Kínát nem igazán érdekli, hogy ki nyeri a háborút Ukrajnában, vagy hogy milyen formában születik meg a békeszerződés, csak az, ő legyen az a nemzetközi partner, amely tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, és – főként önérdekektől vezérelve – elősegíti a háború befejezését – állítják Kína-szakértők és politikai elemzők.
Kína az invázió kezdete óta igyekszik békeközvetítőként fellépni az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezése érdekében, és nem sokkal az orosz csapatok határátlépése után felajánlotta, hogy közvetít az országok között.
Peking azonban a háború előrehaladtával feltűnően közel maradt Oroszországhoz, és nem volt hajlandó elítélni vagy bírálni az Ukrajna elleni folyamatos fegyveres agressziót. Ideológiailag Moszkvához igazodik a Nyugat-ellenes álláspontban, és mindketten azt vallják, hogy egy “többpólusú világot” szeretnének látni.
És annak ellenére, hogy többször is telefonált Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sőt márciusban Moszkvába is ellátogatott, Hszi Csin-ping kínai elnök csak az elmúlt hetekben hívta fel először ukrán kollégáját.
A hívás során Hszi azt mondta, hogy különleges képviselőket fog Ukrajnába küldeni, és tárgyalásokat fog folytatni minden féllel a tűzszünet és a Peking által “válságnak” nevezett helyzet békés megoldása érdekében.
A békemegállapodás közvetítésére tett kísérletek a múlt héten magasabb fokozatba kapcsoltak azzal, hogy Kína eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselője, Li Hui Ukrajnába, Oroszországba és több más európai országba látogat, hogy tárgyalásokat folytasson “az ukrajnai válság politikai rendezéséről“.
Kétségtelen, hogy Kína azt szeretné, ha az Oroszország és Ukrajna közötti háború véget érne, méghozzá hamarosan. Elemzők széles körben úgy vélik, hogy Peking a háború kiszámíthatatlanságát, ismeretlen végkifejletét és a konfliktus okozta globális gazdasági instabilitást nagyon nemkívánatos mellékhatásokként érzékeli.
Miközben azonban megpróbálja magát olyan őszinte békeközvetítőként pozícionálni, amely véget vethet az évtizedek óta Európában zajló egyik legvéresebb konfliktusnak – amely Oroszországot (és időnként Kínát is) a tágabb értelemben vett Nyugattal szembeállította -, Kína semlegességének, diplomáciai képességeinek és végső soron közvetítői szerepének végjátékát illetően vannak kérdőjelek.
Politikai elemzők és Kína-szakértők szerint Pekinget végső soron nem igazán érdekli, hogy ki “nyeri” a háborút – vagy hogy milyen formában születik meg a békeszerződés. Azt mondják, Peking számára az a fontos, hogy ő legyen az a nemzetközi partner, amely tárgyalóasztalhoz ülteti Oroszországot és Ukrajnát, így elősegítve a háború befejezését.
Kína fő fókusza
“Kína jobban összpontosít a béke elérésére, mint arra, hogy ki nyeri az Oroszország és Ukrajna közötti háborút” – mondta a CNBC-nek Ryan Hass, a Brookings Institution Kína-szakértője, aki korábban az Obama-kormányzat Nemzetbiztonsági Tanácsának vezető ázsiai igazgatója volt.
“Peking szeretne beleszólni a jövőbeni európai biztonsági struktúra körvonalainak meghatározásába. Peking azt is szeretné, ha Ukrajna újjáépítésében és Európa konfliktusból való szélesebb körű kilábalásának kulcsfontosságú szereplőjeként tekintenének rá” – fejtette ki.
Kína szívesen épít a globális diplomácia közelmúltbeli sikereire, különösen az Irán és Szaúd-Arábia közötti közvetítésre, amelynek eredményeképpen a regionális riválisok újra felvették a diplomáciai kapcsolatokat és újra megnyitották egymás országaiban a nagykövetségeket.
Kína újabb kísérlete az Oroszország és Ukrajna közötti globális diplomáciai fordulóra nem mentes az önérdekektől, jegyzik meg elemzők.
“Természetesen Kína nem önzetlen aggodalmaktól vezérelve száll be a béketeremtésbe”
– mondta a CNBC-nek Cheng Chen, a New York Állami Egyetem Albany-i Egyetemének politológia professzora.
“Mivel Kína egyre inkább szuperhatalomként pozícionálja magát, minden oka megvan arra, hogy globális közvetítőként mutassa meg diplomáciai erejét, különösen az Irán és Szaúd-Arábia közötti közvetítésben elért közelmúltbeli sikere után. Ráadásul Kína még inkább maga mellé állíthatná Oroszországot, ha sikerülne egy olyan alkut közvetítenie, amely megmenti Oroszország arcát” – tette hozzá.
Kína beavatkozásának másik szerencsés “mellékterméke” az lenne, hogy vonzóvá válhatna a globális dél számára – ez a kifejezés általában Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia fejlődő országait jelöli -, “amely nagyrészt nem foglalt állást a konfliktusban, valamint néhány európai hatalom számára, amelyek nem akarják, hogy Európában elhúzódó háború dúljon” – mondta Chen.
“Ezen országok támogatásának elnyerése érdekében Kína béketeremtőként akarja fényezni imázsát, szemben az USA ‘olaj a tűzre’ megközelítésével.” – tette hozzá.
Meg tudja-e csinálni Kína?
Kína nem először pozícionálja magát békeközvetítőként a háború kitörése óta, illetve korábban Törökország is megpróbálta békére bírni a feleket. Ezek azonban meghiúsultak, mivel mindkét félnek voltak olyan területi “vörös vonalai” – lényegében az elvesztett (vagy megszerzett) területek feladása -, amelyeket nem léphettek át.
Bizonytalan, hogy Kína rendelkezik-e a szükséges diplomáciai képességekkel ahhoz, hogy mind Oroszországot, mind Ukrajnát tárgyalóasztalhoz ültesse. Kína támogatása Oroszország felé nem maradhatott észrevétlen Kijevben, elemzők szerint ez eleve árt Peking “becsületes közvetítőként” való megítélésének.
“Óriási aszimmetria van a Kína-Oroszország és a Kína-Ukrajna kapcsolatok között” – mondta Alicja Bachulska, az Európai Külkapcsolati Tanács politikai munkatársa a CNBC-nek.
“14 hónapba telt, amíg Hszi Csin-ping eljutott egy telefonbeszélgetésig Zelenszkijjel, miközben Kína legfelsőbb vezetése több mint 20 magas szintű interakciót folytatott az orosz vezetéssel” – jegyezte meg.
“Ráadásul Kína nem ismerte el az agresszort – Oroszországot – és továbbra is az Egyesült Államokat és a NATO-t hibáztatja a háborúért. Bármilyen érdemi ‘segítség’ Kína részéről azt igényelné, hogy Peking elismerje Ukrajna nézőpontját ebben a háborúban, és ez nagyon valószínűtlen, tekintve Kína stratégiai érdekeit ebben a háborúban. Nevezetesen az USA vezette nemzetközi rendszer gyengítését és a liberális demokráciák szélesebb körű lejáratását” – mondta.
Bár Kína megközelítése a háborús felek felé kiegyensúlyozatlan, a Moszkvához való látszólagos közelségét mindkét fél javára ki lehet használni – jegyzik meg elemzők.
A háború “lehetőséget biztosított Kínának a globális diplomáciában” – mondta Ian Bremmer, az Eurasia Group alapítója és elnöke, megjegyezve, hogy
“Hszi nagyobb befolyással rendelkezik Putyin felett, mint bárki más”.
Az Albany Egyetem munkatársa, Chen egyetértett azzal, hogy bár Kína semlegességének vélt hiánya gyengeség lehet, valójában ez lehet az aduásza.
“Kínára széles körben úgy tekintenek, mint aki túlságosan barátságos Oroszországgal ahhoz, hogy valóban ‘semleges’ legyen, amikor a béke közvetítéséről van szó. Azonban éppen azért, mert Kína Oroszország egyik kevés megmaradt nemzetközi partnere, és az invázió óta létfontosságú diplomáciai és gazdasági támogatást nyújt Oroszországnak, képes arra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Oroszországot, és befolyásolja Oroszország álláspontját a konfliktus befejezésében” – mondta Chen.
Nehéz szülés lesz
A tizenöt hónapja tartó háború megkeményítette Ukrajnát, és megmutatta, hogy nem fog átállni Oroszországhoz, és Vlagyimir Putyin számára túl nagy a tét ahhoz, hogy engedjen a területi előnyökből, különösen, ha olyan területekről van szó, amelyeken Oroszország jobban jelen van, mint például a Krím, amelyet 2014-ben annektált.
Kína már javasolt egy “béketervet” Ukrajna számára, de ez nem tartalmaz érdemi elemeket és konkrét lépéseket a tűzszünet és a rendezés felé.
Ukrajna jelenleg azon az állásponton van, hogy nem éri be kevesebbel, mint az összes orosz haderő teljes kivonásával a megszállt területekről és területi integritásának visszaállításával, beleértve a Krímet és négy másik régiót, amelyeket Oroszország tavaly elcsatoltnak nyilvánított, bár még mindig nem tartja teljesen megszállva egyiket sem.
Ukrajna valószínűleg meg akarja nézni, hogyan halad a jelenlegi ellentámadás, mielőtt elfogadja Kína ajánlatát egy békemegállapodás közvetítésére, mivel óvakodik attól, hogy bármilyen megállapodás azzal járjon, hogy területeket enged át Oroszországnak.
Ukrán elemzők természetesen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Kína tud-e vagy akar-e segíteni Ukrajnának.
“Valamilyen tűzszünetet vagy békemegállapodást fognak javasolni orosz feltételekkel, és ez várhatóan nem lesz előnyös számunkra” – mondta a CNBC-nek Olekszandr Muszijenko katonai szakértő, a kijevi Katonai és Jogi Tanulmányok Központjának vezetője.
Hozzátette, Ukrajna csak olyan békemegállapodást tudna elfogadni, amely tiszteletben tartja az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és mielőtt bármilyen megállapodás létrejöhetne, Ukrajna területeiről az orosz erőknek vissza kell vonulniuk.
Muszijenko azt mondta, nem számít arra, hogy “a kínai békeszerződések és békeegyezmény-tervezetek valami jót jelentenek majd számunkra, mert orosz szemszögből nézik Ukrajnát“. “Vagyis nem objektívek” – tette hozzá.
