Az országosan jelentkező változékony időjárás okozta fagykár és hideghatás következtében a megszokottnál nagyobb mértékű gyümölcshullás volt megfigyelhető idén a hazai szilvaültetvényeken.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe alapján azonban még így is egy normál, kiegyensúlyozott termés várható, az elmúlt 4 év átlagához viszonyítva kedvezőbb termésmennyiséggel számolhatunk.
Az elmúlt 4 évben átlagosan 45 ezer tonna körüli szilvatermést takarítottak be a hazai ültetvényeken, a 2020. évben egy kifejezetten alacsony szilvaterméssel (24 ezer tonna) ért véget a szezon. Ezzel szemben a 2022. évben 60 ezer tonnát is meghaladta az összes termés mennyisége. Az utóbbi évek láthatóan nem kedveztek a szilvának – a tavaszi fagyok, a virágok megfázása, a méhek elmaradása, a gyenge termékenyülés egyre nagyobb terméskilengéseket okoznak, így kiszámíthatatlanná vált a termés és a piac egyaránt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint valószínűen 50-60 ezer tonna között várható az idei termés hazánkban, tehát az ebben az évben megközelíthetjük a jobb évjáratok termését. A pontos becslést nehezíti, hogy rendkívül heterogén a termés termesztőkörzetenként és fajtánként egyaránt. A betakarítási szezon, akárcsak a legtöbb gyümölcsfajunk esetén, nagyságrendileg 2-2,5 héttel korábban kezdődött.
A legnagyobb problémát jelenleg a szárazság és a légköri aszály okozza, ami visszafogja szilva növekedését; egyes érzékeny fajták szinte a fán aszalódnak meg. Amennyiben a száraz és meleg időjárás továbbra is megmarad, az – akár jelentősebb mértékben is – csökkentheti a várt termésmennyiséget. Az idei évben jelentős növényvédelmi problémáról nem számoltak be a termelők.
Magyarországon jelenleg 5 776 hektáron termeltek szilvát, ami a 2023. évi adatokhoz képest enyhe csökkenésnek felel meg. A legnagyobb termőterülettel rendelkező vármegyénk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol jelenleg a szilvatermő felület közel 30%-a található. Jelentős termőterülettel rendelkezik még Bács-Kiskun és Pest vármegye is, együttesen több, mint a teljes termőterület 60%-át adják. A termőterület folyamatosan csökken: tíz évvel ezelőtt még közel 8 000 hektárral rendelkeztünk.
A legnagyobb területen termelt fajták közé tartozik a Katinka, a Cacanska Lepotica, a Cacanska Rana, a Bluefree, a Stanley, a President és a Top-sorozat fajtái. A termés bő fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy esetlegesen külföldi, utóbbi döntően német), szűk fele pedig hazai és kisebb hányadban külföldi frisspiacon értékesül.
A szilva korábban jelentős exportcikkünk volt: a 2020-et megelőző években jellemzően 8-12 ezer tonnát exportáltunk, azonban az utóbbi három évben (a jelentős terméskiesések miatt) 2-4 ezer tonna közé korlátozódott a kivitt mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1-2 ezer tonna között mozgott.
A minőségi termesztés tekintetében sok tennivaló van, ami részben egyetemi és kutató intézeti feladat, de a termelők hozzájárulására, együttműködése is nélkülözhetetlen a gyakorlatban használható eredményekhez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében szoros kapcsolatot ápol, annak érdekében, hogy a tudomány elérhető legkorszerűbb ismereteit a gazdálkodók felé közérthető módon tudja átadni. A ceglédi gyümölcskutatóban a gyakorlat számára folyó kísérleteket is végeznek. Az eddig elért megfigyelésekről számoltak be a szakemberek a Cegléden megrendezett idei szilva fajtabemutatón is.
A szilva igazi vitaminbomba: természetes A-, B-, C-, E- és K-vitamin forrás, magas az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalma. Vitamin- és antioxidáns-tartalma nemcsak a daganatos betegségek prevenciója szempontjából fontos, hanem például hatékony segítség lehet a ráncokkal szemben is. A szilvát a karcsúság természetes titkának is nevezik, mert nemcsak a fogyásban segít hatékonyan, hanem klorogénsav-tartalma miatt megelőzhető vele az elhízás is. Tápláló gyümölcs, amely hatékony megoldás a vérszegénységre és a vashiányra, javítva ezáltal még a közérzetet is. Egyes szilvafajták különösen erős hashajtó hatásúak, erre legyünk figyelemmel.
Ha nyersen fogyasztjuk, válasszuk az érettebb, édesebb darabokat. Lekvárnak, szilvapálinkához a puha és túlérett, magasabb cukortartalmú gyümölcsöket használjuk. Savanyúságnak, húsok mellé jobb az kevésbé érett szilva. A szilva hűtőben viszonylag sokáig eláll, kitűnően fagyasztható gyümölcs
