Az erős politikai kapcsolatok magyar-francia viszonylatban tovább dinamizálják a kereskedelmi és üzleti kapcsolatokat – fejti ki Károlyi László a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKIK- CCI France Hongrie) elnöke. Kiemelve, hogy miközben a kamara fő feladata a francia cégek magyarországi munkájának, érdekérvényesítésének támogatása, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a magyar cégek franciaországi piacra jutását is segítsék.
„A magyar-francia kapcsolatok nagyon szépen alakulnak. Mivel a gazdasági együttműködés mindig tükrözi a politikai szándékot, ha erősek a politikai kapcsolatok, akkor általában a gazdasági együttműködés is hasonlóképpen fejlődik. Nem véletlen, hogy Magyarországon két nagy francia befektető is megjelent a közelmúltban. Az egyik a Vinci nevű francia cég, amely a repülőtér visszavásárlása után a Budapest Airport üzemeltetését veszi majd át, a másik pedig a Framatome, amely atomerőmű technológiai megoldásokat kínál és a paksi atomerőműnél fogja biztosítani azokat a termékeket, amelyek máshonnan nem beszerezhetőek. Vagyis minden szempontból két meghatározó jelentőségű befektetésről van szó” – fejti ki Károlyi László.
A francia cégek érdeklődését mutatja az is, hogy jelenleg már több, mint 500 francia befektetést jegyeznek Magyarországon. És miközben ezek között olyan nagy nemzetközi vállalatok is vannak, mint például a gyógyszeriparban a Sanofi és a Servier, illetve a villamosiparban a Schneider, a Legrand és az Engie, emellett számos olyan kis- és középvállalkozás is jelen van, amelyek magyar viszonylatban kifejezetten nagyvállalatoknak számítanak.
A kamara elnöke szerint a francia cégek magyarországi befektetési lehetőségeit és szerepvállalását is érinti az, hogy a Covid gazdasági következményeinek kezelése érdekében a francia kormány 2020. szeptember 3-án meghirdette a „France Relance” helyreállítási tervét. Ez egy hatalmas, 100 milliárd eurós beruházási terv, ami az éves állami költségvetés egyharmadának felel meg, 40 milliárd eurót az Európai Unió biztosít a vállalkozások támogatására, a termelési modellek újragondolására, az infrastruktúra átalakítására és a képzésbe való befektetésre. A helyreállítási és reziliencia erősítő tervvel kapcsolatban Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök a következőképpen fogalmazott: „a kockázatot és a válságot lehetőséggé változtatjuk, elsősorban a legígéretesebb területekre történő befektetésekkel, amelyek a gazdaság motorjai és a jövő munkahelyeinek megteremtői lesznek. A France Relance gazdaságélénkítési tervvel már ma meg akarjuk építeni a 2030-as Franciaországot.”
A program három fő területe az ökológia, a versenyképesség és a kohézió. Az ökológia területén az az ambiciózus cél az, hogy Franciaország Európa első jelentős dekarbonizált gazdaságává váljon a szén-dioxid-semlegesség elérésével 2050-re. A versenyképesség kapcsán Franciaország úgy döntött, hogy korszerűsíti gyártólétesítményeit, jelentős beruházásokat hajt végre a jövő technológiáiba (beleértve a zöld technológiákat), csökkenti a termelési adókat, és növeli a kutatás, a képzés és a készségek, valamint a meglévő nemzeti szakértelem fejlesztésének támogatását. A kohézió fókuszában pedig az áll, hogy 2030-ban Franciaországnak nagy számú, jól képzett munkaerőre lesz szüksége. A France Relance ezért jelentős összeget (36 milliárd eurót) fektet be Franciaország legnagyobb értékébe: az emberekbe. Az egyenlőtlenségek növekedésének elkerülése érdekében a fellendülési tervet úgy alakították ki, hogy az ország egész területén jobban támogassa a munkát kereső fiatalokat és kiszolgáltatottakat.
„A France Relance a francia gazdaság újraindítása és a belső gazdaság erősítése mellett természetesen a francia cégek exportpiacainak és külföldi befektetéseinek dinamizálásáról is szól. Ennek apropóján bízunk abban, hogy – különösen tekintettel arra, hogy most Magyarország tölti be a soros Európai Uniós elnökséget – magasabb szintű gazdaságpolitikai és üzleti kapcsolatokra is sor kerül, ami tovább bővítheti a magyar-francia kapcsolatokat – érvel a kamara elnöke.”
Hozzátéve: Franciaország Magyarország tizedik legnagyobb külkereskedelmi partnere és a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke eléri a tízmilliárd eurót. Franciaország, Magyarország ötödik legnagyobb befektetője, a magyarországi külföldi működőtőke-állomány több mint5 százalékát a francia vállalatok adják, 5,15 milliárd eurós befektetési összeggel. A Magyarországon működő közel 544 cég, amelynek éves árbevétele meghaladja a 3700 milliárd forintot, közel 49000 munkavállalót foglalkoztat az éves árbevételük pedig több mint 13 milliárd euró (5000 milliárd forint).
Károlyi László kiemeli: a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara a Magyarországon működő legnagyobb vegyes kamarák közé tartozik, és rendkívül aktív szerepet vállal a magyar gazdasági életben. Segíti a magyarországi francia cégeket, és ellátja őket azokkal az információkkal, amelyek révén hatékonyabban működhetnek a magyar piacon. Mert miközben a nagyobb vállalatok általában a működés minden területén rendelkeznek saját erőforrásokkal és képességekkel, gyakran előfordul, hogy bizonyos szektorokban olyan szabályozások vagy kihívások kerülnek felszínre, amelyek kapcsán érdemes az irányító hatóságok, vagy éppen a kormányzat felé fordulni. A kamara ilyen esetekben is támogatja a francia cégeket, miközben a szervezet elnöke azt is rendkívül fontosnak tartja, hogy a Magyarországon tevékenykedő többi vegyes kamarával is napi szintű szakmai együttműködést alakítottak, hogy a fajsúlyosabb témákban a közös érdekek mentén tudják összehangolni a lépéseiket.
„Mivel a gazdaság egyes területei ma már rendkívüli módon specializálódnak, a kamarán belül két olyan szakmai bizottságot is létrehoztunk – az egészségügy, illetve az energiahatékonyság területén -, amelyekben a cégek képviselői rendszeresen találkoznak, információt cserélnek, és friss helyzetképet alkotnak. A szakértők együttműködésének eredményeként pedig, ha szükséges, a tagjainkat érintő kérdésekben, a kamara gyorsan és szakmailag megalapozottan tud állást foglalni, érdekvédelmet és érdekérvényesítést biztosítani”- magyarázza Károlyi László.
A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKIK) nemcsak a Magyarországon működő francia cégek tevékenységét támogatja, hanem már a Franciaországban terjeszkedni kívánó vagy már ott működő magyar vállalatok külpiaci sikerének előmozdítására is nagy egyre nagyobb hangsúlyt fektet. Ennek érdekében kötött 2020-ban stratégiai partnerséget a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel. A közös munka sikerét mutatja, hogy 2023 decemberében az MFKIK és a HEPA további három évre meghosszabbította ezt a megállapodást.
A szervezet két gazdaság közötti hatékony híd szerepét mutatja az is, hogy 2023 végén a francia nemzetközi befektetésekért felelős Business France – amely kiemelt hangsúlyt fektet a magánszektorral való együttműködésre -, 2028 végéig meghosszabbította partnerségét a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara kamarával .A partnerség keretében a kamara kizárólagos képviselője a francia cégek nemzetközi növekedését támogató Team France Export szervezetnek.
Érsek M. Zoltán
