalékot képvisel átlagosan. A jegybevételek aránya 18 százalékos, míg a szponzorok szerepe tíz százalék körüli. A többi bevételt saját forrásból, árusító helyek kiadásából, vagy önkormányzati forrásból biztosítják a szervezők, akiknek elég élelmesnek kell lenniük, amikor fesztivál szervezésben gondolkoznak. Természetesen azzal is tervezve, hogy a nagy fesztiválok már komoly haszonnal is kecsegtetnek egy idő után.
