Az Európai Unió tisztviselői azt gyanítják, hogy Kína kész félvezetőket és más technológiai hardvereket szállítani Oroszországnak az ukrajnai invázió miatt bevezetett szankciók hatásának enyhítésére tett erőfeszítések részeként.
Az EU aggódik amiatt, hogy Kína kész segíteni Vlagyimir Putyin kormányának átvészelni a gazdasági szankciókat, amelyeket az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Japánnal együtt vezetett be, különös tekintettel a csúcstechnológiai alkatrészek elérhetőségére – mondta két, az unió belső működését ismerő személy a Bloombergnek.
Amerikai tisztviselők arra is figyelmeztettek, hogy Peking segítséget nyújthat Putyinnak, és Kína potenciális befolyása az ukrajnai helyzetre központi téma volt csütörtökön a Joe Biden elnök és szövetségesei, a NATO, a G7 és az EU között Brüsszelben folytatott megbeszéléseken. A NATO-csúcstalálkozón széles körű egyetértés volt abban, hogy a szövetségeseknek meg kell akadályozniuk, hogy Kína túl közel kerüljön Oroszországhoz, de abban nem volt egyetértés, hogy ezt hogyan érjék el – mondta egy másik diplomata.
Peking és Moszkva tagadja, hogy bármilyen segélykérelmet nyújtottak volna be vagy fogadtak volna el. Az egyik uniós tisztviselő szerint az EU-nak egyelőre nincsenek kézzelfogható bizonyítékai aggodalmainak alátámasztására.
Biden viszont elmondta, hogy a vezetők megvitatták egy olyan szervezet létrehozását, amely az Egyesült Államok, az EU és más partnerek által Oroszország ellen bevezetett szankciók megsértését figyelné, miután világossá tette, hogy következményei lesznek, ha Kína segíti a Kreml Ukrajna elleni háborúját.
A NATO és a G7 vezetői megvitatták “egy olyan szervezet létrehozását, amely azt vizsgálja, hogy ki, hol, mikor és hogyan sértette meg a szankciók bármelyikét” – mondta Biden a brüsszeli sajtótájékoztatón. “És ez olyasvalami, amit be fogunk vezetni” – tette hozzá.
Biden közölte azt is, hogy a múlt héten egy videokonferencián “világossá tette” Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy Kína a nemzetközi kereskedelem révén történő gazdasági növekedésre vonatkozó terveit kockáztatná, ha segítséget nyújtana a Kremlnek.
“Jelentős veszélynek tenné ki magát ezekben a célokban, ha valóban továbblépne” az Oroszországnak nyújtott segítséggel – mondta Biden Brüsszelben.
De a NATO-vezetők egységesen is Pekinghez is fordultak a csütörtöki csúcstalálkozón.
“Felszólítunk minden államot, beleértve a Kínai Népköztársaságot is, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi rendet, beleértve a szuverenitás és a területi integritás elvét, ahogyan azt az ENSZ Alapokmánya is rögzíti, tartózkodjon Oroszország háborús erőfeszítéseinek bármilyen módon történő támogatásától, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely segít Oroszországnak kijátszani a szankciókat” – áll a közleményben.
EU-Kína csúcstalálkozó
Az európai vezetők most megpróbálják kitalálni, hogyan akadályozhatják meg, hogy Hszi aláássa a szankciórendszerüket anélkül, hogy a blokk gazdasága szempontjából kritikus jelentőségű Kínával való kapcsolatuk sérülne. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács vezetője április 1-jén videokonferenciát tart Hszivel.
“Hszi osztja aggodalmainkat, és helyteleníti a háborút” – mondta Emmanuel Macron francia elnök, aki e hónap elején videokonferenciát tartott Hszivel és Olaf Scholz német kancellárral. “Szeretném hinni, hogy Kína következetes lesz a területi szuverenitásról alkotott elképzeléseivel, és ezért továbbra is arra fog törekedni, hogy megállítsa ezt a háborút. És szeretném hinni, hogy Kína nem fog részt venni az eszkaláció semmilyen formájában” – mondta a francia államfő.
A kínai diplomaták rendszeresen az Egyesült Államokat nevezik a NATO bővítése miatt kialakult válság “bűnösének“, Le Jücseng külügyminiszter-helyettes pedig egy nemrégiben elhangzott beszédében azzal vádolta a NATO-t, hogy az ázsiai csendes-óceáni térségben próbál “erőt fitogtatni“.
“Jól előre lehetett látni a következményeket. Az ukrajnai válság komoly figyelmeztetés” – mondta Le Jücseng néhány órával Hszi és Biden telefonbeszélgetése után.
Az Egyesült Államok korábban már figyelmeztette az EU-t, hogy Oroszország február végén felfegyverzett drónokat kért Kínától, amikor megkezdte ukrajnai invázióját. Kína kiterjedt szárazföldi határa Oroszországgal rengeteg lehetőséget kínál arra, hogy árut vagy akár katonai szállítmányokat szállítsanak a Kremlnek, és potenciálisan elkerüljék a lelepleződést.
Ennek ellenére Kína amerikai megbízottja, Csin Gang vasárnap azt mondta, hogy Kína “mindent megtesz” a háború deeszkalációjáért, és hogy Peking nem küldött “fegyvereket és lőszert” egyik félnek sem.
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem látja jelét annak, hogy Kína segítené Oroszországot a háborúban, de az USA és a szövetségesek folyamatosan figyelemmel fogják kísérni a helyzetet.
“Nem látjuk, hogy a kínai kormány előrelépett volna a fegyverek szállítása terén, de ez olyasvalami, amit minden nap figyelünk” – mondta az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva.