Az Audi klímasemlegessé akarja tenni az autóit és a gyártást is. A következmények érzékenyen fogják érinteni a dolgozókat. A menedzsment átképzést ígér – hangzott el a müncheni IAA mobilitási vásár pódiumbeszélgetésén is. Sok munkahely mégis veszélyben van. A Győrben dolgozók helyzete különösen bizonytalan. Petrus Szabolcs összefoglalója
Szigorú előírások, előre menekülő gyártók
Az EU lavinát indított el, amikor gyakorlatilag a benzines és dízel autók értékesítési tilalmával felérően szigorú károsanyag kibocsátási határértékeket szabott meg. A gyártók többsége, így az Audi is előre menekül. A VW ingolstadti központú leányvállalata a brüsszeli határidőnél hamarabb, már 2033-ban befejezné a benzines és dízel autók értékesítését Európában.
„Az olaj ideje lejárt. Tisztában vagyunk az ennek következtében minket terhelő társadalmi felelősséggel” – mondta Markus Duesmann, az Audi elnöke a világ legnagyobb mobilitási kiállítása, a müncheni IAA egyik pódiumbeszélgetésén. „Egy modellt átlagosan 5 évig fejlesztünk, majd 7 éven keresztül gyártunk. Így jön ki a 2033” – indokolta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kérdésére, miért megalapozott a céldátuma.
A dolgozók áldozatokat hoztak, hoznak és hozni fognak
A beszélgetésen részt vett az Audi dolgozók érdekképviseleti vezetője, Sabine Maaßen is. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, a koncepcióváltás komoly kihívás a munkavállalóknak: „A legtöbb munkafolyamat gyökeresen át fog alakulni.” Hozzátette, hogy változásokból az elmúlt években sem volt hiány.
A hat évvel ezelőtt kirobbant ’dízelbotrány’ után számos gyártási folyamatot átalakítottak, kicserélődött a felsővezetők többsége, valamint a középvezetők jó része is, és az új menedzsment több lépcsőben csökkentette a kiadásokat. Ennek elősorban a 9.500 dolgozó lett a kárvallottja, akiknek a 61.000 németországi audis közül megszűnt az állásuk. Az álláshelyek most biztonságban vannak. Legalábbis 2029-ig, ameddig a vezetés és a szakszervezetek továbbfoglalkoztatási megállapodása szól.
Győrben elkerülhetetlen lesz a létszámcsökkentés?!
A változások azokat az üzemeket fogják a legérzékenyebben érinteni, ahol nagyrészt, vagy kizárólag hagyományos modellek, és belsőégésű motorok gördülnek le a futószalagokról. Ezek közül Európában Győr a legnagyobb, ahol 3.000 embert foglalkoztat az Audi, kétharmadukat a gyártásban. Bizonytalan a benzin- és dízelmotorokat fejlesztő 300 fejlesztőmérnök állása is az összesen 500 közül.
„Már elkezdődtek az átképzési programok, amelyeknek köszönhetően rendelkezésre fog állni a szakképzett munkaerő, hogy az Európában a legtöbb hagyományos autót gyártó győri gyárunkból a legjelentősebb e-autó építő bázisunk legyen” – igyekezett eloszlatni a dolgozói félelmeket Maaßen. Szavai hitelességét növelte, hogy elismerte: „Az elektromotorok gyártása egyszerűbb, ezért valószínűleg elkerülhetetlen lesz a létszámcsökkentés.”
Duesmann optimistább: „Ha az értékesítések továbbra is a jelenlegi ütemben nőnek, akkor szükségünk lesz minden jelenlegi dolgozónkra, még, ha az autók a jövőben kevesebb munkaóra alatt is fognak elkészülni.”
A képet árnyalja, hogy azok, aki most a hagyományos motorok összeszerelésében vesznek részt, egy egyszerű átképzés után nem alkalmazhatók az e-autók gyártásában. Utóbbiban sokkal nagyobb a magasabban kvalifikáltak részaránya: szoftverfejlesztők, vegyészek és akkumulátorszakértők. Ez is nehezíti a többségében a termelésben dolgozó győri audisok helyzetét.
Amikor a Süddeutsche Zeitung (SZ) újságírója a dolgozói érdekképviseletet vezető Maaßentól konkrét átképzési példákra volt kíváncsi, kiderült, hogy még csak egy pilotprojekt fut: a második legnagyobb németországi üzemben, Neckarsulmban 12 (!) dolgozót képeztek át a ’digitalizáció a gyártásban és a logisztikában’ elnevezésű program keretében.
Sok beszállítónál a lét a tét
A beszállítóknál, akik között számos magyar is van, még nagyobb a félelem az e-autók terjedése miatt. A Német Autóipari Gyártók Szövetségének (VDA) becslése szerint 2030-ig Németországban 200 ezer álláshely szűnhet meg elsősorban a gazdaság gerincét adó közepes méretű autóipari vállalkozásoknál.
Hasonló eredményre jutott a jónevű gazdaságkutató, a müncheni ifo Institut is. Elemzésükben olvasható a legnagyobb német autóipari beszállító, a Bosch részben már tapasztalatokon alapuló megállapítása, mi szerint az e-autó tartozékok gyártásához a hagyományos alkatrészeknél megszokott munkaórák mindössze 10 százalékára van szükség!
„A helyzet ennél is bonyolultabb. A beszállító profilja a döntő” – árnyalta a képet Münchenben az Audi vezetője, Duesmann. Például az üzemanyag befecskendező szivattyúkra specializálódott vállalkozások teljesen megrendelés nélkül maradhatnak, míg az akku alkatrészeket gyártók piaci robbanás előtt állnak. „Amennyire tudjuk, támogatjuk a beszállítóinkat a profilváltásban. Egy hajóban evezünk, ők is az autóipar részei.”
Egész régiók vannak veszélyben
A munkavállalói érdekképviseletet vezető Maaßen a regionális eltérésekre hívta fel a figyelmet. Tapasztalatból beszél, mert korábban szakszervezeti vezetőként a legnagyobb német acélgyártónál, a ThyssenKruppnál élte meg, mit jelentett az acélipar lejtmenete a Ruhrvidéknek. „Szoros kapcsolatban állunk a helyi politikusokkal. Mindenekelőtt Ingolstadt és Neckarsulm vezetésével.” Az Audi központjának és legnagyobb gyárának, valamint a második legnagyobb németországi üzemnek otthont adó városokban az Audinak legnagyobb munkaadóként az egész gazdaságra jelentős kihatása van. A szintén ezer szállal az Audihoz kötődő Győrről ebben az összefüggésben nem tettek említést.
A vezér optimista
„A prémium márkán eladása világszerte dinamikusan nő. Így növekedésen keresztül biztosíthatjuk a munkahelyeket” – tekintett optimistán a jövőbe Duesmann, aki a jelenlegi 1,7 millióról 2030-ra 3 millióra akarja emelni az eladásokat. Ebben a német piacnak is szerepet szán: „Németország az autósok országa, ahol csak a lakosság töredéke él nagyvárosok központjaiban, ahol lemondhat a saját kocsiról.”
