Kezdőlap Mozaik Kamara elnök: Borsod-Abaúj-Zemplént ismét felfedezték a nemzetközi és a hazai befektetők
No menu items!

Kamara elnök: Borsod-Abaúj-Zemplént ismét felfedezték a nemzetközi és a hazai befektetők

 

Fotó:https://en.uni-miskolc.hu/miskolc

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye tőkevonzó képességére jó bizonyítékul szolgálnak a közelmúltban megtelepedett cégek, és a stabilitást mutatja, hogy az év első felében – ha kisebb mértékben is, de – nőtt a beruházási hajlandóság – fejtette ki Bihall Tamással, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke. 

„A mi vármegyénk egy nagyon bonyolult gazdasági összetételű térség, ahol az elmúlt évtizedek során megváltozott az ipar szerkezete. A korábbi kohászati bányászati struktúra helyét átvette a korszerű gépipar, járműipar, elektronikai ipar. Külön ki kell emelni a két vegyipari központot, a MOL Petrolkémia Zrt.-t és a BorsodChemet, ahol az iparágat tekintve világszintű fejlesztések zajlanak. Mind a két óriás meghatározó szereplője a világ vegyipari korszerűsítésének, átalakításának. Fontos az is, hogy az említett hazai nagyok és a multinacionális vállalatok mellett a helyi, immár 30 éves múltra visszatekintő kis- és közepes vállalkozások és a szolgáltatók is egyre magabiztosabban élik mindennapjaikat. A gyorsmérleg szerint a vármegye gazdasága stabil alapokon áll, sajnos azonban a kihívásokkal teli inflációs időszakot, a háború hatásait és a német gazdaság gyengélkedését mi is megérezzük. A KSH legfrissebb adatai szerint vármegyénk beruházási teljesítménye csak mérsékelten nőtt az idei év első félévében, az iparon belül a feldolgozóipar, ezen belül is a járműgyártás és a vegyipar mérséklődő teljesítménye emelhető ki. Az építőipart az első negyedévi eredménye tartja pozitív tartományban, de a rendelésállomány lényegesen alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A turizmusunk ugyanakkor jól teljesített az első nyolc hónapban. Jó hír viszont az, hogy a tavalyi visszaesést követően az első hat hónapban javult a beruházási hajlandóság: a megfigyelt vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek 225 milliárd forintnyi fejlesztést hajtottak végre, összehasonlító áron 2,6 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel egyike voltunk annak a három vármegyének, ahol nőni tudott ez a teljesítmény. Bizakodásra ad okot az a tény is, hogy az egy lakosra jutó ipari termelés az első hat hónapban 3,7 millió forint volt nálunk, ami 29 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A vármegyék és a főváros rangsorában ez az érték – az egy évvel korábbival megegyező – 6. helyet jelentette számunkra” – elemez Bihall Tamás.

Bihall Tamás

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen irányba tart a gazdaság, a szakember a kormány 21 lépést tartalmazó, Új Gazdaságpolitikai Akciótervét, ezen belül is a Demján Sándor nevét viselő tőkeprogramot emeli ki. Aminek a célja a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése, feltőkésítésük, és ezzel hitelképességük javítása. A tőkeprogramot a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara – a területi kamarák bevonásával – valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding közreműködésével valósítja meg. Az elkövetkező hónapok egyik kiemelt kamarai feladata lesz, hogy a program részleteiről – amely komoly lendületet adhat a térség gazdaságának -, a kamara pontos és naprakész tájékoztatást adjon a vállalkozóknak.

„Ami a betelepülő cégeket illeti, az elmúlt időszakban Miskolcra és környékére komoly beruházások érkeztek a kormány jóvoltából, és a térség gazdasága számolhat ezeknek a beruházásoknak a fejlesztő hatásával. Jó, hogy gyárat épít nálunk például a német családi vállalkozás, a Meleghy Automotive Hungary Kft., hogy már működik a miskolci Mechatronikai Ipari parkban a kínai Chervon Auto, hogy Felsőzsolcán már termel az autóipari alkatrészeket gyártó, brit tulajdonú GKN Automotive Hungary Kft. gyára, és szintén pozitív hír, hogy idén áprilisban elhelyezték az osztrák Wienerberger 12 milliárd forintból megvalósuló betoncserép gyárának alapkövét Hejőpapin. Szerencsére még folytathatnám az új beruházások sorát, de azt gondolom, ezek a közelmúltban megtelepedett cégek jó bizonyítékok vármegyénk tőkevonzó képességére” – folytatja a BOKIK elnöke.

Aki szerint ha egy befektető érkezik a vármegyébe az elsők között az infrastruktúra, a jó megközelíthetőség, a szakképzett munkaerő, a zöld, vagy barnamezős beruházásra alkalmas területek és a kutatás-fejlesztési, innovációs háttér érdekli, aminek a régió javarészben megfelel: az autópálya hálózat bekapcsolja az európai vérkeringésbe, a vármegyében található ipari parkok alkalmasak az új beruházások fogadására, a Miskolci Egyetem pedig biztosítja a megfelelő tudományos hátteret, és a magasan képzett szakembereket. A középfokú szakképző intézményekből is jól felkészült fiatalok kerülnek ki. Ami komoly kihívást jelent az a képzett és tehetséges fiatalok megtartása.

És mivel egy vállalkozó számára központi kérdés a versenyképesség és a termelékenység erősítése, a hatékonyság javítása,  – a tagvállalatok javaslatait felhasználva – a BOKIK is ebből kiindulva határozta meg a következő négy év legfontosabb céljait, a BOKIK 10 pontját.

„A mi prioritásaink a következők lettek: a mesterséges intelligencia alkalmazása, az ESG, a zöld átállás, a digitalizáció, a klímaváltozás. Emellett, a vármegye gazdasági szerkezetéből adódóan, kamaránknak segíteni kell a kiegyensúlyozott kistérségi fejlődést és a szakképzett munkaerő biztosítását is. Az ipari fejlesztések mellett a turizmus az, amit véleményünk szerint kiemelten kell kezelni, újra át kell gondolni, hiszen a mi környezetünk, természeti adottságaink kiemelkedő iparággá formálhatják ezt a területet. A felsoroltak megvalósításához természetesen nekünk is komoly szakértői bázisra van szükségünk, éppen ezért – minden területen – arra törekszünk, hogy minél nagyobb tudással bíró tanácsadói csapatot, „agytrösztöt” hozzunk létre a kamarai munka támogatása érdekében” – ismertette az elnök.

FUX Zrt. a lokálpatrióta sikertörténet

„Miskolchoz ezer szállal kötődöm, itt nőttem fel, itt jártam középiskolába és a Miskolci Egyetemen szereztem diplomát, ” – mondja Dr. Barkóczi István, a FUX ZRt. alapítója, a társaság igazgatótanácsának elnöke. „A város szakmailag azért is meghatározó számomra, mert a szocializmus idején, Miskolcon működött az ország egyetlen olyan drótgyára, amely 3000 embernek munkát adva acélköteleket és vezetékeket gyártott. Egyetemistaként és később, a diploma megszerzése után is ebben a gyárban dolgoztam.”

A kilencvenes évekre azonban nehéz helyzetbe került a cég, mert kizárólag a szocialista országok, főként a Szovjetunió számára gyártott különféle drótköteleket, vezetékeket, és a piacvesztés a rendszerváltás után végül a December 4. Drótművek felszámolásához vezetett. Erre a bizonytalan helyzetre reagálva Dr. Barkóczi István 1991-ben, néhány társával megalapította a FUX Kft.-t., és ezzel kezdetét vette a mára zártkörű részvénytársasággá fejlődött FUX története. Kezdetben emelés- és rögzítéstechnikai eszközöket gyártottak, mára viszont már – egy profiltisztítás eredményeként – fő termékeik a szabad- és szigetelt vezetékek.

Dr. Barkóczi István

Az üzletember szerint Miskolc azért is ideális helyszín a cég fejlődéséhez, mert az egykori acélváros és a régió nagyipari tradíciói, valamint a ma is meglévő ipari kultúra, jelentős előnyt jelentenek. Emellett a Miskolci Egyetem műszaki, tudományos háttere és a szakmai utánpótlás biztosítása is nagyban hozzájárul a több, mint 200 embert foglalkoztató cég sikeréhez. Amely a piaci változásokhoz igazodva mára már a magyar piac mellett egész Európában jelen van a kábeleivel, vezetékeivel.

„2024 minden eddiginél sikeresebb lesz a társaság számára: az árbevételünk 30 milliárd forint körül várható, amelynek 80-90 százaléka exportból származik. Németország a legerősebb piacunk, de jelentős mennyiséget szállítunk Csehországba, Ausztriába és a skandináv országokba is. Ami annak köszönhető, hogy folyamatosan új termékeket is fejlesztünk: az energiatovábbítás terén olyan innovációkkal jelenünk meg, amelyek csökkentik az energiaveszteséget és megkönnyítik a szerelést” – elemez a cégvezető. Aki meggyőződéssel vallja, hogy a siker titka az innováció, mert aki nem fordít kellő energiát az innovációra, az gyorsan lemarad a versenyben.

 

A Mentavill tovább erősíti régiós jelenlétét

A hazai piac meghatározó épületvillamossági üzletlánca, a Mentavill, már hosszú ideje kiemelt szerepet tulajdonít Miskolcnak. A városban már korábban megnyitotta azt a 20 fős regionális központot, amely továbbra is nagykereskedelmi és logisztikai tevékenységeket lát el. Itt napi szinten fogadják azokat, a székesfehérvári központi raktárból hajnalban induló kamionnal érkező áruféleségeket, amelyeket a régió különböző üzleteibe továbbítanak – egészen Nyíregyházáig.

Ezt a jelenlétet erősítette meg a Mentavill most azzal, hogy Miskolc forgalmas, négysávos bevezetőjénél egy korábbi autószalont megvásárolva és a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartva átalakítva, új szaküzletet nyitott a megyeszékhelyen. Az új áruházban, ahol hat munkahely jött létre, a 600 négyzetméteres bemutatóterem mellett a tetőtérben egy projektirodát is kialakítottak.

 

Mentes Zsolt

„A Mentavill már évek óta tudatosan készült arra, hogy az ipari beruházások és az iparból jelentkező partnerek igényeit személyre szabottabban szolgálja ki és az ehhez szükséges speciális termékkínálatot is kibővítse. Ennek fontos eleme az új miskolci áruházunkban kialakított projektiroda, amelynek szakemberei a partnerekkel együttműködve kínálnak megoldást az egyedi projektigények kielégítésére” – mondta el Mentes Zsolt, a magyar családi vállalkozás ügyvezető igazgatója. Hozzátéve: azért is most valósítják meg ezt a fejlesztést, mert megítélésük szerint a magyar gazdaság 2025-ben már ismét növekedési pályára állhat, ami – számukra a B2B piacon is új üzleti lehetőséget teremtve -, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében működő cégeknek is érezhető növekedést hozhat.

Érsek M. Zoltán

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Áprilisban 5,0 százalékkal visszaesett az ipari termelés

2025 áprilisában az ipari termelés volumene 5,0, munkanaphatástól megtisztítva 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Az euróövezeti GDP gyorsabban nőtt az első negyedévben

Éves összehasonlításban az euróövezeti GDP-bővülés a korábbi becslésben közölt 1,2 százalék helyett 1,5 százalékra gyorsult a tavalyi negyedik negyedévi 1,2 százalékról.

Az EB kezdeményezi a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás (EDP) felfüggesztését

Az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás (EDP) felfüggesztését
Hirdetés

Hírek

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Közvetlen légijárat indult Budapest és Kuvaitváros között

Közvetlen légijárat indult Budapest és Kuvaitváros között, a Jazeera Airways járata heti kétszer közlekedik - mondta Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott járatindításon.

Az EKB 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábakat

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.

Johann Strauss zenéje a csillagok között

2025-ben emlékezünk meg Johann Strauss, a bécsi keringőkirály születésének 200. évfordulójáról. A jeles jubileum alkalmából a "Kék Duna keringőt" elektromágneses hullám formájában az űrbe küldték, ezzel is ünnepelve Strauss zenei örökségét.

A késés miatt visszajár a fele – a MÁV-csoport 9600 esetben fizetett már

Vasárnap óta működik a késési biztosítás, a rendszer első három napján a MÁV-csoport 9600 esetben térítette vissza a jegyár felét.

A balatoni borok összekötik a múltat és a jelent, a termelőt és a fogyasztót  

A bor nemcsak nemzetgazdasági tényező, hanem kultúra, történelem, az emberi munka és a közösségi szellem esszenciája

Kínai ritkaföldfém stop: pánik előtt az európai autóipar 

Néhány európai autóalkatrész-gyár felfüggesztette a termelést, és a Mercedes-Benz is azt fontolgatja, hogyan védekezhetne a ritkaföldfémek hiányával szemben,

A kosárlegenda az üzleti életben se hátrál: szórja tripla duplát

A Steph Curry's Thirty Ink tavaly 174 millió dolláros bevételt termelt, és a vállalat szerint minden üzletága nyereséges
Hirdetés

Gazdaság

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett